Tudomány

Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben.

Korábban a betegséget a szklerózis multiplex (MS) egyik ritka alfajának tartották a szakemberek, de kutatásaik alapján már kiderítették, hogy egy önálló kórképről van szó. Az MS-től és a legtöbb autoimmun betegségtől eltérően a neuromyelitis optica betegségnek van egy biológiai markere, az AQP4 antitest.

Nyolcvannégy éves korában szerdán hajnalban elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus, író, a Waldorf-pedagógia egyik legjelesebb magyarországi képviselője.

A halálhírt Vekerdy Tamás hivatalos Facebook-oldalán tudatták.

A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyűrűs bolygó átvette a vezetést a Jupitertől a Naprendszeren belül.

A Szaturnusznak az újakkal együtt már 82 kísérője lett, míg a Jupiter körül csak 79 kering - olvasható a BBC hírportálján. Az eddig ismeretlen holdakat a hawaii Mauna Keán található Subaru űrtávcsővel figyelték meg.

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Idén a világegyetem szerkezetéről és történetéről szóló új ismeretekért és a Naphoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat - olvasható az indoklásban.

James Peebles fizikai kozmológiai eredményei a kutatási terület egészét gazdagították és lefektették az alapjait a kozmológia átalakulásának elmélkedésből tudománnyá. Az 1960-as évek közepétől kidolgozott elméleti munkássága az alapja a világegyetemről alkotott jelenlegi elgondolásoknak - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.

A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós annak felfedezéséért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.

Nagyhatású felfedezéseik az élet egyik legelemibb alkalmazkodási folyamatának mechanizmusára világítottak rá - fogalmazott a díjat odaítélő testület. A három tudós fektette le az arról szóló ismeretek alapjait, hogy az oxigénszint milyen hatással van a sejtek anyagcseréjére és fiziológiai működésére. Eredményeik kikövezték az utat a vérszegénység, a rák és sok más betegség elleni ígéretes új stratégiák számára.

Neves kutatók előadásaival, jubileumi ünnepséggel és tudományos műhelyeinek seregszemléjével ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját a Debreceni Egyetem (DE) természettudományi és technológiai kara - jelezte az egyetem sajtóirodája.

Közleményük emlékeztet rá, hogy a Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idején öt karral - református hittudományi kar, jog- és államtudományi kar, orvostudományi kar, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar, valamint mennyiség- és természettudományi kar - alakult. Működését azonban csak két évvel később, 1914-ben kezdte meg három karral, a természettudományi kar (TTK) pedig a II. világháborút követően, 1949-ben jött létre.

Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe.

- Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok.

A Debreceni Egyetem klinikai központjában indít egészségügyi kutatási programot a világ egyik vezető egyeteme, a Massachussetts Institute of Technology (MIT) - közölte a GE Healthcare.

A napokban született megállapodás révén az Egyesült Államokban hét éve sikerrel működő, PhD hallgatókat célzó MIT Catalyst program 2020-ban indul a GE Healthcare-rel együttműködésben. Közös kutatásról és képzésfejlesztésről kötöttek megállapodást, a partnerség főbb területei a digitális medicina, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a sportorvoslás lesznek - írták a közleményben

- Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.

Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása.

A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az így gyűjtött minta nyomokban emberi DNS-t is tartalmazhat, amely genetikai információt hordozhat a szennyvíztelep környékén élő népességről. Mivel a mintagyűjtési és elemzési protokoll bakteriális DNS-re volt optimalizálva, a véletlenül elcsípett, kis mennyiségű (0,2 százalék) emberi DNS nem alkalmas a teljes genom változatosságának vizsgálatára, ezért az elemzések célpontja a mitokondriális haplocsoportok eloszlása volt.

- A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.

Több mint százötven programmal várják az érdeklődőket a Debreceni Egyetemen (DE) a pénteki Kutatók éjszakáján - hangzott el az esemény hétfői debreceni sajtótájékoztatóján.

Csernoch László, a DE tudományos rektorhelyettese elmondta: az egyetem valamennyi campusán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon és Hajdúböszörményben is lesznek programok. Az ismeretterjesztő előadások mellett a kínálat nagy részét úgy állították össze, hogy a látogatók aktív közreműködés közben jussanak információhoz az egyes tudományterületekről. Kiemelte: a Kutatók éjszakáján igyekeznek majd "lerántani a leplet" a táplálkozással kapcsolatos tévhitekről. Hangsúlyos szerepet kap a Föld klímája, az éghajlatváltozás, és látványos kémiai kísérletekben is részt vehetnek az érdeklődők.

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Először talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja.

A felfedezés alapján a K2-18b jelű planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet.

A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerint az új űrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élő szervezetek létrejöttéhez szükséges gázokat.

A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel.

A Zvezda kiszolgáló modulról a Poiszk kis kutatómodulhoz csatlakoztatták át kézi vezérléssel hétfőn a Szojuz MSZ-13 űrhajót.

A Fedor androidot szállító Szojuz MSZ-14 űrhajó nem tudott automata üzemmódban csatlakozni szombaton a Poiszk (Kutatás) modulhoz. Az átcsatlakoztatást a koroljovi irányítóközpont tájékoztatása szerint Alekszandr Szkvorcov orosz kozmonauta irányította, Andrew Morgannek, az amerikai NASA és Luca Parmittanónak, az európai ESA űrkutatási hivatal űrhajósának a részvételével. Ők hárman a Szojuz MSZ-13 fedélzetén érkeztek az űrállomásra.

Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz - ezt állapította meg egy új tanulmány.

A "politabletta" vérhigító aszpirint, koleszterincsökkentőt és kétféle vérnyomáscsökkentőt tartalmaz. A kutatást végző iráni és brit tudósok szerint az olcsó tablettának óriási hatása lehet az egészség megőrzésében.

A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy egy bizonyos kor felett a szegény országokban mindenki számára hozzáférhetővé kéne tenni a gyógyszert, mivel ezekben a térségekben az orvosoknak kevesebb eszköz áll a rendelkezésére, és kevesebb lehetőségük van a betegek állapotának felmérésére.

A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán.

Maurovich-Horvat Pál kutatócsoportja az elmúlt években képi diagnosztikai (radiomikai) háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel azonosíthatók a nagy rizikójú felrakódások, vagyis plakkok a koszorúerekben.

A következő szakaszban biomarkerek segítségével, egyszerű vérvétellel akarják kiszűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata.

A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat, mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében az első tünet már maga az infarktus - magyarázta Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense az egyetem portálján.

Amerikai kutatók felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között - számolt be róla a Medicalxpress.com.Az irvine-i Kaliforniai Egyetem biológusai laboratóriumi körülmények között felfedezték, hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt, eredményeik a jövőben segíthetnek új gyógyszerek kifejlesztésében.

A Nature Communications című szaklap aktuális számában azt írták, hogy amikor az Alzheimer-kór rágcsálómodelljeinek eltávolították az agyi immunsejtjeit, a mikrogliákat, nem alakultak ki a kórra jellemző lerakódások, a béta-amiloid plakkok.

- A harmincas éveik közepén járók magas vérnyomása és az agy későbbi károsodása összefügghet - számolt be a BBC egy friss tanulmány eredményeiről.

A Lancet Neurology című szaklapban megjelent kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszú távú vizsgálatban vettek részt.