Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.
A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt.
A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.
- Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.
A Kölni egyetem tudósai vezette kutatócsoport által elemzett minták a legrégebbi megőrződött köpenykőzetek. A szakértők az óceánok eredetéről és a földi élet kialakulásáról bukkantak új információkra. Felfedezték, hogy az elemek nagy része, amelyek elengedhetetlenek az óceánok és az élet kialakulásához - például a víz, a szén és a nitrogén - a Föld történetének csak későbbi szakaszában érkeztek a bolygóra.
- A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban, a detonáció a Földtől több százmillió fényévre következett be - hangzott el kedden az M1 aktuális csatornán.
A kutatók szerint a korábbi rekorder esethez képest ötször nagyobb volt a robbanás mértéke. Az elmúlt 25 évben a röntgentcsillagászat jelentős fejlődésen ment keresztül, ezek a távcsövek a hőt érzékelik, nem a fényt. Az új megfigyelések során kiderült, hogy a galaxisok közötti teret kitölti a nagyon ritka, de forró gázplazma, amely röntgenben sugároz - közölte Kiss László csillagász.
Hozzátette, az aktuális vizsgálat arról szól, hogy az Ophiuchus, más néven Kígyótartó csillagképben található galaxishalmazban kimutattak egy olyan szabályos eltorzulást a röntgensugárzó anyag eloszlásában, amely arra utal, hogy ott egy nagy, hirtelen energiafelszabadulás történt, ami röntgensugárzó plazmában található nagy lyukkal hozható összefüggésbe.
Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity marsjárója - közölte szerdán a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.
A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.
Egy hatalmas hóemberalakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze - adta hírül a BBC News honlapja.
A kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást - fedezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban.
- Huszonnyolc összetett hanggal kommunikálnak a Ross-tengeri, vagyis C típusú kardszárnyú delfinek.
Az ausztrál Curtin Egyetem vezette kutatás szerint a gyilkos bálnák legkisebb típusa 28 összetett hangot alkalmaz, köztük felpattanó-pulzáló hangokat és füttyöket, hogy így kommunikáljanak a családtagokkal - írja a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
- Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.
Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében. Ezzel szemben ma a japán nők élnek a legtovább, s az ő várható élettartamuk már 87 év."Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek" - fogalmazott
Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálvaa daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport - írta keddi közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A krónikus limfocitás leukémia (CLL) az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus a nyugati országokban, Magyarországon mintegy 3-4000 embert érint. Az elmúlt években számos új gyógyszer jelent meg a betegség kezelésére, melyek jelentős javulást hoztak, az esetek egy részében azonban a kezdeti kedvező válaszok ellenére a daganatsejtek ellenállóvá válnak, hiába alkalmaznak új terápiákat.
A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.
Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be.
A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.
Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő - írja a BBC hírportálja.
Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká.Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze - írták a tudósok a Science tudományos lap új számában.Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták.
- Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.
A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője.
A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban.
Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
- Kutatásfejlesztési megállapodást kötött kedden a debreceni MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) és a városban gyárat létesítő Vitesco Technologies.
Radu Sterp, a Vitesco debreceni zöldmezős beruházásának gyáregységvezetője elmondta: az autóiparban érdekelt cég beszállítóként piacvezető szerepre törekszik. Ehhez számítanak az Atomki szakembereinek tudására is, amely alapja lehet a vállalat növekedésének.
Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba.
Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését - adta hírül a BBC News.
A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről.
A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az eddigieknél korábban ki lehessen mutatni a daganatos betegség kialakulását.
Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve - állapították meg amerikai kutatók.