Francis Halzen belga fizikus nyerte el a 2026-os fizikai Nobel-díjat az Antarktiszon létrehozott hatalmas detektorért, amely az űrből érkező, úgynevezett „szellemrészecskéknek” is hívott neutrínókat fogja be.
Idén Francis Halzen részecskefizikus munkáját díjazták az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért, és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában játszott meghatározó szerepéért. Az akadémia közleménye szerint Halzen kitartása és tudományos jövőképe újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat.
Halzen még a nyolcvanas években kezdte el kidolgozni elméletét, mely szerint a Déli-sark több kilométer vastag jégtakarója ideális közeg a a világegyetem legrejtélyesebb elemi részecskéinek számító neutrínók detektálására. Elképzelése alapján jött létre az IceCube Neutrínó Obszervatórium, mely valójában egy több mint 5000 szuperérzékeny fénydetektorral felszerelt, köbkilométernyi mély antarktiszi jégtömb.
Az extrém nagy energiájú, távoli galaxisból érkező neutrínók halvány kék villanást (Cserenkov-sugárzást) bocsátanak ki, amikor kölcsönhatásba lépnek a jégben lévő atommagokkal.Az IceCube segítségével a kutatóknak sikerült először azonosítaniuk a világegyetem legenergetikusabb folyamataiból – például szupernóvákból és szupermasszív fekete lyukakból – származó részecskéket, megteremtve ezzel a neutrínó-csillagászat alapjait – emeli ki a Medical Online.
A Déli-sark jege mentes a különféle interferenciáktól, és mivel geológiailag stabil terület, nem veszélyeztetik földrengések a helyi kísérleteket. Mivel a nagy energiájú kozmikus neutrínók nagyon ritkák, hatalmas mennyiségű jégre van szükség ahhoz, hogy megfelelő számú ütközést figyelhessenek meg a kutatók.