Az Európa Tanács és az Európai Unió ismételten megerősíti, hogy határozottan és egyértelműen, minden körülmények között és minden esetben elítéli a halálbüntetést - jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára hétfőn a halálbüntetés elleni küzdelem európai és világnapja alkalmával kiadott közös nyilatkozatában.
Mint elmondták: a halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal. Olyan embertelen és megalázó bánásmódot jelent, amelynek elrettentő hatása nem bizonyított, és amelynek következtében a bírói tévedések visszafordíthatatlanná és végzetessé válhatnak.
A leköszönő német pénzügyminiszter szerint el kell érni, hogy az euró váljon az Európai Unió pénzévé. Wolfgang Schäuble a Financial Timesnak adott nyilatkozatában kitért a Brexitre, vagyis a brit EU-tagság megszűnésére is, alig burkoltan demagógnak nevezve azokat a Brexit-párti brit politikusokat, akik szerint Nagy-Britanniának túl sokba kerül az EU-tagság
- Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az unió a városházákon, könyvtárakban, parkokban és egyéb nyilvános helyeken elérhető ingyenes wifi-hozzáférési pontok létesítését finanszírozza - közölte a testület sajtószolgálata hétfőn.
A tájékoztatás szerint az Európai Unió (EU) külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein.
- A skót miniszterelnök szerint ha a brit kormány térítéshez kötné a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási jogának garantálását a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után, a skót kormány ezt a költséget kifizetné a skót közszolgáltatási szektorban, például az állami egészségügyben dolgozó uniós munkavállalóknak.
Nicola Sturgeon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: Skócia ezzel a gesztussal is azt szeretné üzenni az Európai Unió más országaiból náluk letelepedetteknek, hogy szívesen látja őket, és azt szeretné, ha maradnának.
Az Európai Bizottság az elmúlt huszonöt év legátfogóbb terveit mutatta be az EU áfaszabályainak reformjára szerdán, amely csökkentené az áfacsalás lehetőségét, továbbá javítaná, modernizálná és egyszerűsítené az áfarendszert a kormányok és a vállalkozások számára.
Az Európai Bizottság úgy határozott szerdán, hogy az októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) megkövetelt feltételekkel megsértette az áfára vonatkozó uniós szabályokat.
Az Európai Bizottság levelében felszólította Magyarországot, hogy hangolja össze nemzeti áfaelőírásait az uniós szabályokkal.
Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet arról számolt be, hogy augusztus 14-én megkapták a magyar hatóságok válaszlevelét, de alapos elemzés után is fenntartják azon korábbi megállapításaikat, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek.
Lezárták a konfliktust a holland miniszterelnökkel, visszatérhet a magyar nagykövet Hágába - mondta Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságíróknak pénteken Tallinnban.
Az EU soros elnökségét betöltő Észtország fővárosában rendezik meg az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját, amelynek fő témája a digitalizáció. A tanácskozásra érkezve a magyar miniszterelnök közölte: beszélt Mark Rutte holland miniszterelnökkel. "Le is zártuk a két ország közötti konfliktust, kedveljük egymást tulajdonképpen, és egyetértünk nagyon sok kérdésben" - fogalmazott, hozzátéve: a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet visszatérhet Hágába.
Orbán Viktor az uniós reformjavaslatokat illetően kiemelte: "messze vagyunk még attól, hogy reformelképzelésekről lehessen beszélni", inkább azt lehet mondani, hogy van egy szándék, hogy Európát újra versenyképessé tegyék, és ez "különböző javaslatokban ölt testet". Csütörtökön többet is megismerhettek e javaslatok közül, hiszen nemcsak Emmanuel Macron francia elnöknek volt javaslata, hanem António Luís Santos da Costa portugál miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is tett javaslatot - magyarázta.
Új uniós áttelepítési rendszerre tett javaslatot az Európai Bizottság kedden, amely a következő két évben legalább 50 ezer különösen kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló ember áthelyezését biztosítja Európában.
A brüsszeli közlés szerint az új rendszer 2019 októberéig marad érvényben, és a jelenlegi rendszerre épül, amely - miután több mint 23 ezer embernek nyújtott új otthont az EU-ban - ezennel lezárul.
- Majdnem hetvenötezer menekült pályázhat állami lakásra és munkahelyre Olaszországban a kormány által meghirdetett integrációs program keretében, amelyet részben az Európai Unió finanszíroz - jelentette az olasz sajtó szerdán.
A program - amelyet a belügyminisztérium dolgozott ki - az Olaszországban menekültstátusban részesült bevándorlók integrációját szolgálja. Első fázisban mintegy 75 ezer személyt érint: azokat, akik már pozitív választ kaptak menedékkérelmükre, és már tartózkodási engedélyt is kaptak.
Emmanuel Macron francia államfő kedden a párizsi Sorbonne egyetemen bemutatta az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét.
"Az állampolgárait védelmező Európa szuverenitásának, demokratikus működésének és egységének" visszaszerzésére irányuló javaslatait ismertető, több mint másfél órás beszédében a francia elnök kulcskérdésnek nevezte Európa biztonságát, amelyhez egy közös "európai beavatkozási erő", egy "közös védelmi költségvetés" és egy "közös doktrína" létrehozását javasolta 2020-ig.
Egy európai hírszerzési akadémia, egy európai terrorelhárítási ügyészség és egy, a természeti katasztrófák esetén bevethető közös polgári szolgálat felállítását is szükségesnek nevezte Emmanuel Macron.
A migrációs helyzet tartós kezelése érdekében "a menekültek méltó fogadására" egy európai menekültügyi hivatal, a határok hatékony védelmére pedig egy európai határrendészet létrehozását tartja szükségesnek a francia elnök. Emmanuel Macron szerint fel kell gyorsítani és harmonizálni kell a menedékkérelmi eljárásokat, a tagállamok számára hozzáférhető nyilvántartást és biometrikus személyazonossági okmányokat kell létrehozni, az elutasított menedékkérők hazautazását pedig meg kell szervezni. A menekültek számára pedig egy európai integrációs és képzési program beindítását is javasolta a francia elnök.
- Az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága (CPT) kedden közzétett jelentésében aggodalmát fejezte ki az égei-tengeri görög szigeteken menedékkérők számára létesített regisztrációs pontokon (hot spotok) elhelyezettek helyzete miatt. Kiemelték, hogy különösen aggályos a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek ellátása.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) szakértői csoportja a jelentésben bírálta a bevándorlók elhelyezésének elégtelenségét Athénban és Szalonikiben is, továbbá intézkedéseket sürgetett a rendőrök rossz bánásmódja ellen, amelyet gyakran jelentkező problémaként említett.
Az európai uniós országok a menedékkérők áthelyezésében mindössze a vállaltak harmadát teljesítették, Magyarország és Lengyelország pedig egyetlen menedékkérőt sem vett át - közölte az Amnesty International (AI) hétfőn. A közleményben emlékeztettek arra, hogy szeptember 26-án, kedden lezárul a Görögországból és Olaszországból a menedékkérők áthelyezésére nyitva álló kétéves időszak.
Az európai országok túlnyomó többsége csúfos kudarcot vallott ezen a téren - fogalmazott a civil szervezet. Mint írták, Spanyolország a kvóta 13,6 százalékát, Belgium 25,6 százalékát, Hollandia 39,6 százalékát, míg Portugália 49,1 százalékát teljesítette a vállaltaknak, ugyanakkor Málta az egyetlen EU-tagország, amely teljesítette a kvótát.
London jórészt tudja, hogy milyen pénzügyi kötelezettségei lesznek az Európai Unióval szemben a brit EU-tagság megszűnése után - mondta vasárnap a Brexit, vagyis a kilépési folyamat feltételeiről folyó tárgyalásokért felelős brit miniszter.
David Davis a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában "nevetségesnek" minősítette azokat a korábban nem hivatalosan felmerült értesüléseket, amelyek szerint az EU akár 100 milliárd eurós számlát is benyújthat a brit kormánynak a kilépési megállapodás fejében.
A vizsgálatok rendszerességének és rutinjellegének hangsúlyozásával kívánta tompítani az uniós strukturális alapok felhasználásának ellenőrzésére tett látogatások "szenzáció jellegét" az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Szakbizottságának vezetője.
A kilenc európai parlamenti képviselőből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló delegáció vezetője, Ingerborg Grässle a szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület 2011 után most járt a második alkalommal Magyarországon, és hozzátette "többször kellene jönnünk, hogy elvegyük a látogatások szenzáció jellegét". Hangsúlyozta: teljesen normális, a strukturális alapok felhasználásának jogszerűségére koncentráló munkalátogatás volt a mostani.
A delegáció szeptember 18. és 20. között az Európai Unió által finanszírozott beruházásokat keresett fel, és kormányzati döntéshozókkal folytatott megbeszélések mellett a civil szféra képviselőivel is találkozott. Látogatása során a delegáció megvizsgálta a 4-es metró beruházást, a felcsúti kisvasutat, az V. kerületi Város Szíve projektet is. A kisvállalkozások támogatására indított uniós program eredményeinek a felmérésére a delegáció a Bodri Pincészetet kereste fel.
- Az év első nyolc hónapjában az Európai Unió (EU) külső határait érintő négy fő migrációs útvonalon a regisztrált illegális határátlépések száma az előző év azonos időszakához képest közel kétharmadával, mintegy 143 ezerre csökkent - írta közleményében az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) hétfőn.
Az Európai Bizottság kedden úgy döntött, hogy újabb lépést tesz Lengyelországgal szembeni az európai uniós kötelezettségszegési eljárásban, vagyis indokolással ellátott véleményt küld Varsónak a bíróságok szervezetéről szóló lengyel törvénnyel kapcsolatban - jelentette be az uniós végrehajtó testület.
Több európai országban továbbra is gyerekek ezrei számára tagadják meg az egyenlő hozzáférést az oktatáshoz, noha az iskolai szegregáció sérti az érintettek emberi jogait és negatív társadalmi következményekkel jár - állapította meg kedden közzétett jelentésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.
Az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog, bizonyos országokban ugyanakkor még mindig elkülönítve oktatják a fogyatékos, a roma-, illetve a menedékkérő és menekültgyerekeket - hangsúlyozta Muiznieks, bemutatva a páneurópai szervezet friss helyzetértékelését az iskolai szegregációról.
Megkezdődött csütörtökön a londoni alsóházban a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának részletes parlamenti vitája.
A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány. A tervezet csütörtökön került második olvasatban, vagyis részletes vitára az alsóház elé, és jövő hétfőn várható az első szavazás róla.
Sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe.
Az Európai Unió kész felgyorsítani az Egyesült Királyság kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokat, az idő ugyanis fogytán van, és ez komoly aggodalomra ad okot - jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója csütörtökön Brüsszelben.