EU

Szeptemberben jelentősen csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az egy évvel korábbihoz képest, ami az új emisszió-mérési eljárás életbe léptetése miatt nem lepte meg a szakértőket.

Az európai autógyártó vállalatok szakmai képviseleti szervezete, az ACEA szerdán azt közölte, hogy szeptemberben éves összehasonlításban 23,5 százalékkal, 1 millió 91 ezerre csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban. Szeptemberben csupán két országban nőttek az eladások, Bulgáriában (+8,5 százalék) és Horvátországban (+3,3 százalék).

A legnagyobb, 73,4 százalékos visszaesést Romániában mérték szeptemberben.

Magyarországon a szeptemberben értékesített új autók száma éves összevetésben 7,4 százalékkal, 8888-ra csökkent.

- Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.

A felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törvényszékhez.

Az EJEB kimondta: az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.

- Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon az uniót érintő aktuális témák megvitatása keretében a migrációs válságra adott európai és nemzetközi válaszokat is áttekintik, amivel előkészítik az Európai Tanács soron következő, október 17-18-án esedékes ülését.

Az uniós tanács tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a migrációs napirendi pont keretében a bevándorlás külső vonatkozásairól tárgyalnak, áttekintik az eddig elért eredményeket és az elfogadott intézkedések végrehajtását. Várhatóan hangsúlyozni fogják a hatékony határvédelem és az együttműködés fontosságát az afrikai partnerországokkal.

A termelési támogatás kiterjesztését kezdeményezte a kivi- és fügetermesztésre Magyarország az Európai Bizottságnál (EB) - közölte az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szombaton Becsehelyen.

Feldman Zsolt a legnagyobb magyarországi kiviültetvényben tett látogatásakor elmondta: a tárca lehetőséget lát a kivi és a füge magyarországi termesztésében, ezért kezdeményezte az EB-nél a termeléshez kötött, hektáralapú támogatás kiterjesztését. Ezen felül elindult ezen gyümölcsfajták ültetési szakmai feltételeinek kidolgozása, hogy telepítési támogatásra is lehetőség nyíljon.

A tervek szerint már a 2019-re vonatkozó támogatáskérelmek beadásakor jelezhetik igényüket a gazdálkodók a kivi- és a fügetermesztésre - tette hozzá az AM államtitkára.

Orbán Viktornak nincs többé helye az Európai Néppártban (EPP) - szögezte le a Le Monde című francia napilapnak adott, péntek délután megjelent interjúban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke.

"Orbán Viktornak nincs többé helye az Európai Néppártban. Ezt megmondtam az (EPP) salzburgi csúcstalálkozóján (szeptember 20-án). Még ha tisztelem is az embert, sok összeférhetetlenséget látok aközött, amit mond és azon kereszténydemokrata értékek között, amelyeken az EPP alapul. Hacsak nem szavatolja nekünk, hogy tiszteletben tartja az EPP alapértékeit és választási programját" - fogalmazott a luxemburgi politikus.

Az Európai Bizottság új biogazdasági stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a megújuló erőforrások fenntartható használatának javítása és fokozása az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése és a fenntartható fejlődés érdekében - közölte Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos csütörtökön.

Az uniós biztos elmondta, a biogazdaság, vagyis a fenntartható körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében az uniós bizottság három fő célkitűzés keretében tizennégy konkrét intézkedést fog elindítani 2019-ben.

Ezek között szerepel a bioalapú ágazatok bővítése és megerősítése, amelynek érdekében a bizottság 100 millió euró értékben létrehoz egy körforgásos Biogazdasági Tematikus Beruházási Platformot, hogy a bioalapú újítások hamarabb bekerüljenek a piacra. Elősegíti az új, fenntartható biofinomítók elterjedését Európában, és kísérleti intézkedéseket indít a hulladékgazdálkodás és a széngazdálkodás területén.

Humanitárius célú vízum bevezetését kezdeményezte szerdán az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az ezt önként vállaló uniós tagállamok unión kívüli külképviseletein.

A 39 igen szavazattal, 10 nem ellenében elfogadott jelentésről a plenáris ülés is szavazni fog, ottani jóváhagyása esetén pedig az uniós képviselőtestület felszólítja majd az Európai Bizottságot, hogy március végéig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségét megteremtő közösségi jogi keret létrehozására.

A humanitárius vízumot kiadó országok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából. A rendelet azonban nem kötelezné a tagállamokat ezek kiadására, csupán közös keretet hozna létre az így eljárni kívánók számára.

Hosszú vita után kompromisszum született a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén, amelynek értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest, az egyezség azonban bizonyos kivételeket is tartalmaz.

Az éjszakába nyúló tárgyalásokon a résztvevők végül megállapodásra jutottak, amelynek alapján a tagországok kormányait tömörítő tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel.

A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és több keleti tagállam, például Bulgária és Magyarország sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások - köztük Franciaország és Hollandia - viszont 40 százalékra akartak emelni.

Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.

A skót miniszterelnök szerint Skócia "elkerülhetetlenül" független ország lesz, és ennek valószínűségét a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) is erősíti.

Nicola Sturgeon, aki vasárnap, a Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusának nyitónapján nyilatkozott a BBC közszolgálati televíziónak, kijelentette: a Brexit-folyamat nagyon erőteljesen kihangsúlyozza azt a demokratikus deficitet, amely annak nyomán alakult ki, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők 51,9 százaléka a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken levélben fordult Andrej Plenkovic horvát kormányfőhöz, arra kérve őt, hogy Horvátország állítsa le a migránsokkal szembeni erőszakos intézkedéseket és a kollektív visszatoloncolásokat, amit régóta követelnek Zágrábtől a hazai és külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) is - írta a helyi sajtó.

"Felszólítom a horvát hatóságokat, hogy azonnal indítsanak hatékony és független nyomozást a feljegyzett kollektív kitoloncolások és a migránsok elleni erőszakos fellépések, valamint a többi bűncselekmény, például a lopások felderítésére, és tegyenek meg minden, hogy ezeket megállítsák és megakadályozzák" - írta Mijatovic.

A brit miniszterelnök szerint London megállapodásra törekszik az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, de nem bármilyen áron.

A magas szakképesítésű külföldi munkaerő nagy-britanniai alkalmazását részesíti előnyben a brit kormány készülő új bevándorlási szabályozása, területi különbségtétel nélkül - mondta kedden a brit miniszterelnök.

A brit miniszterelnök szerint ha az Európai Uniónak aggályai vannak a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről London által előterjesztett javaslatcsomaggal kapcsolatban, vagy van ellenjavaslata, akkor a brit kormány szeretné, ha az EU illetékesei előállnának ezekkel.

Nyilvánosságra hozta azon jelöltek nevét pénteken az Európai Parlament (EP), akiknek egyike majd átveheti idén a gondolat- és véleményszabadságért folytatott küzdelem elismeréseként adományozott Szaharov-díjat.

- Rövid távon komoly kockázatokat jelentene több nagy európai légitársaság, köztük a Wizz Air számára, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem sikerül megállapodásra jutnia az EU-val a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszer feltételeiről, de e cégek zömének likviditási helyzete van annyira erős, hogy elviseljék a hosszabb távú hatásokat - áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett átfogó tanulmányában.

A 17 oldalas elemzésben a nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Wizz Air és a többi hasonló profilú, alacsony költségű légitársaság a múltban is sikeresebbnek bizonyult az utasszám fenntartásában, sőt növelésében sokkhelyzeti körülmények közepette, mint a hagyományos légitársaságok.

A britek többsége támogatja azt a kormányzati tervet, hogy a letelepedési és munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkező uniós állampolgárokra a brit EU-tagság megszűnése után (Brexit) ne vonatkozzanak kedvezményesebb bevándorlási szabályok, mint az Európai Unión kívüli országokból érkezőkre.

Tizennégy uniós tagállam, köztük Magyarország esetében fennáll annak veszélye, hogy nem fogja elérni a 2020-ra kitűzött 50 százalékos újrahasznosítási arányt a háztartási hulladékok terén - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

- A brit Munkáspárt éves kongresszusán "egyértelmű szavazás" lesz arról, hogy a párt támogasson-e egy esetleges újabb népszavazást a brit EU-tagságról - mondta vasárnap a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője. A legfrissebb felmérés szerint a Labour tagságának óriási többsége új referendumot szeretne.

Theresa May brit miniszterelnök szerint holtpontra jutottak a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyó tárgyalások, mivel az Európai Unió nem adott magyarázatot arra, hogy a beterjesztett, ám a salzburgi informális EU-csúcson elvetett brit javaslatcsomag miért ásná alá az EU egységes belső piacát.

- A jelenlegi uniós áfarendszer reformjára és az uniós szintű együttműködés javítására van szükség, ugyanis az Európai Unió tagállamai még mindig csaknem 150 milliárd euró áfabevételtől esnek el - közölte az Európai Bizottság pénteken közzétett tanulmányában.