Tudomány

A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg a bulgáriai Nova Zagorában egy folyó partján egy körülbelül 8000 éves lapos cserépdarab formájában - jelentette a Novinite.com bolgár hírportál.

Brit kutatók szerint Shakespeare mintegy 20 monológjához George North egy 1576-ban írott, kiadatlan kéziratából merített. A tudósok egy plágiumszoftverrel mutatták ki az egyezéseket - számolt be róla a The Guardian.

Dennis McCarthy és a LaFayette College professzora, June Schlueter a leggyakrabban a hallgatói dolgozatok ellenőrzésére használt WCopyfind plágiumszoftver segítségével vetették össze Shakespeare darabjait George North A Brief Discourse of Rebellion című művével, amely egy király elleni lázadás veszélyeiről értekezik.

Talajmintákban fedeztek fel amerikai tudósok új antibiotikumcsaládot, melynek a nehezen kezelhető fertőzések elleni küzdelemben lehet haszna - írta a BBC hírportálja. Az új vegyületek felvehetik a harcot a nehezen kezelhető baktériumfertőzésekkel, többek között az MRSA (methicillinrezisztens Staphylococcus aureus) "szuperbaktériummal" - írták a Rockefeller Egyetem kutatói Nature Microbiology című szaklap aktuális számában közölt tanulmányukban.

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Az eddig ismert legnagyobb tömegű és legsűrűbb szuperföldet azonosítottak kutatók; a bolygó 100 fényévnyi távolságra, a Halak csillagképben lévő GJ 9827 jelű csillaghoz tartozik. A felfedezés segítheti a csillagászokat abban, hogy jobban megértsék az ilyen bolygók kialakulásának folyamatát.

Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét.

A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes átrendeződés okozza a ezeket. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat.

Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban, petefészekszövetben a legkorábbi fázistól egészen a teljes érésig brit és amerikai tudósok. A Molecular Human Reproduction című szaklap pénteki számában közölt tanulmány szerzői azt írták, hogy eredményeik segítségével a jövőben a meddőség új gyógymódjait, valamint regeneratív, vagyis saját őssejtet felhasználó terápiákat fejleszthetnek ki.

A spárgában, a szárnyasokban és egyéb élelmiszerekben is megtalálható, aszparagin nevű aminosav csökkentése, illetve blokkolása jelentősen megnehezítette a melldaganatok áttétképződését egereken végzett kísérletekben - számoltak be a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban.

Az aszparagint a szervezet is képes előállítani, de jelentősebb mennyiségben megtalálható a nevét adó spárgában, a burgonyában, a hüvelyesekben, a dióban, a szójában és a teljes kiőrlésű lisztben, valamint a tejtermékekben, a húsban és a tojásban.

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám a sűrűbben lakott földrajzi szélességeken nem regenerálódik az ózonréteg - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is.

Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.

A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt, a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott.

Dél-Amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.

Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után.

A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkőben.Modern rokonaival ellentétben az ősi teremtménynek hosszú farka volt, amely a kutatók szerint a környezete érzékelésére szolgálhatott.

A rák minden nyomát, így a távoli áttéteket is elpusztította egerekben két immunstimuláns szer, amelyből kis mennyiséget fecskendeztek közvetlenül a daganatba az amerikai Stanford Egyetem kutatói.

Ez a kezelési mód minden típusú, így a spontán kifejlődő daganat esetében is működik - olvasható az egyetem honlapján ismertetett tanulmányban.

A kutatók úgy vélik, hogy ezen szerek nagyon kicsi mennyiségének helyi használata gyors és viszonylag nem drága rákterápia lehet, valószínűleg nincsenek káros mellékhatásai, amelyek gyakran fellépnek az egész test immunstimulálása során.

- Amerikai kutatók megtalálták azt a molekulát, amely miatt kevesebb férfi szenved szklerózis multiplexben (SM), mint ahány nő - írta a medicalxpress.com az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva.

A jelenség egyik ismert oka a férfiak magas testoszteronszintjének védő hatása.

A tudósok kiderítették, milyen mechanizmus teszi lehetővé a védelmet: a betegség egérmodelljén azonosították a tesztoszteron hormon irányításával termelődő molekulát, amely valószínűleg védi a férfiakat a szklerózis multiplex (SM) ellen

Amikor SM-es nőstény egereket kezeltek a molekulával, a tüneteik megszűntek - írták a chicagói Northwestern Orvostudományi Egyetem kutatói.

"Ez lehet az oka, hogy a férfiaknál mind a SM, mind más autoimmun betegségek ritkábban fordulnak elő. Az eredmények teljesen új SM-kezelésekhez vezethetnek, amelyekre óriási szükség van" - összegezte Melissa Brown, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem immunológusa, mikrobiológusa.

Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát - számolt be róla a BBC híroldala. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg "kimondani" néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. "Szókincsét" a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név.

A delfinek - a Homo sapiensen kívül - az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót."Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá" - mondta Josep Call, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kardszárnyú delfinek képesek-e utánzással megtanulni új hangzókat. Egy Wikie nevű nőstény viselkedését tanulmányozták az antibes-i Marineland Aquariumban.

Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálkoznak a betegek problémamegoldó és döntéshozó képessége csökkenésének lelassítására.

A mély agyi stimulációs eljárás (DBS) esetében műtéti úton az Alzheimer-betegek homloklebenyébe elektródákat ültetnek be, hogy segítségükkel elektromosan ingereljék az egyes agyi régiókat, struktúrákat. A homloklebeny a felelős a személyiségért, a beszédért, és a mozgás megtervezéséért, kivitelezéséért.

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

- Újabb nagy lépéssel került közelebb a tudomány egy olyan új módszerhez, mellyel a vérből diagnosztizálhatók a leggyakoribb ráktípusok - számolt be róla a BBC hírportálja. A rákos daganatok mutáns gének és az irányításukkal előállított fehérjék apró jeleit bocsátják a vérbe.

Az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem tudósainak CancerSEEK nevű eljárása 16 olyan génmutáció után kutat, amelyek rendszeresen megjelennek a rákkal, valamint nyolc fehérje után, amelyeket ezek állítanak elő.

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp.A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok.

Az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai szerint ahhoz, hogy az emberek könnyebben elfogadják a környezetükben található robotokat, tervezésük során az állatok, elsősorban a kutyák viselkedését kell alapul venni.

Az ELTE kutatói szerint sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok. Ugyanakkor a világban egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok, egyes jövőkutatók úgy vélik, pár évtized múlva már mindenhol robotok fognak minket körülvenni - olvasható az ELTE közleményében.

- Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a 16. században.

Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel - a lakosság nagyjából 80 százalékával - végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén.