Politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés szerdán a migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról a KDNP képviselőinek kezdeményezésére.
A témáról az Országházban kedden tartott sajtótájékoztatón Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője felidézte, hogy tavaly októberben öt országgyűlési frakció részvételével megalakult a Sokszínű Magyarországért képviselői csoport.
Célja, hogy a parlamenten kívül és belül is felerősítse az LMBTQ-közösség hangját, érdekképviselettel segítse az érintetteket. A keddi sajtótájékoztatót is a Sokszínű Magyarországért hívta össze - fűzte hozzá.
A szervezet már sok mindent tett - eseményeket rendezett, diplomáciai utakon járt -, most pedig az Országgyűlésen belül is elkezdi felerősíteni az LMBTQ-közösség hangját - jelentette ki. Közölte: benyújtják első törvényjavaslatukat. Bedő Dávid ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tizenhárom évben a parlament intézményét sajnos kiüresítették, az ellenzéki képviselők által benyújtott javaslatokat általában vita nélkül leszavazzák.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kártérítési pert készül indítani a magyar állam ellen, mert szerintük jogtalanul fosztották meg őket az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtésének lehetőségétől - közölte Iványi Gábor, az egyház elnöke pénteken.
A perben azt kívánják elérni, hogy az állam megtérítse nekik azt az összeget, amely egyházuk technikai számának elvételéből adódott. A pénzt 20 000 ellátottuk megsegítésére és több tucat intézményük működtetésére fordíthatták volna.
Legutóbb csaknem 52 000-en ajánlották fel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek adójuk egyházi egy százalékát - tette hozzá az elnök - és ezzel számításaik szerint az ötödik legnagyobb magyarországi egyháznak számítanak.
- A Demokratikus Koalíció képviselői állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása, valamint hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek Orbán Viktor miniszterelnök ellen.
Azonnali hatállyal fel kell függeszteni azt a végrehajtót, aki közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás alatt; a felfüggesztett végrehajtó nem gyakorolhatja a kari tisztségéből eredő jogait - ezt a módosítást javasolta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a bírósági végrehajtásról szóló törvényben csütörtökön.
A testület a kormánypárti képviselők kezdeményezésére kiegészítené az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot a végrehajtási törvény módosításával.
A módosító javaslat szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének vezetője a tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Ha közvádra üldözendő gondatlan bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt a végrehajtó, akkor a felfüggesztés csak lehetőség, de ha szándékos bűncselekmény miatt, akkor azonnali hatállyal fel kell függeszteni.
A pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvénye ellen demonstráltak hétfőn Budapesten.A mások mellett a pedagógus szakszervezetek által szervezett Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással! elnevezésű megmozduláson résztvevők a Kálvin tértől a Ferenciek tere és a Március 15. tér érintésével vonultak a Belügyminisztérium épülete elé.
A belügyi tárca Széchenyi téri épülete előtt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja beszédében azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a státusztörvény tervezetét, mivel annak nem a közoktatás megjavítása a célja, hanem a pedagógusok megregulázása. Úgy folytatta: ehelyett a kormány olyan jogszabályokkal álljon elő, amelyek betöltik azt a szerepet, amelyet a kabinet az EU felé vállalt, mert - mint fogalmazott - "akkor a közoktatás is javulni fog és pénz is lesz".
Az Árnyékkormány ma megtartotta az idei negyedik, összességében pedig a kilencedik Árnyékkormányinfóját. Az Árnyékkormány a mai ülésen az orbáni infláció letörésével, a tanárok elleni státusztörvénnyel, a készülő európai médiaszabályozással és a rendvédelmi dolgozók helyzetévelfoglalkozott.
Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter a mai Árnyékkormányinfón egy 13 intézkedésből álló cselekvési tervet ismertetett az orbáni infláció letörésére és hatásainak csökkentésére. Ebben többek között szerepel
- az alapvető élelmiszerek áfájának ideiglenes 0%-ra csökkentése,
- az energiaárakon lévő áfa ideiglenes 5%-ra csökkentése,
az üzemanyagárak literenkénti árának 500 forint alá szorítása adócsökkentésekkel,
- valamint a nyugdíjak emelése és az európai minimálbér bevezetése is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) határozottan felszólítja a kormányt, hogy jelenlegi formájában ne terjessze be a parlamentnek a státusztörvény tervezetét - közölte a szakszervezet pénteken.
Az érdekképviselet arról tájékoztatott, hogy április 21-én ismét tárgyalóasztalhoz ültek a köznevelésért felelős államtitkárság és a pedagógus-szakszervezetek képviselői. Az egyeztetés ugyanakkor a PSZ szerint eredménytelen volt, szerintük "a kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból".
"A PSZ egyértelművé tette: ragaszkodik a pedagógusok és a szakszervezetek szerzett jogaihoz. Nem hagyja, hogy az oktatásban dolgozók a társadalom legkiszolgáltatottabb és leginkább kizsákmányolt rétege legyen" - olvasható a közleményben, amely rögzíti, hogy az oktatásban dolgozó sztrájkolók és szimpatizánsaik reformokat követeltek, a kormány elképzeléseit azonban nem tartják elfogadhatónak.
- Benyújtotta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlésnek szerdán. Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét.
Az Országgyűlés honlapján olvasható, indoklással együtt hatvanoldalas törvényjavaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplőinek ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Baranyi Krisztinát támogatja pártja Ferencvárosban a 2024-es önkormányzati választásokon.
Az evilági királyok hatalma véget ér, eltűnhetnek a templomok is a Föld színéről, de Jézus az idő fölött áll - mondta a budavári evangélikus templomban tartott húsvéti istentiszteleten Fabiny Tamás vasárnap.
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy fogalmazott, Jézus a kereszten, önként vállalt, önfeláldozó szenvedésben lett király, és örökké az marad. Különbözött a földi uralkodóktól abban is, hogy nem a kiváltságosokat jutalmazta, feltámadottként sem őket kereste, hanem a megvetetteket, a periférián élőket - tette hozzá.
A feltámadt Krisztus "Békesség veletek!" szavakkal köszöntötte tanítványait, ez a béke Isten szeretetének mindent átfogó rendje - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.
"A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család" - jelentette ki a bíboros.
Krisztus feltámadásának valóságából akkor látszik valami ebben a világban, ha a keresztények életében látszik - mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap Budapesten, a Hold utcai református templomban.
A református püspök igehirdetésében arról beszélt: a hit kockázatos dolog, de nem azért, mert az emberek leszólják, hanem mert következményei vannak.
A hajléktalanoknál végzett szokásos február 3-ai országos felmérés szerint az abban részt vevő több mint hétezer ember válaszából az derült ki, hogy a lehetőségeik a legelemibb emberi szükségletek kielégítésére szűkültek, minden ötödik hajléktalan ember éhezik, valamint csökkent a hajléktalan helyzetből kilépés lehetősége is.
A kérdőíves adatfelvételéről szóló gyorsjelentést ismertető budapesti sajtótájékoztatón Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport vezetője elmondta: immár 25. alkalommal készült el a felmérés, amelyben idén az ország 64 városának hajléktalanellátói vettek részt. A kérdésekre 7268 hajléktalan ember adott értékelhető válaszokat, többen, mint az elmúlt egy-két évben. A válaszadók közül 1530-an közterületen laktak. A felkeresett és önként válaszoló közterületen élők száma Budapesten - évek óta szinte megegyezően - 431, a vidéki városokban 1099 volt. A hajléktalanszállásokon 5738 ember vett részt az adatfelvételben.
Közérdekű adatigényléssel akarja megtudni a Demokratikus Koalíció (DK) az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Schadl-ügyben végzett vizsgálatának eredményét - közölte a DK pártigazgatója vasárnap.
Sebián-Petrovszki László online sajtótájékoztatóján azt mondta, Schadl György, "a fideszes végrehajtó maffia feje arra tett kísérletet, hogy kirúgasson egy bírót". Ehhez pedig Senyei Györgyhöz, az OBH elnökéhez fordult segítségért - tette hozzá.
Schadl György végrehajtó kamarai elnök be is jutott Tatár-Kis Péterhez, a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, ahol azt a választ kapta, ha kirúgni nem is fogják a célkeresztben lévő bírót, azt el tudják érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén - mondta.
Amikor mindez kiderült, Senyei György belső vizsgálatot indított, ennek eredményét azonban rögtön titkosították - jegyezte meg.
Hogyan lehetséges az, hogy Schadl György képes lehetett bírókat ellehetetleníteni, és ebben magától az OBH-tól kapott segítséget? - tette fel a kérdést.
- Jól működő városi kórházak nélkül nincs magyar egészségügy - mondták a Demokratikus Koalíció képviselői pénteki, Szentesen felvett, online közvetített sajtótájékoztatójukon.
Ráczné Földi Judit arról beszélt, hogy a szentesi Dr. Bugyi István Kórházban bezárják a szülészetet. Kijelentette, a szülészetek bezárása maga után fogja vonni a gyermekosztályok bezárását.
Új jogállást adna a pedagógusoknak a kormány – ez derült ki abból a tervezetből, amelyet közzétett a Belügyminisztérium.
„Az új jogállásként a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt bevezető törvény a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási szabályozást teremt. Ennek keretében új, sávos bérrendszert kíván bevezetni, előtérbe helyezi a teljesítményalapú besorolást, optimalizálja az előmenetelt, valamint lehetőséget biztosít a munkavállaló és a munkáltató számára a teljesítményalapú bérezésre” – olvasható a tervezet összefoglalójában.
A státuszváltoztatással kapcsolatban Ander Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője tett fel írásbeli kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, amiben többek között arról érdeklődött, mikortól számíthatnak erre a lépésre a köznevelési rendszer foglalkoztatottjai, kikérik-e erről a véleményüket, és ha igen, ezek mennyire befolyásolják majd a kormány döntéshozatalát.
A kormánynak menni kell, mert nem teljesíti hazafias kötelezettségét - jelentette ki a Demokratikus Koalíció elnöke az uniós források folyósítása érdekében megszabott feltételek teljesítése kapcsán szerdán Szegeden.
Gyurcsány Ferenc az ellenzéki párt kétnapos kihelyezett frakcióülése alkalmából tartott sajtótájékoztatón azt mondta, ha ők lennének kormányon, egy hónap alatt megállapodnának az Európai Unióval. Ez azért sikerülne, mert a DK-nak nem kell az a hatalmi rendszer, amely ma akadályozza az uniós források folyósítását - tette hozzá.
A pártelnök emlékeztetett: a magyar kormány tavaly ősszel állapodott meg az Európai Bizottsággal mintegy 14 ezer milliárd forint - Szeged kétszáz évnyi költségvetésének megfelelő - uniós forrás folyósításának feltételeiről. A 27 pontban összefoglalt feltételek teljesítésének határidejét március 31-re tűzték ki - tette hozzá.
A politikus úgy fogalmazott, nem tud annál hazafiatlanabb dolgot elképzelni, mint hogy a kormány ennyi pénzt kienged a magyar emberek, az önkormányzatok, a kis- és közepes vállalkozások kezéből.
Az uniós miniszterek közül csak az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Varga Judit nem írta alá azt a közös állásfoglalást, ami támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését a háborús bűnökkel vádolt orosz elnök elleni elfogatóparancsról - mondta keddi, online sajtótájékoztatóján a DK EP-képviselője.
- A Párbeszéd felszólítja a kormányt, hogy hívja vissza Magyarország oroszországi nagykövetét, és nyilvánítsa nem kívánatos személynek Oroszország nagykövetét Magyarország területén - mondta a párt szóvivője budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján.