Közeledik a Karácsony, a fogyasztók rendszerint ilyenkor kiköltekeznek, sokszor akár hitelbe is verve magukat. A szerződéskötések alkalmával a leggyakoribb az áruhitel igénylése, amelynek során az áruházban kitelepült hitelközvetítőnél a vásárláskor kötik meg a hitelszerződést. Ez általában gyors és egyszerű folyamat, azonban számos buktatót rejt a fogyasztók számára.
Decemberben tízhónapos, szinte folyamatos csökkenés után kétéves mélypontjára esett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI (www.gki.hu) által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói várakozások már több mint egy éve trendszerűen romlanak, az üzleti várakozások viszont nyolc hónapos markáns romlást követően október óta stagnálnak.
A korábban prognosztizált 1 százalék helyett jövőre 1,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számol a GKI Gazdaságkutató Zrt. A gazdaságkutató az MTI-hez eljuttatott értékelésében rámutat: a magyar gazdaság zsákutcába jutott, valódi gazdaságpolitikai fordulatra van szükség; az IMF-megállapodásnak nincs alternatívája.
Valóban kapott levelet Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barrosótól, az Európai Bizottság elnökétől, de "nincs felhatalmazásunk tőle arra, hogy ezt ismertessük a nyilvánossággal" - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője keddre virradó éjszaka az MTI érdeklődésére, az Origo értesülésére reagálva.
Az [origo] értesülései szerint személyes hangvételű levélben szólította fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. Barroso levele azt érzékelteti, ez lehet a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett kölcsönmegállapodásnak.
A Magyar Orvosi Kamara évek óta mindhiába jelzi, hogy Magyarországon már nem beszélhetünk biztonságos betegellátásról, hiába ültette kamerák elé egyenes adásba is az ország különböző részein operáló sebészeket, akik konkrét és elborzasztó ügyek bemutatásával igyekeztek felrázni a közvéleményt és a döntéshozókat, érdemben nem történt semmi.
Állami kézbe kerül tizenkét esztergomi intézmény - köztük általános és középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - az Országgyűlés döntése értelmében. A fideszes Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit erről szóló indítványának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 257 igen, 52 nem és 43 tartózkodó szavazat mellett, míg további passzusait 254 igen, 54 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Az Országgyűlés új jogszabályt alkotott a nemzetiségekről. 2014-től csak ott lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a népszámlálásai adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A nemzetiségi választás további feltételéül szabják, hogy a településen legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, amelyet 2014-től nyilvánossá tesznek, majd folyamatosan frissítik.
Hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást.A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.
Elfogadta az Országgyűlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.
Az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én hozott határozatában az új médiaszabályozást támadó indítványok közül azokat bírálta el, amelyek elsősorban az írott sajtó szabályozásával kapcsolatos előírásokat kifogásolták. Az Alkotmánybíróság a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő több rendelkezést alkotmányellenesnek ítélt.
Megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság, közjogi érvénytelenség miatt - közölte a testület hétfőn az MTI-vel.
Mint írták, az egyházügyi törvény az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba.
Az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel.
Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a 120 óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első 48 órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják - tette hozzá.
A Die Welt am Sonntag című vasárnap megjelenő konzervatív német lap a kelet-európai gazdaságról közölt elemzést, amelyben részletesen kitért a magyarországi gazdasági helyzetre, míg a Kurier című osztrák újság a Magyarországon jelen lévő osztrák vállalatok befektetői hangulatáról közölt cikket
Magyarországon a legnagyobb kockázatot 2012-ben is a vizek kártételei jelentik - állapította meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az ország katasztrófakockázatairól szóló jelentésében, amelyből kiderül, hogy Magyarországon hat rizikófaktorral kell folyamatosan számolni.