A pályakezdők munkaerőpiaci elhelyezkedését sikeresen elősegítő Start program jövőre további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkába állásához is nyújt majd támogatást. Az eddig csaknem 20 ezer pályakezdő fiatal elhelyezkedését segítő program kedvezményeit a kormány 2007. július 1-jétől kiterjeszti a gyermekgondozás, vagy közeli hozzátartozó ápolása után a munkaerőpiacra visszatérőkre, valamint az 50 éven felüliekre, továbbá más hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküliekre is.
A kormány döntése értelmében változnak a földhivatalok eljárási szolgáltatási díjai. Emelkedik az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díj, azonban továbbra sem kell fizetni többek között a fiatalok otthonteremtési támogatását igénybevevőknek az első lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséért, illetve törléséért.
Gyurcsány Ferenc fontos előrelépésnek értékelte az önkormányzati vezetőkkel folytatott mai egyeztetést; olyan előrelépésnek, amely bebizonyította, hogy megbukott az ultimátumokra épített konfliktuspolitika: mindazok, akik az ország és saját településük érdekében politizálnak, a diktátumok helyett az együttműködésben érdekeltek.
November 20-án a parlament elfogadta az első egészségügyi reformtörvényt. Ezzel a kormány munkája látványosan új szakaszba jutott, hiszen a stabilizáció és a kiigazítás szükséges rövid távú intézkedései mellett elindultak a hosszabb távú egyensúlyteremtést és az igazságosabb társadalmi rendszerek kialakítását célzó reformok, átalakítások.
A kormány határozata alapján a felsőoktatásba belépő 56 ezer hallgató legfeljebb tíz százaléka tanulhat esti és levelező képzésen. Ez a keret mintegy 2 ezer fővel kevesebb, mint 2006-ban volt. Nagyobb számban az agrár, a jogi és igazgatási, a gazdasági, az egészségtudományi és a pedagógus szakokon, valamint szociális területen hirdetnek meg esti és levelező képzést.
"Az Orbán-korszak a Fideszben még nem ért véget, de az Orbán utáni időszámítás már megkezdődik" - írja a Vasárnapi Hírek fideszes forrásra hívatkozva.
A HM Rehabilitációs Bizottság kezdeményezésére - a honvédelmi miniszter előterjesztésére -, a köztársasági elnök 2006. szeptember 15-i hatállyal eredeti rendfokozatát posztumusz helyreállította néhai Kisbarnaki Farkas Ferencnek. November 17-én, Gulyás József, az SZDSZ országgyűlési képviselője az alábbi kérdést nyújtotta be Szekeres Imre honvédelmi miniszternek:
Az elmúlt napokban több újságcikk, televíziós híradás foglalkozott azzal a ténnyel, hogy a Magyar Köztársaság elnöke a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának kezdeményezésére - a honvédelmi miniszter előterjesztésére - 2006. szeptember 15-i hatállyal posztumusz helyreállította Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredesi rendfokozatát.
A szimbolikus jelentőségű első magyar–román kormányülés után a két ország vezetői ismét találkoznak Budapesten november 16–17-én, hogy a két ország polgárait közvetlenül érintő gyakorlati ügyekben egyeztessenek Románia küszöbön álló uniós csatlakozása előtt.
A Füstirtók Alapítványnak sikerült meggyőznie Magyar Bálintot és Béki Gabriellát, sőt a Fideszes Gógl Árpádot is, hogy azonos szövegű módosító javaslatot terjesszenek be a gazdasági reklámokról szóló törvény jelenleg futó parlamenti vitája során.
Mi tudjuk, hogy mit jelent egy országot újjáépíteni! Azt is tudjuk, hogy az milyen áldozatokkal jár. Még sokan vagyunk, akik a II. világháború után a romokból építettünk egy új országot.
Az adófizető és személyében kockáztatott magyar nép, a döntéshozótól elvárhatja, hogy a különböző lokátor telepítések hatékonyságát és teljes költségét, valamint a NATO - mint védelmi szervezet véleményét és anyagi hozzájárulását széleskörűen megismerje.
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportja a mai napon áttekintette a Digitális Átállás Stratégiáját. Véleményünk szerint a ciklus egyik legfontosabb, legátfogóbb szabályozási kérdéséről van szó. Az átállás tekintetében Európai Uniós kötelezettségünk van, ráadásul az átállás országunk elemi érdeke.
A stratégiát - hibáival együtt is - alkalmasnak tartjuk a párbeszédre.
A szolidaritási adóra vonatkozó tervek napvilágra kerülése után a Szövetség tagszervezetei - különösen a kiemelten innovatív nagyvállalatok - kijelentették, hogy az adó egyik várható következménye a nemzetközi összehasonlításban amúgy is aggasztóan alacsony vállalati kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások csökkenése lesz.
A kormány javaslata szerint a szolidaritási adóalapból levonható lesz a kutatásokra és fejlesztésekre fordított összeg. Ez a lépés a tervezett adóbevételeket nem érinti érdemben: a kutatás-fejlesztés és beruházások új munkahelyeket jelent, azok pedig többletbevételt adókból és járulékokból.
A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője
Tisztelt Frakcióvezető Asszony!
Miközben az MSZP a politikai párbeszéd újrakezdését szorgalmazza, miközben Ön azt javasolja, hogy Fussunk neki újra az értelmes parlamenti vitának, higgyék el, megéri — aközben az Ön képviselőtársa napirend előtti felszólalásban sérti meg a véle egyenlő jogokkal bíró, ám ellenzéki képviselőtársát.
Debrecen - „Szóltam, hogy vegye le rólam a kezét, de nem tette, s ekkor szakadt el a cérna”.
Újabb botrány robbant ki a DKSE-nél: a klub fegyelmi okokból megvált az egyik legjobbjától, Kenyeres Pál kapustól. Egy hónapon belül ez már a második fegyelmi ügy a debreceni kézilabdacsapatnál: ismert, néhány hete Szabó Csabát menesztették.
Magyarország az immár elhúzódó politikai válság állapotában van. A harmadik köztársaság eddig mentes volt a politikai erőszaktól. Az elmúlt időszakban viszont a pesti utcát hosszabb-rövidebb ideig civil és egyenruhás utcai harcosok uralták. Arra sem volt eddig példa, hogy az egyik politikai oldalhoz legközelibb országos napilapban - következmények nélkül - október 17-én olyan hibbant mondatok jelenhettek meg, amelyek, nézzük a szöveg bármely rétegét is, faji alapú erőszakra, gyilkosságra buzdítanak.
A kormány október 31-i.ülésén döntött arról,, hogy a viszonosság elvét alkalmazva megszünteti az akadályokat a hazánkban dolgozni kívánó olasz munkavállalók előtt. Mára kisebbségbe kerültek az uniós 15-ök között azok az országok, amelyek fenntartják a korlátozásokat a magyar munkavállalókkal szemben.
Az árpádsávos zászló 1944-óta már nem csupán történelmi zászló, hanem szélsőjobboldali, zsidógyűlölő jelkép, ennek politikai célú használatát semmilyen indokkal sem mentegetheti a magyar jobboldal – vélekedett Gerő András történész az „Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004-2005-ben” című könyv bemutatóján.