Oktatás

- A kormány a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól hozott rendeletet március 26-án. A rendelet értelmében mától online formában is megvalósíthatóak a felnőttképzések - ismerteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A Nemzeti alaptanterv (Nat) szeptemberi bevezetése helyett a hazai oktatás átfogó modernizációját, digitalizációját sürgette csütörtöki online sajtótájékoztatóján a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

Brenner Koloman arról beszélt, hogy a Natot jelen formájában nem szabad bevezetni, mert nem oldja meg a magyar oktatás legfontosabb és legsúlyosabb problémáit, sőt a digitális távoktatás megfelelő előkészítés nélküli bevezetése miatt mind a tanárok, mind a diákok, mind a szülők többletterhekkel kénytelenek szembesülni.

Először Orbán Viktor miniszterelnök "fenyegette meg a tanárokat azzal, hogy fizetés nélküli szabadságra küldi őket, most pedig a Nattal akarják a pedagógusokat feleslegesen terhelni" - jelentette ki.

Informatikai szakemberek, pedagógusok, cégvezetők által létrehozott közösség nyújt segítséget a digitális oktatásban iskoláknak, pedagógusoknak és tanulóknak - köztük a fogyatékkal élő, illetve speciális nevelési igényű diákoknak is - egyeztetve az Emmi köznevelésért felelős államtitkárságával, hogy segíthessék a veszélyhelyzetben felmerülő oktatási problémák orvoslását - közölte az AMANÓBA közösség.

Tizenkét pontban fogalmazta meg elvárásait a közoktatás területén a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az érdekvédők a többi között tisztességes béreket, fix óraszámot és a Nemzeti alaptanterv bevezetésének elhalasztását követelik. A PSZ 12 pontját a szakszervezet képviselői csütörtökön 12 órakor ismertették Budapesten.

Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke elmondta: országjáráson vettek részt, és összegyűjtötték azokat a problémákat, amelyek leginkább nyomasztják az oktatásban dolgozókat, a szülőket. Ennek alapján állították össze a 12 pontot.

A többi között elvárják, hogy a tanárok bérét a minimálbérhez igazítsák 2020 januárjától visszamenőleg. A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék szerintük semmire sem elég, "valódi béremelést" követelnek. Követeléseik között szerepel, hogy a pályakezdők is kapjanak versenyképes bért, úgy vélik, ennek hiányában évek múlva nem lesz tanító, tanár Magyarországon.

Minden iskolai programot, ünnepséget mondjanak le az iskolák, a tanulók, a pedagógusok és családjuk biztonsága érdekében - ezt kérte a Klebelsberg Központ és az Oktatási Hivatal szerdán abban az újabb levélben, amelyben tájékoztatták a tankerületeket, az iskolákat és az iskolába járó gyerekek szüleit a koronavírus-helyzettel összefüggő legfontosabb intézkedésekről, a megelőzés lehetőségeiről.

Hét területen is az ELTE bizonyult Magyarország legjobb egyetemének a Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási rangsora szerint - közölte a felsőoktatási intézmény szerdán.

A nemzetközi rangsor 2020-as szakterületi eredményeit szerdán hozták nyilvánosságra. A listán öt tágabb tudományág (bölcsészettudomány, mérnöki-technológiai tudományok, élet- és egészségtudományok, természettudományok, társadalomtudományok) és ezen belül 48 szűkebb szakterület szerint rangsorolták a világ 1368 felsőoktatási intézményének teljesítményét.

Az ELTE a legjobb magyar egyetem lett az angol nyelv és irodalom, fizika-csillagászat, matematika, nyelvészet, pszichológia és régészet tárgyakban

A naponta könyvet olvasó gyerekek jobban teljesítenek az iskolai teszteken - állapította meg egy nagyszabású új tanulmány.

Az Oxford Review of Education című folyóiratban publikált kutatást a Malagai Egyetem és a University College London (UCL) tudósai vezették.

Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten.

Kásler Miklós újságírók előtt elmondta: a béremelés technikailag ágazati szakmai pótlék bevezetésével valósul meg, amelyre minden pedagógus munkakörben dolgozó jogosult. Az intézkedés csaknem 170 ezer pedagógust érint.

Kifejtette: a gyakornoki besorolású pedagógusok esetében a garantált diplomás bérminimumon felül érvényesül az ágazati pótlék, amely január elsejétől már 8 százalékkal emelkedett. Ezzel az újabb 10 százalékos emeléssel fél év alatt 18 százalékkal nő a gyakornokok bére.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudós testülete továbbra is kész segítséget nyújtani egy az érintettek szakmai konszenzusán alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához - közölte az intézmény kedden.

Az MTA közleménye szerint a Közoktatási Elnöki Bizottság a teljes tudós testület véleményére, száznál több szakember munkájára támaszkodva értékelte a Nemzeti alaptanterv 2018. augusztus 31-én vitára bocsátott tervezetét, rámutatva annak kérdéses mozzanataira, és felajánlotta segítségét a további munkálatokhoz.

"A tudományos közösség azt tapasztalja, hogy a nyilvánosság kizárásával elvégzett átdolgozás eredményeként 2020. január 31-én egy kormányrendelet olyan Nemzeti alaptantervet léptetett hatályba, amelyet több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyag-szervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadott" - írták.

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete; a szakképzési rendszer átalakításának és fejlesztésének "fontos állomása" a 2020 szeptembertől érvényes változásokat tartalmazza.

- A Párbeszéd, várhatóan több ellenzéki párttal közösen, határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, felszólítva a kormányt, hogy vonja vissza a módosított Nemzeti alaptantervet (Nat).

Tordai Bence országgyűlési képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a beadvány pedagógusszervezetek észrevételei alapján készített szakmai álláspontot tükröz.

"Az új Nat alkalmatlan az oktatás tartalmi irányainak" meghatározására, mert a Fidesz "szélsőjobboldali ideológiáját tükrözi", a gyermekekből alattvalókat akar nevelni, ráadásul őszig nem is lehet bevezetni - mondta az ellenzéki politikus.

A Magyartanárok Egyesületének véleménye szerint ez a Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti.

Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes.

- A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nehezményezi, hogy túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti Alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita - közölte az érdekvédelmi szervezet pénteken.

- Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (Nat) - jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. A tárcavezető úgy fogalmazott: a módosított Nat "a jelennek és a jövőnek készült, és a múlt értékeire épít".

A miniszter kiemelte: a módosított Nat ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást.

A módosított Nat minden magyar gyermeknek lakóhelytől, társadalmi és szociális helyzettől függetlenül biztosítani kívánja ugyanazokat a lehetőségeket - mondta. Kiemelte a megváltozott Nat által szintén rögzített ismeretek átadását, amelyek a harmonikus családi élet kialakításához szükségesek

A tárca vezetője célként jelölte meg, hogy a hagyományos, európai értékeket és modern oktatást ötvöző magyar oktatás, és a köznevelés rendszeréből kilépő fiatalok 2030-ra a világ élvonalába kerüljenek.

A módosított dokumentum a humán tárgyak esetében új tartalmakkal, szerkezettel, modern eszközökkel járul hozzá a nemzeti önazonosság kialakításához - fűzte hozzá.

A PDSZ szerint elfogadhatatlan, hogy:

- Nincs érdemi tájékoztatás sem a szülők, sem a tanulók, sem a munkavállalók irányában. Elképesztő felelőtlenségnek tartjuk, hogy alig több, mint két héttel a továbbtanulásra való jelentkezés előtt a szülők és tanulók nem tudhatják pontosan, hogy milyen szakmát választhatnak, mit is adhat számukra a megújítani tervezett szakképzés.

- Továbbra sincs jogszabályban rögzített garancia a béremelésre.

A szakképzési centrumokból származó hírek alapján az esetleges emeléshez szükséges bértömegnek nincs nyoma a költségvetési előirányzatokban, nem ismerik mértékét. Egyéb forrásokból az is következik, hogy nem kap minden dolgozó érzékelhető béremelést, miközben a munkaterhek növekedése prognosztizálható, s akár 29 tanítási órára is kötelezhetők lesznek hetente az oktatók, pedagógusok.

- A jogalkotás körül még mindig nagy a káosz.

Információink szerint az igen alacsony jogi színvonalat képviselő szakképzési törvény végrehajtási rendeletének sokadik variációján dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium, miközben a szakma pusztán a második változatról adhatott véleményt, ám vita erről sem zajlott.

- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem komoly versenytárs lett a gazdálkodástudományi képzésben - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet (ELTE GTI) új épületének átadásán, kedden Budapesten.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tárca a versenyképes egyetemekre szeretné építeni a jövő gazdasági stratégiáját, ez a folyamat megkezdődött és ebben az ELTÉ-re fokozottan számítanak.

A Jobbik jól megtervezett, átfogó, a pedagógusokkal, a szülőkkel és a diákokkal egyeztetett modernizációt sürget az oktatásban, a párt országgyűlési képviselői szerint azonban ehelyett csak ötletelések és diktátumok valósulnak meg.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy mégsem lesz új Nemzeti alaptanterv. A PDSZ országos választmánya nevében Szűcs Tamás elnök pénteken azt közölte: megdöbbenve értesültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely bejelentéséről.

Kiemelték, hogy a jelenlegi, 2012 óta hatályos, korszerűtlen alaptanterv mielőbb kivezetéséről szakmai konszenzus volt és van, a viták inkább a változtatás mértékéről szóltak.

- Javult a magyar tanulók teljesítménye a PISA-felmérés szerint, csak egy-két százalékkal vannak a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-átlaga alatt - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerda reggel az M1 aktuális csatornán a PISA-felmérés eredményeit értékelve.

Az alapjogi biztos egy egyedi panaszügy vizsgálata nyomán ismét megállapította, hogy a gyakorlatban nem biztosított a gyermekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés.