Árellenőrzésen a fogyasztóvédők

Jogtudor - 2009-04-08

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-alföldi Regionális Felügyelősége 2009. január 19. és február 13. közötti időszakban vizsgálta az árfeltüntetés meglétét és megfelelőségét a kereskedelemben és a szolgáltatások területén.

A vizsgálat élelmiszer, ruházati, lábbeli, vegyi áru, játék és barkács üzleteket, benzinkutak shopjait és videotéka szolgáltató helyeket érintett.

Az ellenőrzött üzletek kiválasztásakor előtérbe helyeztük az ún. nagy bevásárló központok területén működő üzleteket. Azonban a vizsgálat jellege miatt az ellenőrzések több mint felét az élelmiszer üzletláncok szuper- és hipermarketei, diszkont és élelmiszer áruházai tették ki.

A vizsgálat időtartama alatt régiós szinten 230 üzlet és 11 szolgáltató egység ellenőrzésére került sor, valamint 65 db reklámújságot tekintettek át a felügyelők.-tájékoztatta szerkesztőségünket Jeney Géza regionális igazgató.

 

A vizsgálat célja az volt, hogy a hatóság munkatársai feltárják az árfeltüntetés terén előforduló olyan tipikus hibákat, melyekkel a vásárlók döntését befolyásolni lehet, továbbá melyek – a nem megfelelő, pontatlan adatot tartalmazó ártájékoztató miatt – félretájékoztatják a vevőket, esetleg vásárlói megkárosítást okozhatnak.

Így az ellenőrzések során a fogyasztók számára megvételre kínált – különös figyelemmel az akciós áron kínált – termékek eladási árának és egységárának feltüntetését, annak jogszabályi megfelelőségét, valamint a próbavásárlások során a felszámított ár helyességét vizsgálták.

 

A legtipikusabban előforduló hibák a következők voltak:

      Leggyakrabban a töltő tömeg szerinti egységár-feltüntetésre kötelezett termékek körében mulasztották el a helyes egységárat (pl. Ft/kg, Ft/liter) közölni a fogyasztókkal. Ezen érintett termékkörbe tartoznak a hétköznapi nyelven üveges konzervként vagy befőttként emlegetett termékek, továbbá minden olyan termék, melynek tömege vagy térfogata eléri vagy meghaladja az 50 g-ot vagy 50 ml-t.

      Itt érdemes megemlíteni, hogy az ún. felöntőleves konzervkészítmények esetében a vásárlói döntés meghozatalának alapját a töltő tömegre kiszámított egységár feltüntetése jelenti.

    Több esetben az ellenőrzött üzletekben nem az érvényes eladási árról és egységárról tájékoztatták a fogyasztókat. Ennek tipikusan két esete van: vagy „elfelejtik” kicserélni a korábban árengedménnyel kínált termék akciós árakat tartalmazó polccímkéjét, vagy a kiírt árhoz képest kevesebbért számítják azt fel fizetéskor a pénztárnál. A fogyasztó mindkét esetben károsodhat, hiszen ha olcsóbb a kiírt ára, akkor amiatt esetleg többet is vásárolna belőle, ha pedig drágább mint amennyit kiírtak, akkor nem biztos hogy úgy dönt, valóban azt a terméket vásárolja meg és nem választ helyette esetleg egy másik, ár-érték arányban előnyösebb terméket.

        De még mindig előfordulnak olyan esetek, amikor hiába keressük egy-egy termék kiírt eladási árát, bizony azt „becsületes, körültekintő munkával” sem találjuk meg, mivel az árut úgy helyezték ki az üzlettérbe eladásra, hogy semmilyen formában nem gondoskodtak a vevők tájékoztatásáról.

       Egyes áruházláncok bizonyos termékeiket napi akcióban értékesítik. Ez azt jelenti, hogy a termékeken az engedmény %-os mértékét mutató színes címkét helyeznek el, azonban ezen termékek esetében a pénztárnál már nem mindig a csökkentett eladási árat számították fel, hanem az engedmény előtti, eredeti árat. Ezért érdemes hát figyelnünk arra is, hogy fizetéskor a pénztárgép kijelzőjén a terméken szereplő akciós ár jelenik-e meg.

        Sajnos a méréssel értékesített termékek esetében (pl. húsipari készítmények, fornetti, stb.) még mindig előfordul annak a gyakorlatnak az alkalmazása, hogy a csomagolóanyag tömegét belemérik a megvásárolni kívánt termék tömegébe, így a kötelezően ingyenesen biztosítandó csomagolóanyagért borsos kilós árat fizethetünk.       Sajnos még mindig gyakoriak a különböző, az előbbiekben felsorolt hibákból eredő vásárlói megkárosítások, melyeket a felügyelők próbavásárlásaik során maguk is tapasztaltak. Volt olyan eset, amikor egy üzletben több száz forint mértékű volt a próbavásárolt termékek esetében a vásárlói megkárosítás összege.

      Egyes termékek esetében több, akár három eladási ár egyidejű feltüntetését is tapasztalták. Ez az élelmiszer jellegű üzletekben is előfordult, azonban többnyire a ruházati és lábbeli termékeket értékesítő üzletekben tűnik tipikus hibának az akciós időszakokban.

       A videotékák ellenőrzése során kirívó szabálytalanságot nem tapasztaltak a felügyelők, a szolgáltatási díjakról és feltételekről megfelelően tájékoztatják a fogyasztókat.

 

A közelmúltban lefolytatott célzott vizsgálattal a hatóság tehát a fenti, a fogyasztókat súlyosan érintő és megtévesztő hibákra kívánta felhívni az üzemeltetők figyelmét.

Sajnos a kifogásolási arány 61%-os volt, így az ellenőrzött 241 egységből 147-ben tártak fel jogszabálysértő magatartást.

A feltárt szabálytalanságok miatt elsősorban kötelezést tartalmazó határozatban intézkedtek a jogszerű állapotok helyreállítása érdekében. A súlyosabb hibát vétő, esetleg halmozottan mulasztó gazdálkodó szervezetekkel szemben mindösszesen 14.430.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság, más személyekkel szemben pedig 90.000 Ft összegű szabálysértési bírság kiszabását tartották szükségesnek a felügyelőség szakemberei.

 

Tehát mint az előzőekben említésre került a cél a figyelemfelhívás és a jogsértő állapotok egyidejű megszüntetése volt. A vizsgálat során tett megállapításokról a fogyasztók a jogerő időpontja után nyilvánosságra hozott határozatokból tájékozódhatnak, melyek a www.nfh.hu címen, az Interneten megtalálhatók. Szintén ezen a címen, az Információk főcím alatt a határozatok, illetve nyilvános határozatok között a felügyelőség korábbi vizsgálatai során hozott döntései is megtekinthetők.

 

 Hajdu Zsuzsanna Zsófia