Sikeresen lezajlott a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek plasztikai sebészeti műtéte Budapesten - közölte a Semmelweis Egyetem (SE) szerdán.
A két és féléves Rabia és Rukia sikeresen átesett a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum beültetésén Pataki Gergely plasztikai sebész, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány alapítója vezetésével. Az operációra január 25-én, a Semmelweis Egyetemen, az egyetem munkatársainak közreműködésével került sor, az ikrek jól vannak és már elhagyhatták a klinikát.
A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten - írta a BBC hírportálja. Az 5800 négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább 120 ezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket. (A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg.
- Egyre kékebb lehet a "kék bolygó": a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek 50 százalékában színváltozást okoz - írta a BBC hírportálja.
A fitoplanktonok kiemelt szerepet játszanak az óceánokban. A napfényt kémiai energiává alakítják, szén-dioxidot nyelnek el, ezek a tengeri tápláléklánc alapját is képezik.
A nyelven élő baktériumok elemzése segítheti a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát egy új tanulmány szerint.A hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak - állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány
- A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.
Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével olyan újszerű bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, amely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki és teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.
A kutatók eredményeiről, amelyet a Nature Energy folyóiratban is közöltek, hétfőn jelent meg beszámoló az MTA honlapján.
Egy európai uniós direktíva szerint 2020-ra az üzemanyagok legalább 10 százalékának biológiai eredetűnek kell lennie - írják, hozzátéve, hogy a jelenleg használt bioetanol és biodízel előállításához elsősorban első generációs biomasszát használnak, ami azt jelenti, hogy ehető alapanyagokból (például kukoricából, növényi olajokból) indulnak ki, ami versenyt támaszt az élelmiszerként történő felhasználással szemben.
Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, és amelyért Nobel-díjat kapott - közölte az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a tudós laboratóriumának közleményére hivatkozva.
A New York-i Cold Spring Harbor Laboratory közleményben tudatta, hogy James Watson "személyes véleménye alaptalan és meggondolatlan".
A 90 esztendős tudós az amerikai közszolgálati televízióban (PBS) a hónap elején egy róla szóló dokumentumműsorban azt mondta: nem változtak eddigi nézetei, és továbbra is azt vallja, hogy a gének miatt lényeges különbségek vannak a fehér és a fekete bőrű emberek intelligenciaszintje között, a fehérek javára.
- Megérkeztek Budapestre szombaton a fejüknél összenőtt kétéves bangladesi sziámi ikrek, akiknek a szétválasztását a világon egyedül a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvos csapata vállalta - tudatta a Semmelweis Egyetem közleményben.
Január elsejétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett intézményeket.
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.
Korszerű sejtterápiás készítmények fejlesztésére alkalmas kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 187 millió forintos uniós támogatással - közölte Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetője csütörtökön.
A professzor az létesítményt bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a laboratórium az ECRIN (European Clinical Research Infrastructure Network) része, amely az akadémiai kutatásokban résztvevő szakemberek által felvetett új terápiás lehetőségek vizsgálatára jött létre.
Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat.
Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz - olvasható az MTA keddi közleményében.
A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította.
Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak.
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.
Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik. "Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti" - fejtette ki.
Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. "Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni" - fejtette ki.
A Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között. A Fertility and Sterility című szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a Utah állam legsűrűbben lakott régiójában - Wasatch Front - élő nőknél magasabb, 16 százalékos a vetélés kockázata a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség hatására.
Matthew Fuller és Claire Leiser kutatók retrospektív kutatást végeztek több mint 1300 várandós nő részvételével, akik a 20. hét előtt bekövetkezett vetélést követően fordultak segítségért az egyetemi kórház sürgősségi osztályához 2007 és 2015 között.
Kilencven százalék körüli szavazati aránnyal fogadtak el több, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata jövőjével kapcsolatos határozatot az Akadémia rendkívüli közgyűlésén 2018. december 6-án.
Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete további feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, és arra kérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.
- A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.
A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány készítői az Atlanti- és a Csendes-óceánból, valamint a Földközi-tengerből kifogott minden egyes egyed gyomrában kimutattak mikroműanyag szemcséket.
A leggyakoribb a mikroszál volt, ami származhat ruhából, gumiabroncsból, cigarettafilterből vagy hajózási, halászati eszközökből: kötélből, hálóból.