Biztató kutatások zajlanak a meddőség háttere, a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságának növelésének terén a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban - tájékoztatta az egyetem pénteken az MTI-t a 2020 óta működő labor eredményeit összegző sajtóközleményében.
Azt írták: a lombikbébiprogram ugyan elérhetővé vált a meddőséggel küzdő párok számára, azonban a rutinszerűen alkalmazott eljárások a meddő párok legfeljebb 30 százalékánál eredményeznek gyermekáldást, ezért a világ számos kutatólaboratóriumában foglalkoznak a megtermékenyítéshez vezető új, innovatív utak felderítésével.
A humán reprodukció zavarainak diagnosztikája és gyógyítása terén világszerte jelentős a fejlődés, a pécsi szakemberek célja a laboratóriumban kidolgozott innovatív módszerek bemutatása - közölték, hozzátéve, hogy ezzel összefüggésben a PTE több mint 110 munkatársának sokéves munkája 29 szabadalmi bejegyzést, 34 új PhD-programot, számos hazai és nemzetközi tudományos dolgozatot, kollaborációt eredményezett.
Az embrió életképességének hagyományos morfológiai értékelése nem képes megragadni az embrió genetikai és molekuláris állapotát, ez vezetett az új, úgynevezett nem invazív diagnosztikai megközelítések fejlődéséhez, és az emberi szervezet egy korábban kevéssé ismert szervrendszere, a méhmikrobiom is a tudományos érdeklődés középpontjába került - jegyezték meg.
Kitértek arra, hogy a pécsi kutatók kezdeti lépéseket tettek a méhátültetés megteremtésére Magyarországon, és mivel a meddő esetek felében igazolható a férfi nemzőképességének zavara, olyan módszereket fejlesztettek, amelyek segítenek kiválasztani a spermiumok közül a legjobb megtermékenyítő-képességűeket.
Ezen felül a szakemberek vizsgálják az autoimmun betegek terhességével összefüggő immunológiai tényezőket, a mesterséges megtermékenyítés hosszú távú hatásait a megszületett gyermekre, illetve a meddőséggel kapcsolatos, a társadalomra nehezedő gazdasági terhet - olvasható a közleményben.