Tudomány

Hétfőtől folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki.

- A kétéltűeket világszerte évek óta tizedelő fertőző betegség "része a Földön zajló hatodik tömeges kihalásnak" - állapították meg kutatók, akik szerint soha egyetlen betegség sem okozott még ekkora pusztítást a természetben az ez irányú feljegyzések kezdete óta .

Békák, varangyok és szalamandrák tömegeinek pusztulását okozta az elmúlt ötven évben a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás gomba miatt kialakult kitridiomikózis - írja a BBC hírportálja.

A fertőző betegség ma már a világ több mint hatvan országában jelen van, a legsúlyosabban Ausztrália, Közép-Amerika és Dél-Amerika területét sújtja.

Megalakult a Debreceni Egyetemen (DE) a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) neveléstudományi kutatóközpontja. Az intézmény létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást szerdán tudományos konferencia keretében írták alá az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), az intézet és az egyetem képviselői.

Beneda Attila, az Emmi családpolitikáért felelős helyettes államtitkára egyedülállónak nevezte az intézményes kapcsolat kialakulását a tárca családügyi háttérintézménye és a "családbarát" Debreceni Egyetem között.

Címzetes egyetemi tanár címet adományozott a Debreceni Egyetem Szenátusa Fred Robert Davidnek, a dél-karolinai Francis Marion Egyetem professzorának.

A nemzetközileg elismert stratégiai tervezéssel foglalkozó oktató, szerző és szaktanácsadó könyveit, több mint 400 amerikai egyetemen és főiskolán tanítják, világviszonylatban több mint 30 országban elismert és használt oktatási-kutatási alapművek.

Köteteit számos nyelvre lefordították, nemzetközileg elterjedtek, piacvezetők Japánban, Kínában, Indiában, Malajziában, Mexikóban, Peruban, Indonéziában, Pakisztánban, Írországban, Szingapúrban és a Közel-Kelet országaiban, az USA-ban pedig a második legnépszerűbb.

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott:

BARSI BALÁZS ferences szerzetes, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom templomigazgatója részére kimagasló színvonalú hittudósi és nagy hatású tanári munkája, valamint a generációkat megérintő lelkiségi irodalmat gazdagító publikációs, illetve műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Nem sokkal az univerzum születése után keletkezett 83 szupermasszív fekete lyukat fedezett fel egy japán, tajvani és amerikai csillagászokból álló kutatócsoport.

- Kutatók részletes vizsgálatoknak vetették alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét, amelyből kiderült: a tojásrakó szárazföldi gerincesek evolúciójuk első 120 millió évében nagy valószínűséggel kizárólag lágy héjú tojásokat raktak, ami megmagyarázza a tojásmaradványok teljes hiányát ebben az időszakban, míg a szilárd tojáshéj megjelenése és elterjedése nagyjából 200 millió éve történt.

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában - állapította meg egy francia kutatócsoport.

- Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált új tanulmányból, amely szerint az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.

Az egészség megőrzésében a táplálkozásnak van a legnagyobb szerepe, mint ahogy a táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásában is - hangzott el az első országos táplálkozástudományi konferencián Debrecenben.

Bánáti Diána, a Debreceni Egyetem (DE) táplálkozástudományi intézetének professzora nyitó előadásában utált rá, hogy jelenleg Európa-szerte a férfiak 70, a nők 60 százaléka elhízott, és folyamatosan növekszik az úgynevezett civilizációs betegségek - cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések - aránya.

- Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.

- Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé.

- A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata - állapították meg kínai kutatók.

Őssejt-besültetésével kezeltek egy londoni HIV-fertőzöttet, ő a második beteg, akinél a módszer tartósan kimutathatatlanná tette a vírust - írta a BBC hírportálja. A meg nem nevezett férfi betegnél 2003-ban állapították meg a HIV-fertőzést, 2012-ben pedig az előrehaladott Hodgkin-kórt, a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését.

A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél - derült ki egy új kutatásból.

- A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.

A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az újonnan azonosított égitest 140-szer távolabb van a Naptól, mint a Föld, és ha felfedezését hivatalosan megerősítik, ez lesz a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma - adta hírül a The Guardian című brit napilap.

Az eddig legtávolabbi ismert objektum, egy törpebolygó, amely a Földnél 120-szor távolabb van a Naptól, és amelynek a Farout (Távoli messzeség) nevet adták az után, hogy ugyanez a csillagászcsoport múlt év novemberében észlelte.

A most felfedezett legtávolabbi objektum az amerikai csillagászoktól a FarFarout - Nagyon távoli messzeség - becenevet kapta. Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet csillagásza bukkant rá, amikor csoportjával a kilencedik bolygó után kutatva csillagászati adatokat elemzett.

Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt - számolt be róla a BBC News.

- Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.

Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet egy jó éjszakai alvás.

Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély.