Tudomány

Eredmények megjelenítése 521-től 540-ig 1653 találatból.

Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt

Tudomány - 2018-04-24

- Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, amely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza.

Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével - olvasható a BBC hírportálján.

Meggyógyult a "világ legsúlyosabb gonorrheájával" fertőzött férfi

Tudomány - 2018-04-20

London, 2018. április 20., péntek (MTI) - Orvosai szerint "nagy szerencséje volt" a brit férfinak, akinek sikerült meggyógyulnia a gonorrhea szuperellenálló baktériuma okozta fertőzésből - számolt be róla a BBC hírportálja.

Az eset "vészcsengőt jelent mindenki számára" - vélték a beteg orvosai, akik szerint a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktérium a jövőben gyakrabban okozhat betegséget.


Jelentősen több hó esett az Antarktiszon az utóbbi évtizedben

Tudomány - 2018-04-09

- Jelentősen, akár tíz százalékkal is több hó eshetett az Antarktiszon 2001 és 2010 között, mint kétszáz évvel korábban - számolt be egy új kutatás eredményeiről a BBC hírportálja.

A tudósok kétszáz év déli-sarkvidéki hóeséseinek nyomait tárták fel. Eredményeik alapján 2001 és 2010 között nagyjából 272 milliárd tonnával több hó hullott évente a "fehér kontinensre", mint 1801 és 1810 között.

Ez akkora vízmennyiség, amivel Új-Zéland egész területét egy milliméter vastagon be lehetne borítani.

Az FBI segített azonosítani egy 4000 éves egyiptomi múmiát

Tudomány - 2018-04-08

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) génvizsgálattal segített azonosítani egy 4000 éves egyiptomi múmiát - írta a The Independent online kiadása. Több mint száz éve, 1915-ös megtalálása óta nem sikerült a tudósoknak megfejteniük, kié volt az a megrongált múmiafej, amely Deir el-Bersa ősi egyiptomi temetőváros egy kirabolt sírjának egyik sarkából került elő.

A régészek megállapították, hogy a sír egy Dzsehutinaht nevű hivatalnoké és feleségéé volt, azt azonban nem tudták megmondani, hogy a férfi vagy a nő feje került-e elő.

Odile Loreille, az FBI biológusa belefúrt a fejből kihúzott fogba, a port összegyűjtötte és speciális oldatban feloldotta. Az oldatot DNS-másoló eljárásnak, majd szekvenálásnak vetette alá. A nemi kromoszómák arányának megállapításából arra következtetett, hogy a fej férfié.

"Nem tudtam, sikerül-e a meghatározás, azt hittem, túlságosan károsodott a fej, és attól is tartottam, nem lesz elegendő anyagunk. Örömteli meglepetés volt, hogy sikerrel jártunk, szerencsénk volt" - mondta el a CNN-nek.

A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban

Tudomány - 2018-04-04

A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, 90 ezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén.

A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH - Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Richter: újabb sikeres klinikai vizsgálat a cariprazine-nal

Tudomány - 2018-04-03

Újabb klinikai vizsgálat bizonyítja a Richter cariprazine hatóanyagú eredeti készítményének hatásosságát a bipoláris depresszió egyik típusának kezelésében, a magyar gyógyszergyár partnere, az ír Allergan 2018 második felében tervezi benyújtani a szer kiegészítő törzskönyvi kérelmét az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához (FDA) - közölte a Richter kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

Tudomány - 2018-04-03

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kedden.

A közlemény szerint Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban, és nagy szerepe lehet például egyes baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulásában.

Kilenc méteres húsevő dinoszaurusz uralta hajdan a mai Patagóniát

Tudomány - 2018-03-29

Kilenc méters húsevő dinoszaurusz uralta a mai Patagónia területének egy mérsékelten száraz régióját 85 millió évvel ezelőtt a kréta korban.

A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából 9 méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén.

A Richter nyerte a 2017. évi Innovációs Nagydíjat

Tudomány - 2018-03-28

A Richter Gedeon Nyrt. nyerte a 2017. évi Innovációs Nagydíjat egy új, originális hatóanyag, a cariprazine kifejlesztéséért, valamint az ebből készített gyógyszerek gyártásáért és forgalmazásáért.

Bogsch Erik, a gyógyszergyártó cég elnöke szerdán az Országházban tartott átadón elmondta: magyarországi központú cégként a legjelentősebb eredménynek azt tartják, hogy tehetséges magyar szakembereket az országban tudnak tartani.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az elmúlt évek legjelentősebb magyar innovációs sikerének nevezte a Richter fejlesztését, amely - mint mondta - rendkívül erős világpiaci versenyben született meg.

Az Ipari Innovációs Díjat a nehézgépjárművek csökkentett emissziójú üzemanyagának kifejlesztéséért a Mol Nyrt.-nek ítélte oda a bíráló bizottság

Űrkutatási laboratórium nyílt az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban

Tudomány - 2018-03-26

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.

Az űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése egyre több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé, ezért született meg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új tesztlaborja, amelyben a műholdtesztelés szinte teljes folyamatát egy helyen lehet elvégezni. A saját forrásból, csaknem 100 millió forintból megvalósult fejlesztést hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek.

Március 15. - Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat

Tudomány - 2018-03-14

Juhász Márton fejlesztő, feltaláló, Kemény Lajos egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának igazgatója, Láng László agrármérnök, Volk Balázs vegyészmérnök, az Egis hatóanyag-fejlesztési igazgatója kapta idén a Jedlik Ányos-díjat szerdán Budapesten. A kétévente odaítélt honoris causa Jedlik Ányos-díjat Gazda István tudománytörténész vehette át.

Az antihisztaminok és a férfiak meddősége összefügghet

Tudomány - 2018-03-09

Meddőséget okozhatnak az allergia kezelésére szedett antihisztaminok a férfiaknál - állapították meg argentin tudósok állatkísérletek alapján.

A Reproduction című szaklapban közölt tanulmány készítői korábbi, a leggyakoribb antihisztaminokat vizsgáló kutatások eredményeit elemezték és azt találták, hogy egyes szerek negatívan befolyásolhatják a férfi nemi hormonok normális működését, ez pedig a spermiumok alakját és mozgékonyságát változtatja meg, valamint alacsonyabb spermiumszámokhoz vezet - számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Alzheimer-kutatásért kapta az idei Agy-díjat négy tudós

Tudomány - 2018-03-07

Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat - számolt be róla a BBC hírportálja.

John Hardy, Bart De Strooper és Michael Goedert Nagy-Britanniában dolgozó neurológusok és Christian Haass német tudós feltárták azokat a kulcsfontosságú fehérjeváltozásokat, amelyek a demencia leggyakoribb változatát okozzák.

Hardy a díj átvételekor azt mondta, reméli, sikerül új gyógymódokat kidolgozni. A megosztott díj egy részét az Alzheimer-kóros betegek ápolására adományozza.

A beporzó rovarok védelmének érdekében darázsgarázsok elhelyezésére biztatnak a természetvédők

Tudomány - 2018-03-07

A magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszközök "méhecske hotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME szerdai közleményében a negatív környezeti hatások miatt mindinkább veszélyeztetett és csökkenő állományú beporzó rovarok védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni - hangsúlyozzák a természetvédők

Megkezdődött a Richter bioszimiláris termékének európai törzskönyvezése

Tudomány - 2018-03-02

Újra megkezdődött a Richter saját fejlesztésű bioszimiláris készítményének európai törzskönyvezési eljárása, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) befogadta a gyógyszeripari vállalat ismételten benyújtott kérelmét - közölte a Richter pénteken.

A pegfilgrastim elnevezésű szer referencia terméke az Amgen cég Neulasta márkanevű gyógyszere.

A közlemény szerint a kérelem ismételt benyújtására azért volt szükség, mert 2016 decemberében a Richter visszavonta az általa kifejlesztett bioszimiláris pegfilgrastim készítmény törzskönyvezési kérelmét az Európai Gyógyszerügynökségtől. Miután az Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CHMP) egy ülésén jelezte, hogy a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé, hogy a hatóság a termék haszon/kockázat elemzését pozitívan bírálja el

Az influenza az agy működését is befolyásolhatja

Tudomány - 2018-02-28

Az influenza az agy működését is befolyásolhatja - állapították meg állatkísérletekkel német tudósok. A kutatók egérnőstényeket fertőztek meg különböző influenzavírusokkal. Két vírustörzs esetében változásokat tapasztaltak a hippocampus, a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő agyterület szerkezetében és működésében, ami a fertőzés után egy hónappal is fennállt - idézte a medicalexpress.com a Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.

Noha az influenzát felső légúti betegségnek tekintik, egyes esetekben idegi tünetek is kapcsolódnak hozzá. Az influenza agyműködésre gyakorolt hosszú távú hatásait még nem tanulmányozták.

Új kezeléssel sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat

Tudomány - 2018-02-21

Sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat egy nagy létszámú kutatás során, amelyben a beteg gyerekek napi egy mogyoróliszt-kapszulát szedtek fél éven át, hogy kialakuljon bennük a tolerancia.

Az orvosok a mogyoróliszttel teli kapszula tartalmát ételre szórva adagolták nekik naponta, hogy a kicsi, de egyre növekvő mennyiségekkel fokozatosan hozzászoktassák őket.

Az eddig véltnél még szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban

Tudomány - 2018-02-21

Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Tudomány - 2018-02-20

Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek.

"A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig" - magyarázta Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatója a BBC News-nak.

Az autizmust vérvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki

Tudomány - 2018-02-19

Az autizmust vér- vagy vizeletvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki brit kutatók - adta hírül a BBC hírportálja.Az autizmus spektrumzavar (ASD) fejlődési rendellenesség, amely a viselkedésben és a társas kapcsolatokban okoz problémákat. Általában kétéves kor előtt nem diagnosztizálják, gyakran csak sokkal később.

Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, amely kimutatná a betegséget, azt viselkedés alapján, többszöri vizsgálattal diagnosztizálják.

A Molecular Autism című szaklapban megjelent tanulmány készítői 38 autista és 31 nem autista gyerek vérében és vizeletében keresték a kémiai különbségeket. A részt vevő gyerek 5-12 évesek voltak.