A fizetési meghagyásos eljárás nem új intézmény a polgári perrendtartás szabályai között, azonban 2009. január 1. napjától új rendelkezések vonatkoznak rá. A fizetési meghagyásos eljárást továbbra is pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására lehet megindítani, ha a követelés lejárt, és a kötelezettnek (aki ellen kérjük a fizetési meghagyás kibocsátását) van belföldi lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye).
A jogszabály meghatározott pénzösszeg alatt kötelezővé teszi a fizetési meghagyásos eljárás igénybevételét. Ez 2008. december 31. napjáig 200.000,- forint, azonban 2009. január 1. napjától ez az értékhatár 1.000.000 forintra változik, így jövő januártól ezt a pénzösszeget meg nem haladó követeléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet csak az erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani. Ingóságok esetén és 1.000.000 forint fölött mindig eldönthető, hogy valaki fizetési meghagyás kibocsátását kéri vagy pert indít.
Eljárási szabályok
A bíróság a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül bocsátja ki. A kötelezett a kézhez kapott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élhet, ebben az esetben az eljárás polgári perré alakul. Ha a kötelezett a határidőn belül nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és így a követelés akár végrehajtás útján is behajtható lesz.
A kisértékű perek
A Polgári perrendtartás – 2009. január 1. napjától - egy új pertípust vezet be abból a célból, hogy bizonyos perek egyszerűbben és gyorsabban folyjanak le. Abban az esetben kell alkalmazni a kisértékű perekre vonatkozó szabályokat, ha a fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élt, és a követelés összege nem haladja meg az 1.000.000 forintot.
Ha a fizetési meghagyásos eljárás ellemondás folytán perré alakul, akkor a jogosultnak az illetéket ki kell egészítenie, és bizonyítékait a bírósághoz be kell nyújtani (meg kell jelölnie). Ezeknek az iratoknak a bírósághoz érkezésétől számított 45 napon belülre kell kitűznie a bíróságnak az első tárgyalást. A kisértékű perek szabályai időben korlátozzák a bizonyítási indítványok előterjesztését, a keresetváltoztatást, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését. Szintén szűkebb körben van lehetőség a fellebbezésre. Mindezek a szabályok biztosítják, hogy a kisértékű perek az átlagos pertartamnál lehetőleg rövidebb idő alatt fejeződjenek be.