Tudomány

- Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett - számolt be róla a BBC hírportálja.

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át - mondta el Lovász László, a tudós testület elnöke az MTI-nek.

Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász László szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai, "az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő értelmezése mellett".

Mint mondta, a költségvetési törvénytervezet megszavazása esetén az ITM-hez kerülne az akadémiai kutatóintézetek mintegy 20 milliárd forintos alaptámogatása, vagyis az épületek fenntartását, a rezsiköltségeket, a határozatlan idejű kutatók fizetését fedező források.

- Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia jelenkori népessége - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányában, rácáfolva az ázsiai régió őstörténetére vonatkozó elméletekre. Délkelet-Ázsia a világ egyik genetikailag legsokszínűbb régiója és immár több mint száz éve tudományos viták zajlanak arról, hogy a terület mai lakosságának eredetével kapcsolatos teóriák közül melyik a helyes - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon

Az egyik elmélet szerint a mai észak-vietnami Hoa Binh tartomány területén egykor élt vadászó-gyűjtögető népek, amelyek 44 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia őslakosai voltak, maguktól tértek át a mezőgazdasági termelésre a Kelet-Ázsiából érkező korai földművesek közreműködése nélkül.

Új, az eddigieknél hatékonyabb, HIV-vírus elleni oltóanyagot teszteltek sikerrel - írta a BBC hírportálja. A vírus több törzse elleni védelem kialakítására fejlesztett szer 393 emberben sikerrel váltotta ki a védekező rendszer reakcióját - olvasható a Lancet orvosi hetilap aktuális számában közölt tanulmányban.

További tesztek szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák, a szer megóvja-e az embereket a HIV-fertőzéstől.

Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal 8-10 milliárd éve, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét - írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva.A drámai erejű ütközést felfedező nemzetközi csillagászcsoport szerint az eddig ismeretlen törpegalaxis, amelyet Sausage-nak (kolbász) neveztek el, nem élte túl a karambolt, gyorsan szétesett, romjai mai is itt vannak körülöttünk - írták a tanulmányokban.

A kutatások a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, a The Astrophysical Journal Letters és az arXiv.org című szaklapok aktuális számában jelentek meg.

Több kutatást vezetett GyuChul Myeong, a Cambridge-i Egyetem végzős hallgatója, munkatársaival az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia műholdjának adatait használta.

A Gaia galaxisunk csillagait térképezi fel, rögzíti, ahogy a Tejútrendszerben mozognak. Adatainak köszönhetően a csillagászok példátlan pontossággal ismerték meg égi szomszédaink pozícióját és pályáját.

Amerikai kutatók egérkísérletekben azonosítottak egy olyan vírust, amely nem gyengíti, hanem erősíti az immunrendszert.

"Immunrendszerünk fiatal korunkban van a csúcson, de bizonyos kor után hanyatlik és egyre nehezebbé válik a szervezetünk számára az, hogy legyőzze az új fertőzéseket" - írták a szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

Az Arizonai Egyetem öregedéskutató központjának szakemberei idős emberek immunrendszere megfiatalításának módozatait keresve cytomegalovírussal (CMV) fertőztek meg egereket.

- Az ősi galaxisok magjában lévő fekete lyukak elfojtják a csillagok keletkezését - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik Lendület kutatócsoportjának vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján.

A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet vörös rögöknek (red nuggets) neveztek el - írja közleményében az egyetem.

Mesterséges petefészek fejlesztése felé tettek nagy lépést dán tudósok - írta a BBC hírportálja. Az eljárás a termékenység megőrzésének hatékonyabb módszereihez vezethet és azokon a nőkön segíthet, akik - többek között kemoterápia miatt - elveszítik a fogamzóképességüket.

A dán kutatók szöveteket emeltek ki a petefészekből és módosították őket, hogy később, amikor a nő gyereket szeretne, vissza lehessen ültetni.

A rák ellen használt kemoterápia vagy sugárterápia gyakran károsítja a petefészket és okoz meddőséget.

- Demográfusok szerint még nem értük el az emberi élettartam határát, sőt olasz és amerikai tudósok kimutatták, hogy 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora.

Pár hónappal a fellövési dátum legutóbbi módosítása után az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ismét megváltoztatta a James Webb űrtávcső (JWST) indításának időpontját, amely a legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz - számolt be róla a BBC hírportálja.

A mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben - állapították meg az amerikai Nemzeti Hó-és Jégadatközpont tudósai (NSIDC) a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban.

Az amerikai kutatók 2013-ban az előző 32 évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körül ölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján.Ezt az előzetes tanulmányt vizsgálták felül most új adatokkal gazdagodva, és kimutatták, hogy a Föld leghidegebb pontjain a hőmérséklet mínusz 98 Celsius-fokra zuhanhat. Ezt a hőmérsékletet az antarktiszi télben, július-augusztusban mérték éjszaka.

A hideg, sűrű és leszálló levegő napokra megülhet ezekben a kicsiny völgyekben és teknőkben, ami azt jelenti, hogy azok felszíne az eddig mértnél még tovább hűlhet.

"Ebben a térségben vannak olyan időszakok, amikor igen száraz a levegő, ami lehetővé teszi, hogy a jégfelszín hője könnyebben kisugárzódjon a világűrbe" - idézte Ted Scambost, az NSIDC vezetőkutatóját, a tanulmány vezetőszerzőjét a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét. Hagyományos anyag, vagy barionok alkotják az összes létező objektumot a csillagoktól a fekete lyukak magjáig. Mostanáig azonban az asztrofizikusok csak kétharmadát tudták felderíteni annak az anyagnak, amely az elméleti kutatók szerint az ősrobbanás során létrejött

A herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében egy új amerikai kutatás szerint. A Neuron című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség - írta a LiveScience.com.

Eddig ismeretlen majomfaj egyedének maradványaira bukkantak egy ősi kínai sírban - adta hírül a BBC News. A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához - olvasható a Science tudományos lap aktuális számában.

A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít.

A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye a Zoological Society of London (Londoni Állattani Társaság) tudósai szerint

A megfázás lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók, akiknek "kissé radikális" módszere a náthát okozó megannyi vírus helyett magát az emberi szervezetet célozza meg.

A vizsgált gyógyszer blokkolja a szervezetben azt a kulcsfontosságú fehérjét, amelynek segítségével a megfázást okozó vírusok sokszorozódni és terjedni képesek - írta a BBC News.

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Őslényi Tanszékének egyetemi docense az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Ősi Attila paleontológus elmondta, hogy a csaknem ötméteres krokodil csontvázának 30-40 százaléka előkerült, az 1996-ban megtalált maradványok között csigolyák, bordák, páncélelemek és fogak is vannak. A 180 millió éves csontokból következtetve átmeneti fajnak számít, a krokodilok családjának azt az ágát képviseli, amelyik először alkalmazkodott a tengeri életmódhoz is - hangoztatta.

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben, az objektum segítheti a Naprendszer történetének megismerését.

A Neptunusz mögött keringő jeges törmelékhalmazban felfedezett aszteroida összetétele arra utal, hogy nem ott alakulhatott ki. Feltehető, hogy a 300 kilométer széles objektum az óriás bolygók közötti pályájáról vetődött ki a Naprendszer történetének korai, változó időszakában.

Az aszteroida olyan távoli, hogy elemzése több évig tartott.

- A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából 100 millió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett.

Hétfőn kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlése. Az MTA legfőbb döntéshozó testülete elé határozati javaslatok kerülnek az oktatás helyzetéről és a tudomány integritásáról is - olvasható az MTA honlapján.

A világhírű professzorról elnevezett kutatóközpont megalapításának 25 évfordulója alkalmából, valamint a tudós munkássága előtt tisztelegve Bay Zoltán-emlékkiállítás nyílt a Csodák Palotája (Csopa) Tudósok Csarnoka nevű termében.

"Bay Zoltán neve összefort a magyar tudással, a legmagasabb szintű kutatói minőséggel" - emelte ki Grasseli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója a tárlat szerdai megnyitóján. Felidézte, hogy Európában a Bay Zoltán által először sikeresen elvégzett Hold-radar kísérlet a magyar űrtevékenység kezdetének, valamint a csillagászat új ága, a radarcsillagászat megszületését is jelentette