EU

Január elsejétől hat hónapon át Bulgária tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-balkáni állam Észtországtól veszi át, majd júliusban Ausztriának adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Bulgária most fogja először ellátni a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Szófia már véglegesítette programját és annak a prioritásait: az ország elsősorban a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió erősítésére, a nyugat-balkáni államok integrációjára, a kontinens stabilitására és biztonságára, illetve a digitalizációra, a versenyképesség fokozására kíván majd összpontosítani.

Megindította az Európai Bizottság (EB) az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt - jelentette be szerdán a brüsszeli testület.

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A brit belügyminiszter szerint a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár bürokratikus akadályok nélkül juthat majd hozzá állandó tartózkodási engedélyéhez a brit EU-tagság megszűnése után.

Amber Rudd személyes levelet írt annak a 120 ezer uniós munkavállalónak, aki feliratkozott a belügyi tárca levelezési listájára, de a minisztérium kedden mindegyik külföldi EU-állampolgár számára hozzáférhetővé tette Rudd levelét

A brit miniszterelnök szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait törvény rögzíti majd, és e törvénynek brit bíróságok szereznek érvényt.Theresa May hétfő délután számolt be a londoni alsóház képviselőinek a múlt heti brüsszeli EU-csúcsról. A találkozón az unióban maradó tagállamok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy el lehet kezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalássorozat második szakaszát, amely a Brexit utáni kapcsolatrendszerről - elsősorban a kereskedelemi kapcsolatokról - szól majd.

A britek immár több mint fele, ötvenegy százaléka ellenzi Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, míg 41 százaléka ért vele egyet - derül ki a The Independent liberális brit hírportál által vasárnapra virradóra közzétett felmérésből.A hírportál megbízásából, a BMG Research közvélemény-kutató intézet által készített felmérésen ugyanazt a kérdést tették fel a polgároknak, amelyet a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáskor, vagyis arra kellett válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyságnak az EU tagjának kell-e maradnia, vagy távoznia kell az EU-ból.

A közvélemény-kutatás során 1509 felnőttet kérdeztek meg december 5. és 8. között.

Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt - közölte Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken.

- Sikeres a menedékkérők elosztását célzó uniós kvótarendszer, érthetetlen, miért gondolják azt egyesek, hogy az eddig áthelyezett körülbelül 32 ezer ember veszélyt jelent az európai civilizációra - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.

Az Európai Unióban mintegy 4,7 millió uniós országok közötti letelepedőt és unión kívüli országokból érkező bevándorlót regisztráltak 2015-ben - közölte legfrissebb felmérésében az unió statisztikai hivatala pénteken.

Az Eurostat adatai szerint a regisztráltak mintegy fele, 2,4 millióan nem uniós országokból érkező bevándorló voltak. Közel 1,4 millió ember - a regisztráltak 30 százaléka - egyik EU-tagállamból költözött át egy másikba, továbbá mintegy 0,9 millióan - a bevándorlók 18 százaléka - hazatérő állampolgár volt, ennyien költöztek olyan uniós országba, amelynek már állampolgárai voltak. A kimutatás szerint mintegy 19 ezren, a letelepedők kevesebb, mint 1 százaléka nem rendelkezett semmilyen állampolgársággal.

Az uniós statisztikai hivatal megjegyezte, bevándorlónak azt tartja, aki legalább 12 hónapos időtartamra másik országba költözik.

Tovább lehet lépni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló egyeztetések második szakaszára, a távozás legfontosabb feltételeiről ugyanis megfelelő előrelépés történt a felek között - mondták ki pénteki brüsszeli találkozójukon a brit kilépés után bennmaradó tagállamok vezetői.

- Az uniós vezetők egyetértettek a brüsszeli csúcstalálkozón a migráció úgynevezett külső kérdéseiben - a határvédelemben és a migránsok megállításában a határokon kívül -, de továbbra sincs egyetértés köztük a betelepítések és a bevándorlás kérdésében - közölte Orbán Viktor miniszterelnök péntek kora hajnalban, összegezve a csúcstalálkozó első napjának eredményeit.

Nem működik a "szelektív szolidaritás" a migrációs válság kezelésében, a bevándorlás külső és belső dimenziójában is szolidaritásra van szükség az Európai Unió tagállamai között - közölte Angela Merkel német kancellár csütörtökön Brüsszelben, röviddel az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának kezdete előtt.

"Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (...), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van" - mondta Merkel, elvetve a "szelektív szolidaritást" a tagországok között.

Megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön Brüsszelben, az ülés középpontjában az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséről szóló tárgyalások és a migrációs válság kérdései állnak.

A találkozó délutáni megnyitását követően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek az uniós vezetők, akiket ezután Jüri Ratas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország kormányfője tájékoztat az előző csúcsértekezleten elfogadott döntések végrehajtásának állásáról.

Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint az európai strukturális és beruházási alapok eddig 278 milliárd eurót juttattak az uniós tagországok gazdaságába.Az uniós bizottság jelentése szerint 2017 októberéig az öt uniós pénzügyi alap 2014-2020 évi költségvetésének csaknem felét irányozták elő konkrét projektekre.

- Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.

"Az EFSI új munkahelyeket teremtett és csökkentette az egyenlőtlenségeket" - mondta José Manuel Fernandes néppárti jelentéstevő.

Az öt legnagyobb EU-gazdaság pénzügyminisztere közös levélben figyelmeztette Donald Trump amerikai elnököt arra, hogy a republikánus kormányzat által tervezett nagyszabású adóreform nemzetközi szerződéseket sérthet, és alááshatja a kereskedelmi kapcsolatokat.

A Financial Times londoni gazdasági napilap online kiadásának keddi beszámolója szerint a brit, a német, a francia, a spanyol és az olasz pénzügyminiszter a Fehér Háznak címzett levelében alig burkoltan európai ellenlépéseket is kilátásba helyezett, ha az amerikai adóreformterveket törvénybe iktatják.

Teljes körűen garantálja az állampolgárok jogait az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfőbb feltételeiről elért előzetes megállapodás, egyúttal azt is garantálva, hogy nem állítják vissza a "kemény határokat" Észak-Írország és az Ír Köztársaság között - hangsúlyozta Theresa May brit kormányfő péntek reggel Brüsszelben.

Sajtóértekezletén a miniszterelnök leszögezte, hogy biztosítani fogják a jogait az országában élő mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogyan a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek is.

Hosszú hónapok után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről - jelentette be közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.

Juncker rámutatott, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

A bizottság áprilisban, júniusban, illetve júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást, és ezeket - megfelelő válasz hiányában - később a második szakasz követte, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.

A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, továbbá a menedékkérők áthelyezésében sem történt előrelépés, ezért ezen ügyeket a luxembourgi székhelyű bíróság elé utalják az eljárás harmadik szakaszának keretében - jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület.

- Tíz év elteltével is eredménytelen a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel szemben folytatott harc az Európai Unióban - derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) egy évtized után ismét elkészített, átfogó felméréséből, amely szerint az unió területén a tartós és széles körű hátrányos megkülönböztetés, az intolerancia és a gyűlölet sok kisebbséghez tartozó személynek az elidegenítésével és a társadalom szélére sodródásával fenyeget.

Az FRA igazgatója, Michael O'Flaherty az ügynökség 2008-ban végzett első ilyen jellegű felmérésére utalva úgy fogalmazott: "majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben fennáll. Az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink napjainkban sem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak."

Tizenhét ország került fel az adóparadicsomokról összeállított közös feketelistára, amelyet kedden fogadtak el az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén.

"Elfogadtuk a listát azon országokról, amelyek nem lépnek fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen" - jelentette be Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az ülés szünetében.