Egyre indulatosabb viták dúlnak a brit belpolitikában az EU-tagságról szóló esetleges újabb népszavazásról. Vasárnap Theresa May konzervatív párti miniszterelnök is megszólalt az ügyben, szinte példátlanul erőteljes nyilatkozatban bírálva Tony Blairt, amiért a volt munkáspárti kormányfő az elmúlt napokban több, nagy feltűnést keltő beszédben szorgalmazta az újabb referendum kiírását. Blair hasonlóan erőteljes nyilatkozatban utasította vissza May bírálatát.
Üdvözlendő az Európai Unióban maradó tagállamok nyilatkozata, miszerint az ír-északír tartalékmegoldás használatára csak legvégső esetben kerülhet sor, azonban ez még nem lesz elég a Brexit-megállapodás londoni jóváhagyásához - mondta Theresa May brit kormányfő pénteken a brüsszeli EU-csúcson.
- Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot .
Dunja Mijatovic az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: komoly kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, hogy a jogszabály értelmében az igazságügyi miniszternek erős befolyása lenne a közigazgatási bíróságok felett.
Sajnálatos, hogy a magyar kormány és a parlament nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét, mielőtt elfogadták az igazságügyi miniszter által kezdeményezett törvénycsomagot. Az intézkedésről szóló társadalmi vita meglehetősen korlátozott volt - írta az emberi jogi biztos.
Az Európai Bizottság fokozza a felkészülést az Egyesült Királyság esetleges megállapodás nélküli uniós kiválására, a "kemény Brexitre", ugyanis számolni kell minden forgatókönyvvel - jelentette ki Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke a csütörtökön kezdődött brüsszeli EU-csúcstalálkozó első napját követően.
Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Juncker arról számolt be, hogy december 19-én közzétesznek egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal.
- Az Európai Unió (EU) az Egyesült Királyság uniós tagságának rendezett megszüntetésén dolgozik, de fel kell készülni a megállapodás elmaradására is - jelentette ki Angela Merkel német kancellár péntekre virradóra, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján, az értekezlet első munkanapját követően.
Merkel újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Theresa May brit kormányfővel folytatott megbeszélést követően 27-es körben tartott ülésen az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy politikai biztosítékokra van szükség a brit kilépést (Brexit) követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan.
"Olyan jövőbeli kapcsolatot akarunk, amelyben mindkét fél szabadon fejlődhet" - fogalmazott a kancellár.
Semmiképp nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés - szögezték le az Egyesült Királyság kilépését követően is az Európai Unióban maradó tagállamok vezetői csütörtökön tartott brüsszeli egyeztetésüket követően.
Az Európai Parlament készen áll arra, hogy új javaslatot vegyen fontolóra, amely általános szabályként határozná meg a migránsok tagországok közötti szétosztásán alapuló kötelező szolidaritási kvótamechanizmust - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben csütörtökön.
Tajani az uniós tagországok kétnapos csúcstalálkozóján elmondott beszédében hozzátette, a javaslat emellett lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy alternatív szolidaritási formákat válasszanak objektív okokat figyelembe véve.
Megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
A költségvetési és a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság tagjai 43:9 arányban fogadták el az új eszközről szóló jelentést.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.
Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.
Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.
Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését szerdán a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.
Az elfogadott kompromisszumos egyezség értelmében az EU 2019-ben 165,8 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 148,2 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. Előbbi összeg 3,2 százalékkal, utóbbi 2,4 százalékkal magasabb az idei számoknál.
Végeredményben mind a bőkezűbb kiadási keretet indítványozó parlament, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács nagyjából ugyanannyit engedett.
- Bizalmi szavazást kezdeményezett Theresa May miniszterelnök ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója. A titkos szavazást szerda este tartják a konzervatív frakció tagjai. Theresa May szerint ha vezetőváltás kezdődik a Konzervatív Pártban, az késleltethetné, akár le is állíthatná a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát.
A biztonsági kezdeményezések terén megfelelő előrelépés tapasztalható az Európai Unióban, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy még a tavasszal esedékes európai parlamenti választások előtt megegyezés szülessen a még függőben lévő biztonsági javaslatokról - közölte Julian King kedden Strasbourgban.
- Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
A határozatról november közepén már szavaztak az EP plenáris ülésén, akkor nem kapott abszolút többséget a javaslat. A jelentéstevő azonban technikai hibákra hivatkozva új voksolást kért. A parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete másnap úgy döntött, hogy visszaküldi a témát az illetékes bizottságnak, amely ismét szavazásra bocsátotta az elképzelést.
A keddi szavazáson 429 támogató, 194 elutasító és 41 tartózkodás mellett elfogadott határozatban az EP-képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy áprilisig tegyen javaslatot a védelmet kérők legális beutazási lehetőségeit megteremtő közösségi jogi keret kialakítására. Olyan humanitárius célú vízumot hozna létre, amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az EU-tagállamok unión kívüli külképviseletein, ha belépésük egyedüli célja a menekültstátusz kérése. A vízummal az úti dokumentumot kiállító tagállam területére lehetne belépni, kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából.
Megháromszorozná a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását célzó program finanszírozását az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben.
Legalább 2,3 milliárd euró közvetlen kárt okozna a holland gazdaságnak 2023-ig az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválása - közölte a hágai számvevőszék hétfőn.
A friss jelentés szerint miközben a kormány és az ipari vállalatok nagy része "intenzív" felkészülést folytat már két éve, a vámhivatal még mindig nem áll készen a legrosszabb forgatókönyvre, a megállapodás nélküli brit kilépésre.
A szakértők annak a lehetőségét ráadásul nem is vették figyelembe, hogy a "kemény Brexit" recesszióba sodorhat több más országot is.
Az Európai Bizottság mandátumából hátralévő időben a legfontosabb ügy a következő többéves uniós költségvetés elfogadása - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén. Az uniós biztos kifejtette: a 2021-től érvénybe lépő büdzséről szóló bizottsági tervezet jelenleg az Európai Tanács és az Európai Parlament (EP) asztalán van, és a bizottság még tartja azt az ambiciózus elképzelést, hogy a költségvetést még a jelenlegi EP fogadja el.
- Az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az európai uniós tagságának megszüntetésére vonatkozó szándékának korábbi bejelentését - közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn.
Az ügy előzménye, hogy számos brit politikus, jogi szerv és a skót bíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, vajon egy tagállam, amely az uniós szerződéssel összhangban értesítette az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, egyoldalúan visszavonhatja-e ezt a bejelentést, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.
Mivel a brit parlamentnek még jóvá kell hagynia a kilépési dokumentumot, számos képviselő úgy véli, amennyiben a kilépési szándékról szóló bejelentés visszavonható, az lehetőséget teremtene arra, hogy az Egyesült Királyság az unió tagja maradjon egy előnytelen Brexittel szemben.
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a kormány elhalasztja a kedd estére kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, és Theresa May miniszterelnök megpróbál módosításokat elérni az egyezményben a jövő heti évzáró EU-csúcson.
- Új javaslatot terjesztett elő Franciaország és Németország a dublini menekültügyi szabályozás reformjára, amelynek értelmében állandó és kötelező jellegű áthelyezési kvótákat állítanának fel, az ebben való részvétel ugyanakkor kiváltható lenne anyagi támogatással is - jelentette pénteken az Euractiv.
A brüsszeli hírportál értesülései szerint az uniós belügyminiszterek előző napi tanácsülésén bemutatott javaslatok célja a dublini menekültügyi szabályozásról szóló, régóta holtpontra jutott tárgyalások újraindítása, hogy még a jövő évi európai parlamenti választások előtt megállapodás születhessen az ügyben.
A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van: az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy "egyáltalán nem lesz Brexit".
A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása.
Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni.
A londoni alsóház vezetője szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament a jövő héten leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.