XIV. Leó pápa: fel kell áldozni bizonyos álláspontokat a béke érdekében Európában

"Az elmúlt 80 évben (Európa) nagyrészt bebizonyította, hogy lehetséges eltérő véleményeket, követeléseket és érdekeket érvényesíteni, ha inkább találkozunk, nem pedig szembeszállunk" - fogalmazott.

"Európa meg tudja állítani ezt a spirált a másik iránti tisztelettel, amelyet sikerült gyakorolnia és megőriznie" - hívta fel a figyelmet, méltatva "a nemzetközi jogot és a multilaterális megoldásokat" mint "a legjobb ellenszert a dominálási szándék ellen".

Az európai alapítók, köztük Robert Schuman (1886-1963) és az olasz Alcide De Gasperi (1881-1954) említésével XIV. Leó a béke "aktív" alkalmazása mellett érvelt.

"Ma fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban kreatív erőfeszítéseket teszünk-e a világbéke előmozdítására, vagy csak a háború borzalmainak elfojtására törekszünk, hogy jobban felkészüljünk arra, amiről azt feltélezzük, hogy bekövetkezhet" - mondta a pápa.

A menekülteket és a migránsokat illetően úgy vélte, hogy Európa egy "új szakasz előtt áll találkozásainak hosszú történetében".

"Meg kell érteni a történelmi jelentőségét annak, ami történik, vagyis egy eddig soha nem látott találkozást a népek és kultúrák között, amely a gyökereink kreatív újrafelfedezésére és egyúttal a másik figyelmes meghallgatására invitál minket" - mondta a pápa.

Emmanuel Macron francia államfő beszédében úgy vélte, hogy Európának vissza kell nyernie "az alapítók bátorságát" és nem szabad engednie a "befeléfordulásnak" és "a nacionalizmusok visszatérésének".

"Itt dobog Európa ezeréves szíve, egy olyan Európáé, amely védelmez, egyesít és cselekszik. Egy szuverén és demokratikus Európáé, amelyet a béke és a jólét projektje vezérel. Egy olyan Európáé, amelynek vissza kell nyernie az alapítóinak a bátorságát. Igen, a bátorságot, hogy ne engedjen a befeléfordulásnak, a másik iránti gyűlöletnek, a megosztó nacionalizmusok visszatérésének" - mondta a francia elnök a Németországgal, Belgiummal és Luxemburggal határos régióban, Lotaringiában, amely az első és második világháború meghatározó színtere volt, és ahol az Európai Unió egyik alapítójának tekintett Robert Schuman nyugszik.

A francia elnök - aki jelen lesz a pápa délután miséjén is - felszólalásában az európai építkezést méltatta, amelyet "a görög-római és a zsidó-keresztény alapra építettek", a francia-német megbékélést, amely "a diktatúrákból felszabadult népek akarata" volt a második világháború után, és amelyet jelenleg "a birodalmak visszatérése fenyeget".

"A valódi szuverenitás biztosításához cselekednünk kell" - hangsúlyozta a francia elnök. "Cselekedni először is a biztonságunk megőrzéséért és értékeink megóvásáért. Mert a békét nem lehet kikiáltani, azt jó szándékú, tisztán látó és állhatatos mesterek türelmesen építik fel" - tette hozzá Emmanuel Macron, aki pénteken, megérkezését követően már fogadta a pápát a hivatalában.

Európa "nem egy olyan hatalom, amely eltünteti a nemzeteket, hanem egy erő, amely meghosszabbítja és növeli cselekvési képességüket és sorsuk irányítását" - hívta fel a figyelmet a francia elnök.

Emmanuel Macron személyesebb hangvétellel zárta beszédét, amely utolsó nyilvános megszólalása volt a pápa előtt. A francia elnök kifejezte "háláját és örömét" a pápa négynapos franciaországi látogatásának végén.

"Remélem, hogy ön is érezte, hogy egy lelkes, egységes és boldog nemzet vagyunk, és ezt őszintén köszönöm önnek; mi is boldognak szerettük volna látni önt" - hangsúlyozta az államfő, utalva arra, hogy Párizsban és Lourdes-ban is százezrek üdvözölték lelkesen XIV. Leót.

"Egy 18. század végi askenázi kifejezés, amelyet később német barátaink is átvettek a nyugodt boldogság kifejezésére, így szól: boldog, mint Isten Franciaországban. Mostantól e négy nap emlékére, azt fogjuk mondani: boldog, mint XIV. Leó nálunk. Köszönet érte!" - mondta a francia elnök.