Májusban felgyorsult a kormány munkája. A statisztikákból világosan kiderül, hogy az egypárti kormány több törvényjavaslatot fogadott el működése első hónapjában, mint előtte a koalíciós kabinet az első negyedévben összesen. A munka felgyorsításának köszönhetően a kormány a tervezett 37 helyett összesen 40 törvényjavaslatot fogadott el és nyújt be az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakhoz kapcsolódóan.
Az egypárti kormány az elmúlt 30 napban több törvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, mint idén eddig bármelyik hónapban. Sőt, a tisztán szocialista kormány az első hónapjában több törvényjavaslatot nyújtott be, mint a koalíciós kormány az első negyedévben összesen.
Az egypárti szocialista kormány májusban rendeletből és határozatból is többet fogadott el, mint januárban vagy februárban a koalíciós kabinet.
Ez összességében azt jelenti, hogy ha a törvényeket, rendeleteket és határozatokat is összeszámoljuk az egypárti kormány több jogszabályt alkotott májusban, mint amennyit a koalíció januárban, februárban vagy márciusban.
A számok tehát egyértelműen igazolják, hogy az egypárti szocialista kormány teljesítménye még javult is: nemhogy béna kacsa nem lett belőle, de a miniszterelnök még keményebb munkára ösztökélte munkatársait a koalíció felbomlása után.
Mindez azt is jelenti, hogy a szakmai munka továbbra is zavartalanul folyik a tárcáknál, vagyis a kormányzati szerkezetátalakítás, az átadás-átvétel nem okozott fennakadást a minisztériumok működésében.
A munka felgyorsításának köszönhetően kifejezetten imponálóak a tavaszi törvényalkotási program statisztikái is. A kormány 37 törvényjavaslat megalkotását tűzte ki célul, de még ennél is többet, 40-et nyújt be az Országgyűlésnek a nyári szünet előtt. Az eredeti program 37 pontjából ugyanis eddig 22-t terjesztett a parlament elé, viszont 18 új, a programban nem szereplő, de jelentős törvényjavaslatot is beterjeszt.
Az önálló szocialista kormányzás első egy hónapjában született döntés olyan kiemelten fontos törvényjavaslatokról, mint például az új Polgári Törvénykönyvé. A több mint 10 éves, szakértők széles körének bevonásával készült és több körben társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat jelentősége, hogy világosan illeszkedik a rendszerváltás utáni Magyarország berendezkedéséhez, a szociális piacgazdaságon alapuló parlamenti demokrácia polgári szellemiségéhez. Ennek jegyében az örökbefogadástól és a házassági vagyonjogtól a faktoring szerződések szabályozásáig a magánjogi viszonyok XXI. századi követelményeinek megfelelő kódexe lehet, felváltva a régi – sokszor modernizált, de a tervgazdaság lenyomatát szerkezetében és néhol szemléletében is őrző – 1959. évi törvényt.
Szintén májusban nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek a közbeszerzési, valamint a közalkalmazotti törvény módosítását, és ebben a hónapban döntött a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosító javaslatáról, illetve a magyarországi cigányok által beszélt nyelvek – a romani és a beás – használatának hosszú évek óta húzódó kiterjesztéséről szóló tervezetről.
Érdemes kiemelni, hogy az Országgyűlés június elején szavaz négy fogyasztóvédelmi tárgyú törvényjavaslatról:
1. Új, egységes törvényi szabályozást kaphat az élelmiszerlánc egésze;
2. külön törvény szól majd a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi kommunikáció tilalmáról;
3. új reklámtörvény léphet hatályba, és
4. jelentősen átalakul a fogyasztóvédelmi törvény is.
A csomag egészének legfontosabb eleme, hogy a törvényjavaslatok az egyértelműbb és szigorúbb tilalmak, valamint a hatékonyabb szankciók mellett megalapozzák a fogyasztók jogainak érdekében fellépő hatóságok közötti tiszta, pontos felelősségi renden alapuló megosztását is.
Szintén zárószavazás előtt áll az állami jogérvényesítés elősegítéséről szóló törvénycsomag, amely sokkal gyorsabbá teszi az úgynevezett kisperek lefolytatását. (A csomag elemei: a polgári perrendtartásról, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvények módosítása, illetve a közjegyzői nem peres eljárásokról szóló új törvény.) A csomag átfogóan, a valódi gyorsítás esélyével módosítja a kis perértékű ügyekre vonatkozó szabályokat, az igényüket jóhiszeműen érvényesítő peres felek mellett a bíróságok terheit is csökkentve.
Az eredeti programban nem szereplő 18 törvényjavaslat közé tartozik például a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a versenyhatósági jogköröket és szankciókat jelentősen bővítve mind a tisztességesen versengő gazdasági szereplők, mind a fogyasztók számára érzékelhető változásokat jelent majd.
Hasonlóan fontos az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely újabb lépés az oktatási szegregációval szembeni hatékonyabb fellépés és a romák közoktatási esélyegyenlőségének előmozdítása irányába.
A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében hozott törvényjavaslat fő célja az uniós nagyberuházásokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárások hatékonyabbá tétele. Emellett azonban az építésügyi hatósági eljárásokat ezen a körön kívül is jelentősen egyszerűsíti.
A törvények mellett rendeleti vagy határozati szinten született szabályozás többek között
• az új háziorvosi finanszírozási rendszer részleteiről,
• az Új Tulajdonosi Programról és
• a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó, 2008-ban megvalósítandó feladatokról is.
A kormány tavaszi törvényalkotási programjának megvalósulása számokban
A tavaszi törvényalkotási program 37 törvényjavaslatot tartalmaz, közülük a mai napig 22 benyújtása történt meg.
Forrás:Kormányszóvivői Iroda