Tudomány

Eredmények megjelenítése 361-től 380-ig 1664 találatból.

Szennyvízből határozták meg magyar kutatók az emberi populációk genetikai összetételét

Tudomány - 2019-10-01

- Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.

Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása.

A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az így gyűjtött minta nyomokban emberi DNS-t is tartalmazhat, amely genetikai információt hordozhat a szennyvíztelep környékén élő népességről. Mivel a mintagyűjtési és elemzési protokoll bakteriális DNS-re volt optimalizálva, a véletlenül elcsípett, kis mennyiségű (0,2 százalék) emberi DNS nem alkalmas a teljes genom változatosságának vizsgálatára, ezért az elemzések célpontja a mitokondriális haplocsoportok eloszlása volt.

Fizikus: a század második felétől működhet a fúziós erőmű

Tudomány - 2019-09-24

- A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.

Kutatók éjszakája - Több mint százötven program a Debreceni Egyetemen

Tudomány - 2019-09-23

Több mint százötven programmal várják az érdeklődőket a Debreceni Egyetemen (DE) a pénteki Kutatók éjszakáján - hangzott el az esemény hétfői debreceni sajtótájékoztatóján.

Csernoch László, a DE tudományos rektorhelyettese elmondta: az egyetem valamennyi campusán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon és Hajdúböszörményben is lesznek programok. Az ismeretterjesztő előadások mellett a kínálat nagy részét úgy állították össze, hogy a látogatók aktív közreműködés közben jussanak információhoz az egyes tudományterületekről. Kiemelte: a Kutatók éjszakáján igyekeznek majd "lerántani a leplet" a táplálkozással kapcsolatos tévhitekről. Hangsúlyos szerepet kap a Föld klímája, az éghajlatváltozás, és látványos kémiai kísérletekben is részt vehetnek az érdeklődők.

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon

Tudomány - 2019-09-18

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Először találtak vizet egy távoli csillag bolygójának légkörében

Tudomány - 2019-09-12

Először talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja.

A felfedezés alapján a K2-18b jelű planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet.

A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerint az új űrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élő szervezetek létrejöttéhez szükséges gázokat.

A neandervölgyiek nyomait tárták fel Franciaországban

Tudomány - 2019-09-10

A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel.

Átcsatlakoztatták a Szojuz MSZ-13 űrhajót a Nemzetközi Űrállomáson

Tudomány - 2019-08-26

A Zvezda kiszolgáló modulról a Poiszk kis kutatómodulhoz csatlakoztatták át kézi vezérléssel hétfőn a Szojuz MSZ-13 űrhajót.

A Fedor androidot szállító Szojuz MSZ-14 űrhajó nem tudott automata üzemmódban csatlakozni szombaton a Poiszk (Kutatás) modulhoz. Az átcsatlakoztatást a koroljovi irányítóközpont tájékoztatása szerint Alekszandr Szkvorcov orosz kozmonauta irányította, Andrew Morgannek, az amerikai NASA és Luca Parmittanónak, az európai ESA űrkutatási hivatal űrhajósának a részvételével. Ők hárman a Szojuz MSZ-13 fedélzetén érkeztek az űrállomásra.

Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy négy hatóanyagot tartalmazó politabletta

Tudomány - 2019-08-23

Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz - ezt állapította meg egy új tanulmány.

A "politabletta" vérhigító aszpirint, koleszterincsökkentőt és kétféle vérnyomáscsökkentőt tartalmaz. A kutatást végző iráni és brit tudósok szerint az olcsó tablettának óriási hatása lehet az egészség megőrzésében.

A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy egy bizonyos kor felett a szegény országokban mindenki számára hozzáférhetővé kéne tenni a gyógyszert, mivel ezekben a térségekben az orvosoknak kevesebb eszköz áll a rendelkezésére, és kevesebb lehetőségük van a betegek állapotának felmérésére.

Vérből és CT-felvételekből azonosítaná az infarktuskockázatot egy magyar kutató

Tudomány - 2019-08-22

A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán.

Maurovich-Horvat Pál kutatócsoportja az elmúlt években képi diagnosztikai (radiomikai) háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel azonosíthatók a nagy rizikójú felrakódások, vagyis plakkok a koszorúerekben.

A következő szakaszban biomarkerek segítségével, egyszerű vérvétellel akarják kiszűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata.

A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat, mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében az első tünet már maga az infarktus - magyarázta Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense az egyetem portálján.

Felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között

Tudomány - 2019-08-22

Amerikai kutatók felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között - számolt be róla a Medicalxpress.com.Az irvine-i Kaliforniai Egyetem biológusai laboratóriumi körülmények között felfedezték, hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt, eredményeik a jövőben segíthetnek új gyógyszerek kifejlesztésében.

A Nature Communications című szaklap aktuális számában azt írták, hogy amikor az Alzheimer-kór rágcsálómodelljeinek eltávolították az agyi immunsejtjeit, a mikrogliákat, nem alakultak ki a kórra jellemző lerakódások, a béta-amiloid plakkok.

A harminc felettiek magas vérnyomása és a későbbi agykárosodás összefügghet

Tudomány - 2019-08-21

- A harmincas éveik közepén járók magas vérnyomása és az agy későbbi károsodása összefügghet - számolt be a BBC egy friss tanulmány eredményeiről.

A Lancet Neurology című szaklapban megjelent kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszú távú vizsgálatban vettek részt.

Először figyelhették meg, ahogy egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Tudomány - 2019-08-21

Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál.

Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag egybeolvadása okozta.

A tudósok azt megerősítették, hogy a LIGO és a Virgo egy gravitációshullám-jelöltet érzékelt - mondta Christopher Berry, a LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa a space.com-nak. "Kezdeti becsléseink szerint úgy tűnik, hogy egy potenciális neutroncsillag-feket lyuk binerről van szó" - hangoztatta.

Augusztus 20. - Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést

Tudomány - 2019-08-20

- Roska Botond neurobiológus kutatóorvos vehette át idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől kedden a Sándor-palotában.

Az államfő köszöntő beszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel - tudatosan vagy észrevétlenül - sokak boldogságát, boldogulását szolgálják.

"Kiválóságuk abban áll, hogy sosem elégednek meg a meglévő tudással. Ők ismerőssé akarják tenni az ismeretlent, magasra teszik a mércét, minden idegszálukkal fejlődni, gyógyítani, oktatni vagy alkotni akarnak" - tette hozzá a köztársasági elnök.

A Richter új gyógyszerkészítményt vezetett be Európában

Tudomány - 2019-08-20

- A Richter Gedeon Nyrt. a Terrosanevű, bioszimiláris teriparatide készítményét bevezeti az európai országokban. A Terrosát a felnőtt páciensek ugyanazon indikációs területeken használhatják majd, mint az Eli Lilly által kifejlesztett Forsteo készítményt.

A készítményt a magas csonttörési kockázatnak kitett férfiaknál és poszt-menopauzás nőknél kialakult oszteoporózis kezelésére, illetve a magas csonttörési kockázatnak kitett férfiaknál és poszt-menopauzás nőknél a tartós glükokortikoid kezelés miatt kialakult oszteoporózis kezelésére alkalmazható - írták.

Élő mohával kezelnének gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket

Tudomány - 2019-08-16

Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni - közölte Palotás András, aki szerint ez nagy részben annak köszönhető, hogy a mai napig nem értik a betegség lényegét, így nem tudják pontosan, hogy mi ellen is kellene gyógyszert kifejleszteni

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble

Tudomány - 2019-08-09

- Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról.

Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt

Tudomány - 2019-08-07

Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt - jelentették be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Bózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni.

A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető - ismertette az igazgató.

Új dinoszauruszfajt azonosítottak paleontológusok

Tudomány - 2019-08-06

Új dinoszauruszfajt azonosítottak brit és dél-afrikai kutatók egy több mint 40 éve Dél-Afrikában talált fosszília alapján.

A maradványokra 1978-ban bukkantak és azóta a johannesburgi Witwatersrand Egyetem gyűjteményében őrizték. Akkor a kutatók úgy vélték, hogy a korai jura időszakban élt massospondylus maradványait találták meg, ám a csontok és a koponya újabb vizsgálatából kiderült, hogy egy teljesen új fajról van szó - adta hírül a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Kutató: a hazai vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok

Tudomány - 2019-08-05

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

Az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatagi víztározó kora

Tudomány - 2019-08-05

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó kora.

Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok 360 ezer évesre változtatták az eddig jóval fiatalabbnak vélt víztározó réteg korát - jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány segíti a globális klímaváltozás folyamatának megértését.

A kutatócsoport a felszín alatt több száz méterrel összegyűlt esővizet tanulmányozta Izraelben, a Negev-sivatagban. A víz egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a vidéken.