Magyar Péter: a kormány konstruktív szereplő az EU-ban, de a nemzeti érdekeket továbbra is kiemelten képviseli

Olvastuk - 2026-08-31

Magyarország konstruktívabb szereplő lett az Európai Unióban az új kormány alatt, "de ez nem jelenti azt, hogy nem a magyar érdekeket védelmeznénk minden percben" - jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon, ahol az uniós politikai vezetés megerősítésének és a versenyképesség javításának szükségességéről, valamint a közép-európai együttműködésben rejlő lehetőségekről is beszélt.

A kormányfő szerint Magyarország kész az eddiginél konstruktívabb szerepet vállalni az Európai Unióban. "Nem nagy feladat konstruktívabbnak lenni annál, mint amilyenek korábban voltunk" - jegyezte meg. Leszögezte: a miniszterelnök feladata a magyar emberek érdekeinek képviselete, ahogyan minden uniós tagállamnak a saját érdekeit kell képviselnie

Magyar Péter felidézte, hogy hivatalba lépése után Brüsszelben Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének egyértelműen megmondta: "a pénzünkért jöttünk".

A három-négy évre befagyasztott, 16,4 milliárd eurónyi magyar uniós forrásról folytatott tárgyalást gördülékenynek nevezte; közlése szerint egyetlen nap alatt hozzájutottak a pénzhez, a bizottsági elnöknek pedig jelezte, hogy később még visszatér.

A magyar miniszterelnök a politikai vezetés hiányát nevezte az Európai Unió egyik súlyos problémájának. Mint mondta, az unió működését erősen meghatározza a bürokrácia, valamint az intézmények versengése az egyre nagyobb hatáskörökért. Ideje visszatérni az unió alapító atyáinak eredeti elképzeléseihez, és ismét a gazdasági együttműködést és a versenyképességet állítani a középpontba - hangsúlyozta.

"El kell döntenünk, hogy az Európai Unió csak túlélni akar, vagy győzni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a győzelemhez más hozzáállásra van szükség, ezt azonban egyelőre nem látja Brüsszelben. Közép-Európa országainak szerinte közösen kell dolgozniuk ezen, így a regionális együttműködés is fontosabbá válik.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az EU intézményközi kérdésekkel, belső szabályokkal és bürokráciával foglalkozik, Kína új atomerőművek és elektromosautó-gyárak építésére készül. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanácsban már megkezdődött a vita arról, miként alkalmazkodjon az unió a megváltozott körülményekhez, hiszen a helyzet ma teljesen más, mint az 1990-es években volt. Ehhez szerinte valódi politikai vezetésre van szükség.

Az Európai Uniónak rövid, közép- és hosszú távú stratégiára egyaránt szüksége van - mutatott rá a magyar miniszterelnök. Három stratégiai területet emelt ki: az energiabiztonságot, a védelmi ipart és a mesterséges intelligenciát. Figyelmeztetett továbbá, hogy ha Európa elszalasztja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőséget, és nem fordít nagyobb figyelmet az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre, "akkor mindent elveszíthet", és nem tölthet be többé meghatározó szerepet a világban.

Andrej Babis cseh miniszterelnökkel egyetértve a jövő évben Európában tartandó választásokat is kulcsfontosságúnak nevezte a kontinens jövője szempontjából.

A közép-európai együttműködés lehetőségei közül kiemelte a Varsót, Budapestet, Prágát és Pozsonyt összekötő nagy sebességű vasúti kapcsolat tervét. Szorgalmazta, hogy a fejlesztés kerüljön be az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretébe, és a térség országai közösen lépjenek fel Brüsszelben az ehhez szükséges uniós forrásokért.

Az illegális bevándorlás ügyében Magyar Péter úgy fogalmazott: "nagyon nehéz megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért bánnak Magyarországgal igazságtalanul" Brüsszelben.

Emlékeztetett arra, hogy egy uniós bírósági döntés nyomán Magyarországnak napi egymillió eurót kell fizetnie, "csak mert védjük a közös európai határokat". "Ez szerintem nem tisztességes" - jelentette ki. A határvédelmet az uniós tagállamok egyik legfontosabb feladatának nevezte, és rámutatott: Magyarország továbbra is kész fellépni az illegális bevándorlással szemben.

Az európai uniós problémák megoldásában az őszinte beszéd fontosságát emelte ki, és a kettős beszéd kerülését sürgette, főként Brüsszelben. Az ideológiai kérdések helyett meglátása szerint az energiabiztonságra, az energetikai összeköttetésekre és a regionális együttműködésre kell összpontosítani.

Ennek kapcsán a közép-európai együttműködés újjáépítését és a nyugat-balkáni országok évtizedek óta húzódó uniós csatlakozásának felgyorsítását szorgalmazta. Úgy vélte, ha sikerül őszintén és egyenesen tárgyalni a valós problémákról, akkor a nehézségek is megoldhatók. "Remélem, még nem késő" - tette hozzá.

Magyar Péter büszkén beszélt a száz napja hivatalban lévő magyar kormány teljesítményéről. Felidézte, hogy az Európában tapasztalt szélsőséges időjárás az atomerőmű működését veszélyeztette, ezt azonban energetikai és vízügyi szakemberek példátlan együttműködésével sikerült elkerülni. Rámutatott továbbá, hogy a kormány rendkívül magas költségvetési hiányt örökölt, amelyet közlése szerint három hónap alatt 2,5 milliárd euróval sikerült csökkenteni.

Európa globális szerepét illetően a kormányfő pesszimistának mondta magát, ugyanakkor felidézte, hogy a magyar választások előtt is borúlátó volt, végül mégis elsöprő, kétharmados többséggel győztek, a legfrissebb felmérésekben pedig 70 százalékos támogatottságot mértek.

"A tettekben hiszek" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az elmúlt két év egyik legfontosabb tanulsága, hogy még a legkedvezőtlenebb körülmények között is bármi lehetséges. Közép-Európának is megvan a lehetősége arra, hogy Európa központjává váljon, ehhez azonban a térség országainak még sok feladatot kell közösen elvégezniük - hangsúlyozta.