Népszabadság • Kácsor Zsolt • 2007. június 1.
A Debrecenben szerkesztett Hajdú-Bihari Napló megyei napilap több munkatársa azt állítja: a lapot kiadó Inform Média Kft. értekezleteket hívott össze, ahol azt éreztették a dolgozókkal - újságírókkal, tördelőkkel és korrektorokkal -, hogy ha vannak egészségügyi problémáik, akkor rokkantnyugdíjaztassák magukat.
Névtelenséget kérő újságírók állítása szerint a cégvezetés azzal indokolta a kérést: ha a szerkesztőség és a kiadó dolgozóinak egy részét leszázalékolják, akkor a cég igénybe veheti a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatást. A dolgozók szerint nemcsak értekezleten hangzott el a cég kérése, hanem telefonon is fölhívták őket, és azt tudakolták tőlük: vannak-e egészségügyi problémáik, s ha igen, akkor vállalnák-e, hogy rokkant-nyugdíjazási kérelmet nyújtanak be.
Az újságírókat megdöbbentette a cégvezetés kérése. Megkeresésünkre többen úgy fogalmaztak: huszon- és harmincéves embereknek nem lehet azt tanácsolni, hogy próbálják leszázalékoltatni magukat, még akkor sem, ha ezáltal a cég többletbevételhez jutna. Többen sérelmezték azt is: elhangzottak olyan utalások, miszerint stabilabb az állásuk azoknak, akik rokkantnyugdíjassá válnak.
Értesülésünk szerint hasonló jellegű értekezletek voltak a cég másik két megyei napilapjánál is, Miskolcon és Nyíregyházán.
Megkerestük Szabó Miklóst, az Inform Média Kft. ügyvezető igazgatóját és felelős kiadóját, aki helyett Kiss László lapcsoport-főszerkesztő válaszolt kérdéseinkre. Azt mondta: egy kezdeményezésről van szó, amelyet minden bizonnyal néhányan félreértelmeztek. Úgy fogalmazott: a cégnél telefonon valóban érdeklődtek a dolgozók egészségügyi állapota felől, de csupán azért, mert a cégvezetés a szívén viseli a munkatársak egészségét, s nem szeretnék, ha valaki betegen dolgozna. Mint mondta, azt akarták jelezni: ha egészségügyi szempontból indokolt, akkor a dolgozók kérelmezhetik rokkantnyugdíjazásukat. Közbevetésünkre, miszerint a debreceni újságírókat egy értekezleten már-már biztatták a rokkant-nyugdíjaztatásra, Kiss László azt válaszolta: csak azt mondták el az újságíróknak, hogy ha valakinek van nyomós egészségügyi indoka, éljen a jogszabályok adta lehetőséggel, de ez teljesen a munkavállaló egyéni döntése.
Az ügyről megkérdeztük az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, amelynek elnöke, Papp István elmondta: sem munkajogi, sem társadalombiztosítási szempontból nem jogszerű a munkáltató effajta kezdeményezése, hiszen a rokkantnyugdíjazásnak megvannak a szigorú egészségügyi-társadalombiztosítási feltételei. Hozzátette: a rokkantsági nyugdíj megállapítását kizárólag az érintett személy kezdeményezheti, ha az erre vonatkozó feltételeknek megfelel.
xxx
A közeljövőben szigorodni fognak a rokkant-nyugdíjaztatás feltételei, hiszen jelenleg az országban mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas még aktív korú. Persze, továbbra is cél és támogatásra érdemes további foglalkoztatásuk, a tovább dolgozók aránya most csak 10 százalék. A vissza nem térítendő költségvetési támogatás mértéke jelenleg a munkavállaló munkabére és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet. Egy 2005-ben hozott kormányrendelet alapján júliustól az ehhez való hozzájutás is szigorodik, csak az akkreditált, vagyis minősítésen átesett munkaadók vehetik föl a dotációt.