- Az Európai Parlament plenáris ülésén 628-15 arányban (24 tartózkodás mellett) a képviselők megszavazták dr. Gurmai Zita és Alain Lamassoure jelentését az európai polgári kezdeményezésről.
Az európai polgári kezdeményezés az első demokratikus eszköz amely lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy közvetlenül, személyesen rész vegyenek az EU politikájában.
Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén nagy többséggel megszavazta Gál Kinga jelentését az alapvető emberi jogok uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó, már meglévő és a Lisszaboni Szerződés óta létező új intézményeit és mechanizmusait átláthatóvá és hatékonyabbá tegye, valamint hogy az alapjogi rendszer a polgárok számára érthető, elérhető és eredményesen használható legyen.
A korábbi évek statisztikái alapján a bedőlések fő oka, hogy az ünnepek idején a lakosság túlhitelezi magát. A jó szándéktól vezérelt, azonban meggondolatlan döntések túl nagy terhet rónak a háztartások pénztárcáira, elindítva ezzel egy újabb hitelbedőlési hullámot.
Alaposan vizsgáljuk meg a megvásárolni kívánt terméket
Amennyiben lehetőség van rá, próbáljuk ki a terméket vásárlás előtt
Foglaltassuk írásba, hogy a termék új-e vagy használt
Amennyiben szépséghibás vagy a szállítás során megrongálódott terméket veszünk meg, foglaltassuk írásba a termék konkrét hibáit annak megvásárlásakor
Nem pénzről és hatalomról szól ez a vita, hanem arról, hogy az európai fejlődés motorja akadozik - hívta fel a figyelmet Surján László kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, a 2011-es uniós költségvetésről az EP mai plenáris ülésén rendezett vitájában. A Parlament továbbra is nyitott a tárgyalásokra, a felelősség a tárgyalásokra képteleneké – hangsúlyozta a néppárti politikus.
A jövő évi magyar soros elnökségre való felkészülés jegyében az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága és a Gazdasági és Monetáris Bizottsága Budapesten folytatott tárgyalásokat a tegnapi és a mai nap során. A delegációk egyeztetéseket folytattak a kormány több magas rangú képviselőjével a jövő első félévi magyar uniós elnökség előtt álló feladatokról és prioritásokról. A magyar néppárti képviselők közül a küldöttség tagjai Pelczné Dr. Gáll Ildikó és Őry Csaba európai parlamenti képviselők (Fidesz) voltak.
Budapesten egyeztetett a Kormány az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjával. A tárgyaláson a felek egyetértettek abban, hogy a magyar elnökség sikere az Európai Unió sikere is, ennek érdekében pedig közös céljuk a pragmatikus, ideológiáktól független, jó együttműködés kialakítása.
Bár a hetven-nyolcvan emberből többen már lemondtak az egyetemek gazdasági tanácsában betöltött posztjukról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kérésére, a tárca még várja a további lemondó leveleket - olvasható az mr1-kossuth.hu-n. Annak ellenére, hogy az új felsőoktatási törvény vitairata megszüntetné a gazdasági tanácsokat, Réthelyi Miklós szerint figyelni kell, hogy az intézmények működését ne zavarják a távozások.
A magyar nyelv és irodalom továbbra sem lehet emelt szintű érettségi- és felvételi vizsgatárgy, még a felsőoktatási intézmények magyar tagozatain sem - olvasható a Kárpátalja című hetilap híre alapján a hirszerzo.hu-n. Az ukrán oktatási minisztérium ugyanis a magyarság által kért változtatások nélkül, a magyar iskolákban érettségizőket hátrányosan érintő rendelkezésekkel fogadta el a 2011. évi felsőoktatási felvételi szabályzatot.
A 2011-es adócsomag számos pozitív változása mellett - mint például a nyereségadó csökkentése vagy a cafeteria-rendszer egyszerűsítése - a minimálbér tervezett jövő évi növelése azonban a kkv-k terheinek növekedését jelentheti, ami fékezheti a foglalkoztatottság bővülését, vagy akár a szürkegazdaság felé is elmozdíthatja a kisebb vállalkozásokat” - mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Az Állami Számvevőszék kiemelte: kockázatok övezik a tervezett bevételeket. A nyugdíjkiadások és a magánkasszákból bizonytalan számú átlépők is kockázatot jelentenek.
A fő adóbevételi előirányzatok esetében hiányoznak a részletes háttérszámítások, nem számszerűsítik az egyes adónemek tervezett bevételeit meghatározó tényezőket, azok hatásait, valamint nem ismertetik a prognosztizálás feltételrendszerét – írja az ÁSZ.