Tudomány

Eredmények megjelenítése 481-től 500-ig 1664 találatból.

Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Tudomány - 2018-10-14

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Páll Dénes professzor elmondta: a központ öt évvel korábbi megalakítása óta 3000 beteg részvételével több mint 600 klinikai vizsgálatot végeztek el. A professzor szerint a bevezetés előtt álló új terápiák térítésmentes alkalmazása nagyszerű lehetőséget kínál azoknak a betegeknek, akiknek a hagyományos készítmények nem hoztak megoldást.

A tejbe kerülő aflatoxin csökkentéséről kezdődött kutatás

Tudomány - 2018-10-09

Kutatási program kezdődött a Debreceni Egyetemen a tejbe kerülő, közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin meghatározásáról és csökkentéséről - közölte az egyetem pályázati központja kedden.

Két amerikai közgazdász kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Tudomány - 2018-10-08

Két amerikai közgazdász, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A kilencmillió svéd korona (279 millió forint) pénzjutalommal járó díjat december 10-én adják át Oslóban

xxx

A Nobel-díjjal most kitüntetett közgazdászok rávilágítottak arra, hogy a világgazdaság problémái olyan veszélyesek lehetnek, mint a természeti katasztrófák, egyúttal a természeti változásoknak is komoly gazdasági hatásai vannak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke azt követően adott rövid nyilatkozatot, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn nyilvánosságra hozta: két amerikai tudós, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat "a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével" kapcsolatos munkásságáért.

Megtalálták a legősibb lengyelországi neandervölgyi embermaradványokat

Tudomány - 2018-10-04

A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból - adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.

Hatalmas távolságra lévő törpebolygót fedeztek fel, mely újraértelmezheti a Naprendszer határait

Tudomány - 2018-10-03

Hatalmas távolságra lévő törpebolygót fedeztek fel: a The Goblin névre keresztelt bolygó észlelése újraértelmezheti a Naprendszer határait.

Az újonnan felfedezett törpebolygó átmérője a becslések szerint mindössze 300 kilométeres és egy nagyon megnyújtott körpályán kering. Legközelebbi helyzetében 2,5-szer távolabb van a Naptól, mint a Plútó. Legtávolabbi helyzetében pedig a Naprendszer legkülső peremére jut, csaknem 60-szor távolabb, mint a Plútó, így 40 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Keringési pályája 99 százalékában túlságosan halvány ahhoz, hogy látható legyen - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Az új törpebolygó hivatalos neve 2015 TG387. Ez a Sedna és a 2012 VP113 jelű égitest után a harmadik törpebolygó, amelyet a külső Naprendszerben találtak

Nobel-díj - Fehérjekutatásokért hárman kapják a kémiai Nobel-díjat

Tudomány - 2018-10-03

- A fehérjék kutatásában elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető.

Frances Arnold az enzimek irányított evolúciójáért részesül az elismerésben. Az amerikai kutatónak 1993-ban sikerült először irányított evolúcióval létrehoznia enzimeket, kémiai folyamatokat katalizáló fehérjéket. Azóta tovább finomította módszereit, amelyeket manapság már rutinszerűen használnak új katalizátorok létrehozására.

Lézerfizikusok kapták a Nobel-díjat

Tudomány - 2018-10-02

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn mutatta be az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj nyerteseit, kedden pedig a fizikai kategória kitüntetetteit ismerhettük meg.

A 2018-as fizikai Nobel-díjat Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland nyerték el- számol be a Nobel-díj hivatalos Twitter-oldala. A szakértők a lézerfizikában értek el jelentős áttöréseket.

Ashkin az optikai csipeszek létrehozásáért, illetve azok biológiai rendszerekben történő alkalmazásáért kapta meg az elismerést. Az optikai csipesz különlegessége, hogy lézerujjaival képes megragadni az apró részecskéket, például az atomokat. Az eszközzel a kutatók képesek sérülések okozása nélkül is megvizsgálni az élő sejteket.

Nobel-díj - Rákkutatásért ketten kapják az orvosi Nobel-díjat

Tudomány - 2018-10-01

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Felfedezéseik mérföldkövet jelentettek a rák elleni küzdelemben.

Kutatásaik során arra koncentráltak, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer képes megtámadni a rákos sejteket.

Indonézia a földrengéseket tekintve a világ legaktívabb térségében található

Tudomány - 2018-09-30

Indonézia földtani értelemben a világ legaktívabb térségében fekszik, ahol nagy a tektonikai lemezek mozgása, évente 3-4 centimétert csúsznak el egymáshoz képest - mondta Tóth László szeizmológus az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Tóth László közölte, a mostani földmozgás környékén általában 5-6 évente előfordul 6,5-nél nagyobb erősségű földrengés.

A szeizmológus közölte: a földrengéseket nem tudják előre jelezni.

Tanulmány a klímaváltozás egészségügyi hatásairól Magyarországon

Tudomány - 2018-09-30

- Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban - hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon.

Magasabbra nőnek a növények a tundrán a felmelegedés miatt

Tudomány - 2018-09-27

A felmelegedő Északi-sarkvidéken élő növények magasabbra nőnek - ez derült ki az elmúlt három évtized méréseit elemző nemzetközi kutatásból.

Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős.

Kutatók Éjszakája - Kétnapos lesz az eseménysorozat

Tudomány - 2018-09-25

- Idén először két napon át tart a Kutatók Éjszakája eseménysorozat, amelyen több mint 2600 program várja az érdeklődőket országszerte több mint kétszáz helyszínen pénteken és szombaton - hangzott el az esemény keddi sajtótájékoztatóján.

Az eddigi jelentkezések alapján 57 magyarországi település 260 helyszínén több mint 2650 különféle program várja az érdeklődőket az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseményén - összegezte Kardon Béla, a hazai programsorozatot koordinátora, az RCISD Regionális Tudásközpont tudományos igazgatója. A rendezvény alkalmából kutatóintézetek, egyetemek, középiskolai laborok tárják ki kapuikat, és látják vendégül az érdeklődőket.

Az egészséges idős embereknek inkább árt, mint használ a naponta szedett aszpirin

Tudomány - 2018-09-17

A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát - figyelmeztetnek a kutatók.

MTA: részleges megállapodás született az Akadémia és az ITM között

Tudomány - 2018-09-16

Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről azon az egyeztetésen, amelyet szeptember 12-én folytatott az MTA szakértői munkacsoportja a tárca szakértőivel - közölte az Akadémia vasárnap.

A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit.

MTA - A klímaváltozás miatt volt "furcsán forró" az idei nyár

Tudomány - 2018-09-13

- A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtöki közleményében. Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.

Ugrásszerű eredményeket értek el a limfóma kezelésében

Tudomány - 2018-09-13

Ugrásszerű eredményeket értek el az orvosok a limfóma kezelésében a személyre szabott gyógykezelések miatt - közölte a Magyar Rákellenes Liga elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában .Rozványi Balázs azt mondta, a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit megtámadó daganatot kemoterápiával és radiológiával, valamint célzott immunterápiával kiegészített őssejtátültetéssel gyógyítják.

A gyógyítása nehéz, mert sok altípusa van, és mindet máshogy kell kezelni, de ma már 80-90 százalékos eredményeket mutatnak a kezelések - tudatta

Elsőként dolgoztak ki nem antibiotikumos kezelést a tuberkulózis gyógyítására

Tudomány - 2018-09-12

A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint 3-4 éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai.

LHC - A nagy hadronütköztető

Tudomány - 2018-09-10

A nagy hadronütköztető (LHC=Large Hadron Collider) a svájci-francia határon, átlagosan 100 méterrel a felszín alatt helyezkedik el.

Az LHC alagútja két különálló gyorsítócsövet tartalmaz, mindkettoben a hadron egy típusa, egy-egy protonnyaláb kering (csaknem fénysebességgel) egymással ellentétes irányban, hogy az alagút négy pontján óriási energiával összeütközzön.

A probiotikumoknak "alig van hatása a szervezetre"

Tudomány - 2018-09-07

A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának "alig van hatása a szervezetre" - állapította meg egy nagy szabású elemzés, melyet izraeli tudósok végeztek. A kutatók szerint a jövő probiotikumának testre szabottnak kell lennie, vagyis az egyes emberek igényei szerint kellene megtervezni őket - írta a BBC hírportálja.

A nők érzelmi jólétét jobban befolyásolja az étrend, mint a férfiakét

Tudomány - 2018-08-27

- A nőknek sokkal több kulcsfontosságú tápanyagra lehet szükségük az érzelmi jólétük fenntartásához, mint a férfiaknak - derült ki a New York-i Állami Egyetem kutatóinak új tanulmányából.