Közel 175 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztési programról döntött a kormány Debrecen vonatkozásában

Ennek elemei a következők:

- a Déli Gazdasági Övezet szennyvízelvezetését szolgáló vezeték építése

- a városi ivóvíz-hálózat és vízbázisok fejlesztésének kiviteli terveinek elkészítése

- a városi szennyvíz-hálózat és szennyvíztelep fejlesztése, benne az ipari szennyvíz-tisztítás kapacitásbővítésével

- a gazdasági övezetek nagyobb mértékű szürkevíz-használatát lehetővé tévő kapacitásbővítés a Keleti Főcsatornához tartozó balmazújvárosi vízműtelepen

- kapacitásbővítő szennyvíz-vezeték építése az Északnyugati Gazdasági Övezetben

Papp László polgármester kiemelte: ezeknek a fejlesztéseknek megvannak az ipari, gazdasági vonatkozásai az iparterületekhez kapcsolódóan, és megvannak a lakossági vonatkozásai is.

„Az egyensúlyra törekedve mindig is azt az álláspontot képviseltük – és ezt kértük a kormánytól is –, hogy ne csak gazdasági fókuszú víziközmű-fejlesztésről vagy fejlesztésről beszéljünk általában, hanem olyanokról is, amelyek a város polgárainak életét teszik jobbá, kiszámíthatóbbá, könnyebbé” – fogalmazott a városvezető.

A kapacitásbővítéseknek, új vezetékeknek köszönhetően a Déli-, valamint az Északnyugati Gazdasági Övezetben is biztosított lesz a szükséges technológia ahhoz, hogy a vállalatok által igényelt mennyiségű szürkevíz rendelkezésre álljon. A lakosságot közvetlenül érintően főként a keleti városrész vízellátása, ellátásbiztonsága javul majd jelentős mértékben a vízműtelepek fejlesztésével. A fejlődő városrészek, mint például a Biczó István kert, a Vágóhíd utca két oldalára tervezett lakóövezetek, és Bánk, valamint az agglomerációs települések – Sámsonkert, Hajdúsámson – vízellátását tudja magasabb szintre emelni a Debreceni Vízmű Zrt. Emellett a Fényes udvari víztorony felújításának tervezése is része a programnak.

A másik, közel 66 milliárd forintos projekt az Északnyugati Gazdasági Övezet vasúti infrastruktúra-fejlesztését foglalja magában. Ennek első üteme 2023 végéig befejeződik. A második ütem keretében tovább korszerűsítik a 108-as számú, vasútvonalat, többek között villamosítják a Debrecen és Balmazújváros közötti szakaszt. Papp László ennek jelentőségéről is beszélt.

„A két város között Kelet-Magyarország egyik legnagyobb gazdasági övezete található. A debreceni gazdaság szempontjából is jelentős munkaerő-áramlás vonatkozásában ez a fejlesztés, a vonal villamosítása elengedhetetlen. Ez az első igazán komoly, Debrecent érintő elővárosi vasúti fejlesztés.” – fűzte hozzá.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő hozzátette: Debrecen kifejezetten gazdag rétegvizekben, de ezt a tartalékot kímélni kell.

„Ha lehet, ki kell váltani. Fejleszteni kell a víziközmű-szolgáltatást, a rendszereket, a csatornázatot, és akkor a következő húsz, harminc, negyven évre is azt tudjuk mondani, hogy az utódainkra olyan vízkészletet hagyunk, amilyet elődeinktől kaptunk. Ha így teszünk, Debrecen vízellátása sok száz évre biztosított lesz” – fogalmazott a képviselő.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az elfogadott koncepcióban a lakosság ellátásbiztonsága az első.

„Azokat a főműveket tudjuk megújítani, újakat tudunk létesíteni, amik az elkövetkező száz évre megalapozzák a város biztonságos ellátását, az ivóvíz-hálózat esetében többirányú betáplálás, a szennyvíz esetében kiöntés nélküli elvezetés, valamint körvezetékek kiépítése révén” – zárta a sajtótájékoztatót Gorján Ferenc.

Forrás:Polgámesteri Hivatal sajtóiroda