A Magyar Nemzet december 7-i száma Kinek dolgozik Laborc? címmel olyan írást közöl, amely nem csak a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjára kijelölt Laborc Sándor dandártábornokot támadja. Ez a cikk, a Bába Iván főszerkesztő - volt államtitkár - által jegyzett Budapest Analyses web-lapot idézve, olyan vádaskodásoknak ad teret a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben, amelyekre szinte nincs példa a rendszerváltozás óta.
A Magyar Nemzet által idézett cikk egyebek között megállapítja: "a polgári nemzetbiztonság átalakítása után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az őt támogató MSZP a különböző szavazások és választások közeledtével felhasználhatja a belbiztonsági szolgálatot az ellenzék megfigyelésére, az ellenzéki kampány anyagi támogatóinak feltérképezésére, az ellenzéki rendezvények megzavarására, akár provokációk megszervezésére is. Az egyre nagyobb sztrájkokat szervező szakszervezeti mozgalmak megfigyelése és esetleges megtörése szintén feladata lehet az új elhárításnak. "Az "elemző" azt is hozzáteszi, hogy a szolgálatokat felhasználhatják a kisebbik koalíciós partner az SZDSZ "megfékezéséhez".
Ezeknek az állításoknak, amelyeket - feltételezhetően a jogi következmények elkerülésére - a feltételezések leplébe burkoltak, nincs és nem is lehet semmiféle tárgyi alapjuk. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működését hatályos törvény (NBTV) határozza meg és nincsen semmiféle "új elhárítás", ilyen legfeljebb azok képzeletében létezik, akik politikai megrendeléseket teljesítenek. A Nemzetbiztonsági Hivatalban végrehajtott, a struktúrát modernizáló szervezeti lépések nem is jártak és nem is járhattak a feladatok módosulásával, ezek következménye csak az volt, hogy csökkent a vezetők száma, nőtt azok létszáma, akik érdemi, műveleti és elemző munkával foglalkoznak és egyértelműen kidomborodik az egyéni felelősség. A Nemzetbiztonsági Hivatalban - és ezt a Nemzetbiztonsági Bizottság minden tagja tudja - senki nem foglalkozik az ellenzék megfigyelésével, anyagi támogatóik feltérképezésével, rendezvények megzavarásával, vagy a koalíciós partnerről való információgyűjtéssel. Ezek a képtelen és primitív állítások vélhetően azt szolgálják, hogy bizalmatlanságot keltsenek az NBH iránt.
A Magyar Nemzet ismertetéséből kitűnik, hogy a szóban forgó iromány immár nemcsak Laborc Sándort támadja, hanem a másik két nemzetbiztonsági szolgálat most kinevezett új vezetőit is. Ott ugyanis ez olvasható:
"Laborc Sándor és az új nemzetbiztonsági vezetők kinevezésével a korábbi rendszer állambiztonsági szolgálatainak rossz emlékű és antidemokratikus hagyományaihoz kanyarodhat vissza a magyar kormány." Az írás amely joggal sérti a kinevezetteket, szembeállítja Balajti Lászlót a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat új vezetőjét, aki állítólag valakinek a "politikai bizalmasa", Hetesy Zsolttal a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
előző vezetőjével, aki most az Információs Hivatal főigazgatója lett.
"Ezzel is összefügghet, hogy Hetesy Zsoltot Szilvásy György a belpolitikailag legkevésbé érzékeny Információs Hivatal élére irányította át." - idézi a Magyar Nemzet a Budapest Analyses "elemzését".
Hetesy Zsolt vezérőrnagy ezzel az állítással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az Információs Hivatal vezetése a nemzetbiztonsági szakma csúcsa, őt oda nem "irányították át", hanem igent mondott a megtisztelő felkérésre. Amikor pedig megkérdezték, hogy kit vagy kiket javasolna utódjának a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, ő két személyt nevezett meg. Egyikük Balajti László dandártábornok, aki 22 éve dolgozik a szolgálatnál, ott 2002 márciusában lett központi tiszt. Az ő - Hetesy - javaslatára lett ott Balajti korábban főosztályvezető és három éve volt a helyettese a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál.