Belföld

Bemutatták az 1848-1849. évi Országgyűlés mártírjairól szóló kötetet csütörtökön az Országházban rendezett konferencián.

Az első népképviseleti Országgyűlés mártírjai elnevezésű konferenciasorozat Batthyány Lajos-emlékülését Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: október 6-án mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, megemlékeznek arról az 1849-es napról, amikor tábornokaink nem legyőzetve, de mégis életüket áldozták a hazának. Ugyanakkor helyes - folytatta - hogy a tábornokok mellett, a magyar törvényhozás azokról a mártírokról is megemlékezik, akiket az Országgyűlés tagjaiként végeztek ki.

Mint mondta: a miniszterelnök Batthyány Lajos mellett, Jeszenák János, Csány László, Szacsvay Imre és Perényi Zsigmond talán kevésbé ismert nevek, de kötelessége a magyar Országgyűlésnek, hogy ezeknek az embereknek az életútját felelevenítse. Senki nem készül hősnek, se mártírnak, ők sem akartak hősök és mártírok lenni, csak vállalták azt, amit a történelem és a sors megkövetelt tőlük - fogalmazott.

Az aradi vértanúk emléknapján, csütörtök reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a honvéd díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint szembemegy a népakarattal az, aki részt vesz az alaptörvény módosításában.

Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke kedden ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amelyek között szerepel a többi közt az, hogy tilos a csoportos betelepítés Magyarországra, az csak egyéni kérelmek alapján történhet.

- Az ombudsman szerint nincsenek felkészülve a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények a kettős szükségletű, vagyis egészségi és pszichés problémával egyszerre küzdő gyermekek ellátására, ezért a speciális intézményrendszer mielőbbi kiépítését és az érintett szakterületek valódi együttműködését sürgeti - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn.

A vasárnapi kvótanépszavazás elérte a célját, Magyarország döntött - értékelt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

"A cél az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, tisztázzuk, mit akarnak a magyarok a tömeges migráció ügyében" - mondta a kormányfő, jelezve, hogy 3 282 723 ember ezt elutasította.

Úgy fogalmazott, mostantól nem a kormány és nem is a parlamenti képviselők akaratát, hanem mintegy 3,3 millió magyar emberét képviselik Brüsszelben. Összehasonlításul felidézte: amikor Magyarország az európai uniós csatlakozásról döntött, akkor 3 millió 50 ezer ember szavazata elég volt a belépéshez, most pedig mintegy 3,3 millió ember mondott nemet.

Érvénytelen lett az országos népszavazás, mivel az érvényes szavazatok száma nem érte el az alaptörvény szerint szükséges 50 százalékot - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az MTI-vel vasárnap este.

Pálffy Ilona a szavazatok 98,82 százalékának feldolgozottsága után azt mondta, mivel az érvényes szavazatok száma mintegy 3,2 millió, ezért "megállapítható, hogy ez a népszavazás nem lett érvényes".

Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, mert - mint mondta - "felülmúltuk a csatlakozásról szóló népszavazás eredményét".

A kormányfő vasárnap, a kvótanépszavazás után a Fidesz-KDNP eredményvárójában, a Bálna Budapest épületében közölte: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része.

Az MSZP elnöke szerint alkotmányellenes lenne, ha a kormány az érvénytelen és eredménytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva akarna bármit tenni.

Molnár Gyula vasárnap Budapesten, pártja eredményváróján a népszavazást értékelve azt mondta, az alkotmányellenesen kiírt és eredménytelen népszavazást azzal tudná tetézni a Fidesz, ha figyelmen kívül hagyná az érvényességi kritériumokat. Ha azt teszi, azzal nyíltan megszegi az alaptörvényt és ezzel Orbán hatalma illegitimmé válna - tette hozzá.

Jelezte, az MSZP a következő napokban benyújtja a Felelősség és biztonság című, menekültekkel kapcsolatos koncepcióját.

A pártelnök közölte, a szocialisták semmit sem támogatnak, amit a kormány az érvénytelen népszavazás eredményére hivatkozva akar tenni.

"A népszavazás érvénytelen volt. Nem hozott eredményt. Erre hivatkozva tenni bármit alkotmányellenes" - fogalmazott.

Az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) szerint sikeres volt a vasárnapi kvótareferendum bojkottja.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnapi "bizalmi szavazást" elbukta, "egy normális országban egy miniszterelnöknek ezek után le kellene mondania".

Az LMP valós problémának tartja a migráció kérdését, ám a párt szerint, ha eredménytelen a kvótareferendum, az a kormány pozícióját gyöngíti a kérdésben tartandó külföldi tárgyalásokon.

"A kormány a saját maga által kialakított helyzetből rosszul jött ki, de az ország is" - értékelte Szél Bernadett társelnök az emberek részvételi hajlandóságát vasárnap esti sajtótájékoztatóján, hozzátéve: azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az indulatok irányába terelte a népszavazási kampányt, az ország ügyének is ártott.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a felső korlát nélküli kényszerbetelepítést elutasítók elsöprő győzelmeként értékelte a vasárnapi kvótanépszavazást az exit pollra és a részvételi adatokra hivatkozva.

"A választópolgárok döntését (...) magunkra nézve kötelezőnek tekintjük" - mondta a politikus, a parlament alelnöke vasárnap este, a kvótanépszavazás lezárulta után a kormánypártok eredményvárójában, a Bálna Budapest épületében.

Közölte: jogi értelemben a döntés az Országgyűlés kezében marad, de politikai értelemben a választók döntése "mindannyiunkat kötelez".

A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnök felelőtlenül belevitte Magyarországot egy hazárdjátékba, amit úgy tűnik, hogy elveszített.

Mirkóczki Ádám szóvivő vasárnap esti, urnazárást követő sajtótájékoztatóján a részvételi adatokat értékelve azt mondta: nagyon úgy fest, hogy a referendum nem volt több, mint egy közel 20 milliárd forintos közvélemény-kutatás, aminek az eredményét pénz nélkül is pontosan tudta mindenki.

Szerinte a kormányfő egyet tehet: lemond posztjáról. Hozzátette, hogy a kormánypárti politikusoknak és a kampánystratégáknak is le kell vonniuk a következtetést. Az ellenzéki politikus kijelentette, "az arrogáns, pökhendi, olykor zsaroló kampányt" nem lehet következmények nélkül hagyni.

A szóvivő kitért arra is, hogy kockázatosnak ítélték a népszavazást, és nem véletlen, hogy az alaptörvény módosítását tartották szükségesnek; javaslatát a Jobbik a múlt héten benyújtotta a parlamentnek.

A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 17.30 óráig a szavazásra jogosultak 39,88 százaléka (3 185 343 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a vasárnapi kvótanépszavazás legfontosabb kérdésének, hogy több lesz-e a nem szavazat, mint az igen. A kormányfő azt közölte, ha így lesz, vagyis a nemek győznek, akkor annak - érvénytelenség esetén is - lesz közjogi következménye.

A miniszterelnök azután nyilatkozott újságíróknak, hogy leadta szavazatát Budapesten, a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában.Orbán Viktor arra számít, hogy több nem szavazat lesz, mint igen, és ez elegendő felhatalmazást adhat a mindenkori parlamentnek és kormánynak.

"Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen (népszavazás), de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen" - fejtette ki.

A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 23,56 százaléka (1 881 856 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A kormány által népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A népszavazásnak a részvételi aránytól függetlenül mindenképpen lesz közjogi következménye - közölte a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, miután vasárnap Debrecenben leadta szavazatát.

Kósa Lajos - aki feleségével és két lányával érkezett a voksolásra - nem a részvételt nevezte döntőnek, hanem azt, hogy a nemek, vagy igenek lesznek-e többségben.

Az igen szavazat kiállás az európai értékek mellett és aktív fellépés az Orbán-rendszerrel szemben - mondta a Magyar Liberális Párt elnöke vasárnap Gyöngyösön, miután voksolt a kvótareferendumon.

A Fidesz-kormány az elmúlt egy évben több tízmilliárd forintból borzalmas, felháborító kampányt csinált, amelyben a segítségre szoruló menekülteket ellenségnek állította be - mondta Fodor Gábor.

Kifejtette: az emberiség, az emberség, a tolerancia és a szabadság kultúrájának képviselete azt is jelenti, hogy kinyújtjuk a kezünket azoknak, akik segítségre szorulnak.

Az igen szavazattal Európára és ezekre az értékekre mondunk igent - mondta Fodor Gábor, hozzátéve: az igen ugyanakkor kormányellenes szavazat is.

A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,25 százaléka (578 666 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A kormány által népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A fővárosban a szavazók 4,85 százaléka, 65 163 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,66 százaléka (2 448 614 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A kormány által népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A fővárosban a szavazók 27,38 százaléka, 368 184 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 35,45 százalék, ami 73 752 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 28,58 százalék, 154 810 szavazó.

A Demokratikus Koalíció alelnöke arra szólította fel a kormányt, hogy kezdeményezze a júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény visszavonását. Varju László sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a magyarok úgy fizetnek majd többet az üzemanyagért, hogy közben az egész világon olcsóbb lett az olaj. Ez az adóemelés ugyanis abban a szellemben készült, hogy az állam semmilyen szinten se viselje a világgazdaság változásának következményeit, inkább az adófizetőkön hajtsa be az alacsony olajár miatt kieső adóbevételt - jelentette ki.