Kósa Lajos reagálása a Debreceni Közgyűlés által adott innovációs adókedvezmények kapcsán felvetett kérdésekre.
"A magyar sajtóban ma megjelent hírekkel ellentétben álláspontunk szerint a kutatás-fejlesztést folytató vállalkozások számára nyújtott adókedvezmény nem ellentétes az uniós joggal!
Lássunk egy kis magyarázatot:
Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése annak érdekében módosította a helyi adókról szóló 35/1999. (XII.10.) Kr. sz. rendeletét, hogy a technológiai innovációra épülő, magas szellemi hozzáadott értéket alkalmazó vállalkozások megtelepedését és megtartását ösztönözze a városban.
A módosítás lényege, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított költségek legfeljebb a fizetendő iparűzési adó 80%-áig elszámolhatóvá váltak. A helyi rendelet álláspontunk szerint összhangban van az Európai Bizottság - lisszaboni célkitűzést támogató - programjával, amely szerint az EU-ban 2010-re a K+F célú kiadások arányának el kell érnie a GDP 3 %-át. A Bizottság elismeri, hogy a cél az, hogy az adópolitika nagyobb mértékben járuljon hozzá a tudásalapú gazdaság eléréséhez, azáltal hogy több K+F befektetést eredményező, következetes keretszabályt állapít meg és javítja a belső piac működését.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a vállalati kutatási-fejlesztési ráfordítás ösztönzését a tagállamok számára az adórendszeren keresztül látja megvalósíthatónak, ezzel egyidejűleg közleményében tisztázta az adókedvezmények jogszerűségét az uniós jogszabályok tükrében, illetve felvetette a tagállamok felelősségét is a harmonizáció megteremtése kérdésében.
Az iparűzési adót érintő önkormányzati rendelkezés valóban felveti az állami támogatás nyújtásának kérdését, azonban figyelemmel a 994/98/EK tanácsi rendeletre a kutatás-fejlesztés javára biztosított támogatás összeegyeztethető a közös piaccal, ha az
- nem szelektív, azaz nem tesz különbséget a vállaltok mérete székhelye vagy ágazata szempontjából
- és ha megkülönböztetés nélkül minden cégre, illetve minden áru és szolgáltatás előállítására vonatkozik.
Tekintettel arra, hogy a fenti tárgykört szabályozó EK 93. cikke (2) és (3) bekezdései közvetlen hatállyal bírnak, az önkormányzati jogalkotás –- függetlenül a tagállami intézkedés (törvény) tartalmától – a magán és jogi személyek számára jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. Ezért álláspontunk szerint az önkormányzat adórendelete nem ellentétes a közösségi jogszabályokkal.
Debrecen gazdaságfejlesztési programjának fő célkitűzése, hogy a helyi gazdaság fejlődésének hajtóerejét a magas hozzáadott értékű iparágak és szolgáltatások adják. Ezek azon tulajdonságainkra építhetnek (egyetemi háttér, magasan képzett munkaerő, infrastrukturális adottságok), melyek Debrecen városában leginkább rendelkezésünkre állnak – és példaként szolgálhatnának akár a magyar gazdaságfejlesztés számára is. Ezeket a törekvéseinket visszaigazolja, hogy Debrecenben jelentős fejlesztést hajtott végre az informatikai területen a SEI, a T-Systems és a British Telecom, míg a szintén magas hozzáadott értéket termelő területnek számító egészségügyben az Omninvest, a TEVA és a Richter.
Debrecen város önkormányzata – és tulajdonképpen a magyar önkormányzatok mindegyike – az ipari, illetve a termelés-ösztönző beruházások támogatásában mára elérte korlátait, és nehezen tudja kivédeni a magyar adó-, és szabályozó rendszer elavultságát és visszásságait, amelyek ráadásul pont az alacsony költséghányaddal dolgozó high-tech iparágakat sújtják a legjobban.
A kutatás-fejlesztést folytató cégeknek adott adókedvezmény körül kialakult polémia az európai uniós jogharmonizáció hiányosságai mellett rámutat a magyar gazdaság mai legégetőbb problémájára: a világos koncepcióval, határozott szándékokkal és iránnyal bíró, illetve a szükséges feltételeket megteremteni képes nemzeti gazdaságpolitika hiányára.
Kósa Lajos
Debrecen város polgármestere"