Az Eötvös Károly Intézet segít

Ez veretes gondolat, mely megfelel az alkotmányozó atyák eredeti 1989-es törekvéseinek, nem is áll távol attól a nézettől, amely az Alkotmányra mint a szilárd társadalmi értékek és a jogrendszer stabilitásának biztosítékaként tekint, a változtatás az eddigi garanciákat óhajtja csupán erősíteni.

    A forradalmi idők azonban érthető módon újszerű megközelítést indokolnak. A mai helyzetben a módosításnak egyszerre kell szolgálnia azt az általános alkotmánypolitikai célt, hogy a hatalmi ágak egymástól tisztán elválasztva működjenek, és ennek megfelelően a (megnevezett) fegyveres testületek tagjai szolgálati jogviszonyuk megszűnése után öt évig ne lehessenek választott képviselők, valamint azt, hogy Borkai Zsolt nemes Győr városának azért mégis polgármestere maradhasson. Az előterjesztők a kényes helyzetet úgy vélik megoldani, hogy a tilalmi időt öt évről három évre csökkentenék. Ez viszont az elérni kívánt hatalommegosztási célt fájdalmasan korlátozza. Mint mindenre, erre is van megnyugtató megoldás, melyet jó szívvel ajánlunk megfontolásra:  

    Az Alkotmány 40/B. paragrafus (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

     (4) A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá - kivéve a B. Zs. monogrammal rendelkező állampolgárokat - szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.

    Budapest, 2010. július 13.

    Eötvös Károly Intézet

(OS)