Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.
Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament plenáris ülése a Magyarországról szóló újabb jogállamisági jelentést. Előterjesztője Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini visszavonulása után vette át a feladatot.
Az állásfoglalás mellett 433, ellene 123 EP-képviselő szavazott, 28 pedig tartózkodott.
Bár a Sargentini-jelentésről 2018-ban egyszer már szavazott az Európai Parlament, egyúttal megindítva Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, az előrelépés hiánya miatt a képviselők úgy döntöttek, hogy újabb jelentést készítenek. Erről szavaztak most.
Az elfogadott jelentésben azt állapították meg, hogy a Sargentini-jelentés óta elmúlt négy évben a magyar demokrácia állapota még rosszabbá vált. A szöveg megállapítja azt is, hogy Magyarországon történtek rendszerszintű fenyegetést jelentenek az Európai Unió alapértékeire. Emellett „sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok összeomlásához Magyarországon, és egyik tagállamát a választási autokrácia hibrid rendszerévé változtatta”.
Az EP-képviselők a jelentés szerint részletesen kifejtik aggodalmaikat Magyarországgal kapcsolatban, ezek között szerepel
alkotmányos és választási rendszer működése;
az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai;
korrupció és összeférhetetlenség;
a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
a tudományos szabadság, vallásszabadság; gyülekezési szabadság;
az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI jogokat;
a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az ellenük irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem;
a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; valamint
gazdasági és szociális jogok állapota.
Az anyagban többek között kitérnek a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. Megemlítik a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. Előkerül a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítása, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomás, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező vélemények és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetése.
A jelentéstervezetben a képviselők külön fel is szólították a Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást. Erre sajtóhírek szerint hamarosan sor is kerül: a Reuters értesülései szerint az Európai Bizottság vasárnap arra fog javaslatot tenni, hogy több mint 15,7 milliárd eurónyi, vagyis csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrást függesszenek fel a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban.
hvg.hu