- A holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája - hangsúlyozta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden az auschwitzi egykori náci német haláltáborban.
Latorcai Csaba az Élet menete nevű nemzetközi megemlékezésre érkezett az auschwitzi emlékhelyre. Az általa vezetett magyar küldöttség, ezen belül a magyarországi oktatási intézményekből érkező fiatalok délelőtt külön megemlékezést is tartottak az Auschwitz I. tábor 18-as számú épülete előtt, ahol a magyar áldozatoknak szentelt kiállítás látható.
Az idei auschwitzi megemlékezést akkor tartják, amikor a világ "újra békétlen arcát mutatja" - jelentette ki beszédében Latorcai. Hozzátette: "A közvetlen szomszédságunkban dúló ukrajnai háború mellett szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az eltörlés kultúrájának nevében a vallási türelmetlenség". Az utóbbi egyaránt fenyegeti a zsidó és a keresztény vallási felekezetekhez tartozókat - húzta alá.
A zsidó vallásszabadság gyakorlása korlátozásának példájaként említette a kóser rituális vágás szabályozását, valamint azt, hogy egyes nyugat-európai nagyvárosokban a zsidókat biztonsági okokra hivatkozva a kipa viselésének korlátozására szólítják fel.
A 21. század világában is jelen van az antiszemitizmus, amivel szemben csak közös erővel lehet fellépni - hangsúlyozta. Hozzátette: az antiszemita megnyilatkozások nem olyanok, amelyek "pusztán egy széder-esten való részvétellel helyrehozhatók volnának", egy ilyen "szimbolikus részvétel nem mentesít senkit olyan felelősség alól, amelyet viselnie kell az antiszemita gondolkodása miatt" - utalt név nélkül vélhetőleg az egyik magyar ellenzéki párt elnökének részvételére a budapesti amerikai nagykövetségen tartott szédervacsorán.
Az államtitkár azon nyugat-európai eseményekre is emlékeztetett, amikor "megpróbálják nevetségessé tenni, illetve kifejezetten üldözik a keresztény értékekért kiállókat". "Fel kell emelnünk hangunkat, amikor bárkit vallásában korlátoznak, vagy származása miatt kirekesztésben részesül" - húzta alá.
A holokausztot az államtitkár nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar társadalom történelme egyik legnagyobb tragédiájának nevezte. Hangsúlyozta: ébren kell tartanunk a holokauszt emlékét, hogy a jövő nemzedékei "a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, melyek egyszer már megtörténtek".
Az Élet menete az 1988-ban kezdeményezett nemzetközi oktatási program része, idén a varsói gettófelkelés 80. évfordulójához, valamint Izrael Állam megalakulásának 75. évfordulójához is kötődött.
A rendezvényen idén 10 ezer fiatal vett részt, valamint mintegy 40 túlélő. Kedden délután a külföldi küldöttségek három kilométeres utat tettek meg a második világháborús halálmenetek egyik, az Auschwitz I. lágert és az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábort összekötő útvonalán.
A központi gyászünnepséget a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékműnél tartották meg Sergio Mattarella részvételével. Az olasz elnök beszédében kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni "embertelen agressziójának fényében a holokauszt emléke továbbra is figyelmeztetést jelent". Mindenkinek, aki a békés együttélésen alapuló nemzetközi rendet támadja, "tisztában kell lennie azzal, hogy a szabad emberek egységesek maradnak" - húzta alá Mattarella. Ami Auschwitzban történt, az megbocsáthatatlan és feledhetetlen - hangoztatta az olasz államfő.
Az auschwitz-birkenaui táborkomplexumba deportáltak számát hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt