Az azonnali beszedési megbízások teljesítésének egyes szabályai

Jogtudor - 2009-05-31

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez intézett megkeresésben leírtak szerint az ügyfelek több esetben azonnali beszedési megbízással próbálják követeléseiket érvényesíteni az adósaikkal szemben. Ugyanakkor a bankok nem adnak megalapozott tájékoztatást arról, hogy az igény érvényesítője a kötelezettnek csak egy számlája, vagy a cégnyilvántartásban szereplő valamennyi számlája ellen jogosult egyszerre azonnali beszedési megbízás benyújtására.

Az első problémafelvetés szerint ha valamennyi számla elleni inkasszóra nincs lehetőség, akkor az adós a számlák közötti átutalásokkal úgy mozgathatja pénzeszközeit, hogy azokhoz a jogosult nem férhet hozzá, míg ellenkező esetben különböző banknál vezetett számlák elleni inkasszónál több kerülhet a jogosult számlájára, mint az érvényesítendő összeg.

 

A pénzforgalmi jogszabályok nem zárják ki, hogy a jogosult – hitelintézete útján – a kötelezettnek egyszerre több pénzforgalmi bankszámlája ellen nyújtson be azonnali beszedési megbízást. Amennyiben az érvényesítendő követelés összegét ezáltal meghaladja az inkasszóval beszedett pénzösszeg, akkor e jogalap nélküli gazdagodást természetesen a kötelezett részére vissza kell téríteni.

 

A második kérdés arra irányul, hogy kihez fordulhat a jogosult, ha a kötelezettet a bank az inkasszóról előzetesen értesítette.

 

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 26.§ (6) bekezdése szerint „a kötelezett bankszámláját vezető hitelintézet az azonnali beszedési megbízásról annak (rész)teljesítése, illetőleg törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerinti sorba állítása előtt nem értesítheti a kötelezett számlatulajdonost, és a kötelezett számlatulajdonos rendelkezése (hozzájárulása) nélkül vagy esetleges rendelkezése (kifogása) ellenére terheli meg a bankszámlát. (…)”

 

Amennyiben tehát a kötelezett számlavezető bankja a kötelezettet az inkasszóról annak teljesítése előtt értesíti, jogszabálysértést követ el.

 

Ebben az esetben a jogosult panasszal fordulhat mind az érintett hitelintézethez, mind a Felügyelethez, végső soron pedig igényét bíróság előtt, peres úton érvényesítheti.