EU

Hosszú hónapok után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről - jelentette be közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.

Juncker rámutatott, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

A bizottság áprilisban, júniusban, illetve júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást, és ezeket - megfelelő válasz hiányában - később a második szakasz követte, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.

A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, továbbá a menedékkérők áthelyezésében sem történt előrelépés, ezért ezen ügyeket a luxembourgi székhelyű bíróság elé utalják az eljárás harmadik szakaszának keretében - jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület.

- Tíz év elteltével is eredménytelen a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel szemben folytatott harc az Európai Unióban - derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) egy évtized után ismét elkészített, átfogó felméréséből, amely szerint az unió területén a tartós és széles körű hátrányos megkülönböztetés, az intolerancia és a gyűlölet sok kisebbséghez tartozó személynek az elidegenítésével és a társadalom szélére sodródásával fenyeget.

Az FRA igazgatója, Michael O'Flaherty az ügynökség 2008-ban végzett első ilyen jellegű felmérésére utalva úgy fogalmazott: "majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben fennáll. Az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink napjainkban sem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak."

Tizenhét ország került fel az adóparadicsomokról összeállított közös feketelistára, amelyet kedden fogadtak el az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén.

"Elfogadtuk a listát azon országokról, amelyek nem lépnek fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen" - jelentette be Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az ülés szünetében.

wholesale inkjet paper

wholesale inkjet photo paper

cheap inkjet paper

cheap inkjet photo paper

- Hétfői brit sajtóértesülések szerint az elmúlt napokban sikerült haladást elérni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokon, és nem elképzelhetetlen, hogy a december közepi EU-csúcson ennek alapján sikerül továbblépni a kilépési tárgyalások következő, elsősorban a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló szakaszába.

A The Times című konzervatív brit napilapnak egy név nélkül idézett magas beosztású EU-tisztviselő azt mondta, hogy a nyitott kérdések "85-90 százalékában" sikerült egyezségre jutni, és a még meglévő vitás pontok is "megoldhatók".

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetését csütörtökön a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.

Az elfogadott kompromisszumos egyezség értelmében az EU 2018-ban 160,1 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 144,7 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. A tanács sajtószolgálata kiemelte: mindkét összeg magasabb az idei évre előirányzottnál, utóbbi lényegesen.

Törvényes lehetőséget kell teremteni az Európai Unióba irányuló bevándorlásra - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Deutsche Welle (DW) német nemzetközi közszolgálati médiatársaságnak. Az uniós végrehajtó testület vezetője a szerdán kezdődött EU-Afrika csúcstalálkozó alkalmából készült interjúban kiemelte, hogy "a migráció korunk egyik nagy kihívása", és "nemcsak a jövőt kell előkészíteni, hanem már tegnap fel kellett volna készülni a jelenre".

Azonban az uniós tagállamok nem mindig fogadnak el javaslatokat a bizottságtól, amely már 2001-ben javaslatot tett az uniós külső határok védelmét szolgáló rendszer felépítéséről. A tagállamok ezt elutasították, "hogy később kiköveteljék", így aztán végül megvalósult "a külső határok közös ellenőrzése" - mondta Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a közös uniós agárpolitika főbb elveit tartalmazó, készülő javaslatait többek között arra helyezve a hangsúlyt, hogy a tagállamok szélesebb hatáskört kapjanak azt illetően, hogyan és hová fektetik be közös agrárpolitikából származó támogatásokat annak érdekében, hogy teljesüljenek a környezetvédelemmel, klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos ambiciózus közös célok.

- Az uniós tagállamok hétfőn minősített többséggel meghosszabbították a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét.

Az Európai Unió Tanácsának megítélése szerint az Európai Központi Banknak (EKB) nincs felhatalmazása arra, hogy felkérje az euróövezet bankjait, fordítsanak több pénzt a rossz hitelek fedezésére.

A tanács, amely múlt héten csütörtökön adta ki nem kötelező érvényű állásfoglalását, azt kérte az Európai Központi Banktól, hogy dolgozza át javaslatát

- Az ír EU-biztos szerint az lenne a legjobb megoldás Írország és Észak-Írország majdani határellenőrzésének problémájára, ha Észak-Írország vagy akár az Egyesült Királyság egésze az Európai Unió vámuniójának, még jobb esetben az EU egységes belső piacának tagja maradna a brit EU-tagság megszűnése után is.

Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja a The Observer című vasárnapi baloldali brit lapnak nyilatkozva kijelentette: "nem is létezne a határkérdés", ha fenn lehetne tartani Észak-Írország vagy az Egyesült Királyság tagságát az EU-piacon vagy legalább a vámunióban.

Az Európai Unió kész a legambiciózusabb szabadkereskedelmi egyezményt kínálni az Egyesült Királyságnak, ehhez azonban előbb meg kell állapodni a szigetországgal a rendezett kiválás feltételeiről - mondta Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója hétfőn Brüsszelben.

Kompromisszumos megállapodásra jutottak az Európai Unió jövő évi költségvetéséről a tagországok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament (EP) küldöttei - közölte hétfőn az Európai Bizottság.

A két társjogalkotó szerv közötti egyezség értelmében 2018-ban az unió 160,1 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 144,7 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege.A brüsszeli testület kiemelte: a büdzsé tükrözi a bizottság politikai prioritásait, a fiatalkori munkanélküliség mérséklését, a gazdasági növekedés serkentését, a stratégiai beruházásokat, illetve a migrációs válság kezelését az EU határain belül és kívül egyaránt.

- Elfogadták az úgynevezett határregisztrációs rendszer felállításáról szóló javaslatot az uniós tagállami kormányok képviselői hétfőn Brüsszelben, a még hivatalos jóváhagyásra váró új szabályok értelmében a jövőben rögzíteni fogják az Európai Unió külső határait átlépő, nem uniós állampolgárok be- és kilépési adatait

Kevesebb mint felére csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma az elmúlt húsz évben az Európai Unióban - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) friss jelentéséből.

A szervezet honlapján közzétett dokumentum szerint az EU-ban tavaly 25 624 ember vesztette életét az utakon, nagyjából ötszázzal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez a szám 1996-ban még 60 ezernél is több volt.

Rámutattak: Máltát leszámítva minden egyes tagországban hosszú távú csökkenés tapasztalható. Portugáliában például több mint háromnegyedével mérséklődött a közúti halálozások száma.

Az ukrán oktatási törvényről, valamint az Európa Tanács (ET) napirendjén szereplő aktuális ügyekről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Thornbjorn Jagland, az ET főtitkára pénteken reggel a svédországi Göteborgban - mondta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI tudósítójának Göteborgban.

Az EU szociális csúcstalálkozójára a városba érkezett magyar miniszterelnök és a főtitkár megbeszélésének kiemelt témája volt a kisebbségi jogokat jelentősen megnyirbáló új ukrán oktatási törvény, amely Magyarország és több más szomszédos állam értékelése szerint is teljesen szembemegy Ukrajna európai integrációs törekvéseivel.

Az Európai Bizottságnak nincs semmilyen tudomása a magyar kormányzati kampányban szereplő "Soros-tervről" - közölte pénteken Ujhelyi István szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő a brüsszeli testület tájékoztatására hivatkozva.

Ujhelyi írásbeli kérdéssel fordult a bizottsághoz, amelyben tájékoztatást kért a kormány által "közpénzmilliárdokból folytatott kampányban szereplő, állítólagos +Soros-terv+ végrehajtásáról".

A levélre Frans Timmermans, a testület első alelnöke válaszolt, egyértelművé téve, hogy a nemzeti konzultációban hivatkozott tervről "nincs semmilyen tudomásuk", "van viszont számos program és európai kezdeményezés, amely a menekültkérdés megoldását segíti elő" - emelte ki közleményében a képviselő.

Mint írta: "Timmermans egyértelművé tette, hogy az egységes menekültügyi rendszernek egyensúlyt kell találnia a felelősség és a szolidaritás között, s megoldást kell biztosítania a jövőbeni menekültkrízisek esetében is".

Járóka Líviát, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét választotta egyik alelnökének az Európai Parlament szerdán strasbourgi plenáris ülésén. Járóka Lívia Pelczné Gáll Ildikó szeptember elején megüresedett EP-képviselői helyét vette át, mostantól pedig betölti az Európai Számvevőszék tagjává kinevezett Pelczné távozásával szabaddá vált alelnöki tisztséget is.

Az EPP magyar képviselőjét 290 szavazattal választották alelnöknek.

Ismét a lengyel jogállamiság helyzetéről vitatkoztak szerdán a képviselők az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén: a felszólalók nagy többsége komoly bírálatokat fogalmazott meg a varsói fejleményekkel kapcsolatban, mások viszont a demokratikusan megválasztott kormány döntéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel.

- Hazugságokkal van tele és antiszemita felhangokat mutat a magyar kormányzat Soros-tervről szóló kampánya, amely a közelmúltbeli európai történelem legsötétebb időszakát idézi - állította Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetője kedden a Twitteren.

Az Orbán-kormány éles bírálójának számító volt belga miniszterelnök arról írt, hogy Magyarországon "újabb álhírkampányt indítottak az úgynevezett Soros-terv ellen", és ezen kampány "antiszemita felhangokat mutat, hazugságokkal van tele, és méltatlan egy demokratikus európai országhoz".