Tudomány

A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Az illetékes bizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései rávilágítanak arra, hogy a növények, az állatok és az emberek biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához. A földi élet ugyanis a bolygó forgásához igazodik. A kutatók előtt már régóta ismert, hogy az élő szervezeteknek - beleértve az embert - belső, biológiai órájuk van, amely segíti őket a napi ritmushoz való alkalmazkodásban és az arra való felkészülésben. Ennek a belső órának a mechanizmusa részben annak köszönhetően vált ismertté, hogy a három amerikai tudós megvilágította belső működését.

Gyümölcslegyeket használva modellorganizmusként, az idei orvosi Nobel-díj kitüntetettjei izoláltak egy olyan gént, amely szabályozza a napi biológiai ritmust. Kimutatták, hogy ez a gén kódol egy fehérjét, amely éjszaka felgyülemlik a sejtben, nappal pedig lebomlik. Később a gépezet működésében részt vevő további fehérjéket azonosítottak, megvilágítva a mechanizmust, amely a sejten belüli önfenntartó óra működését szabályozza. Ma már ismert, hogy a biológiai órák ugyanazon elvek mentén működnek más soksejtes organizmusokban is, beleértve az embert.

- A főemlősöknél a HIV-vírustörzsek 99 százalékát megtámadó és a fertőzéssel szemben védelmet nyújtó ellenanyagot fejlesztettek ki az amerikai országos egészségügyi intézet (NIH) és a Sanofi gyógyszergyár szakemberei.

Az emberi szervezet ellenanyag, vagyis antitestek termelésével reagál a HIV-fertőzésre.

A legtöbb esetben az antitestek nem semlegesítik a HIV-vírus összes válfaját a kórokozó rendkívüli mutációs képessége miatt, az immunrendszer tehát legyőzhetetlen számú vírusváltozattal találja szemben magát.

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben - bélrendszerben, bőrön, szájban - élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében.A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben - írta a ScienceDaily.com.

Az új kutatás segítségével megérthetik, hogyan változik idővel a mikrobák összetétele, valamint azt is, milyen különbségek vannak az egyes emberek mikrobáinak egyéni összetételében.

"Minél többet tudunk ezekről a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében képesek leszünk manipulálni őket" - mondta Owen White, a Marylandi Egyetem közegészségügyi professzora.

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány az emberi mikrobiom eddigi legnagyobb szabású kutatása volt a Harvard, a Marylandi Orvostudományi Egyetem, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) közreműködésében.

Nincs rá bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől - fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely javaslatokat is megfogalmazott, egyebek között a homeopátiás készítmények összetételének feltüntetésére.

Európa-szerte sokan élnek homeopátiás termékekkel, amelyek a betegségek széles skálájára ígérnek gyógyulást. Jóllehet a homeopátiás készítmények egyes országokban igen népszerűek, a tudósokban felmerül a kérdés, hogy vajon hasznosak, vagy inkább ártalmasak-e ezek a termékek - olvasható az mta.hu-n.

- Az emlőrákos betegek életkilátásait javítaná az az új terápia, amelynek állatkísérletei már sikeresnek bizonyultak. A kezeléssel azt szeretnék elérni a kutatók, hogy a gyógyszerekkel szemben ne alakuljon ki ellenállás a daganatokban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn.

A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben és a kezelés ellenére tovább növekednek. Ennek a problémának a megoldására Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és munkatársai olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét - olvasható az MTA összegzésében, amelyben a Journal of Controlled Release című folyóiratban megjelent cikket ismertetnek.

Asztmásokon segít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara diákjainak Pulmoment nevű telefonos alkalmazása, mely egyedüli magyarként száll versenybe a University Startup World Cupon - közölte az egyetem.

Az innovatív alkalmazást az ELTE Informatikai Karán tanuló Eke Dániel, Bernáth Levente és Szücs András fejlesztette. Ez az első olyan magyar applikáció, ami közvetlenül kapcsolja össze az asztmás betegeket a saját orvosával.

A program a rendszeres, kötelező viziteket gyorsítja fel úgy, hogy a rutinkérdéseket már a vizit előtti időszakban felteszi, a páciensek néhány gombnyomással megválaszolhatják - ismertette a részleteket a közlemény. Ezzel a több órás rendelői várakozást a töredékére csökken, és az orvosok is folyamatos képet kapnak a betegek állapotának változásáról.

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.

A Szaturnusz kutatására küldött Cassini űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő "nagy ugrás" felé irányította - írta a BBC hírportálja.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája 120 ezer kilométerre közelítette meg hétfőn a gyűrűk övezte bolygó Titán nevű holdját, ez a találkozás eléggé eltérítette a járművet ahhoz, hogy új pályáján végül becsapódjon a Szaturnuszba. A "nagy ugrás" pénteken következik be.

A Cassini a bolygó felhői között darabjaira fog törni, alkatrészei elolvadnak és eloszlanak a Szaturnusz gázlégkörében.

Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, amelyet a Texasi Egyetem tudósai fejlesztettek ki - tudósított a BBC hírportálja csütörtökön. A kutatók szerint a műszer "gyorsabbá, biztonságosabbá és pontosabbá" teheti a daganat eltávolítását.l.

Történelmi jelentőségűnek nevezett immunterápiát engedélyezett a leukémia egyik fajtájának gyógyítására az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA).

Az "élő gyógyszernek" is nevezett új immunterápia lényege, hogy a betegből vérvétel segítségével nyert T-sejteket, az immunsejtek egyik fajtáját génmódosítás révén mesterségesen konstruált felismerő receptorral (kiméra antigén receptor, CAR) látják el, és visszajuttatják a páciensbe.

Viszonylag fiatalok, mindössze talán 100 millió évesek lehetnek a Szaturnusz gyűrűi - közölték előzetes eredményeiket a kutatók a nagy fináléjára készülő Cassini űrszonda adatainak elemzése alapján.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szondája a tervek szerint már csak kétszer halad át a gyűrűk belső pereme és a planéta között, mielőtt szeptember 15-én a Szaturnuszba csapódik - írta a BBC News.A küldetés vezetői azért választották a szonda megsemmisítésének ezt a módját, hogy a Szaturnusz holdrendszerét még véletlenül se tegyék ki emberi eredetű szennyezésnek. Amennyiben ugyanis a szonda műszereit egyszerűen csak kikapcsolják, akkor előfordulhat, hogy az akkor már kontrollálhatatlan pályán mozgó szonda valamelyik holdra zuhan és földi eredetű szennyezést szállít oda.

Egy csaknem 30 millió évvel ezelőtt élt apró termetű, bajszos és fogatlan delfinfaj egy példányának megkövesedett koponyáját fedezték fel a kutatók.

Az Inermorostrum xenops névre keresztelt faj egyedeinek testhossza alig haladta meg az egy métert, vagyis nagyjából feleakkorák voltak, mint egy palackorrú delfin - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták.

Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása - olvasható az ELTE közleményében.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatói (Szalkai Balázs adjunktus, Grolmusz Vince egyetemi tanár és Grolmusz Vince Kornél, a SOTE kutatója) több mint 5800 alany adatait vizsgálták és olyan tényezőcsoportokat (tehát nem csak egyes tényezőket) kerestek, amelyek elemei együttesen növelik az Alzheimer-kór kockázatát.

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt.Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe (Chicxulub-kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

- Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Egészen a közelmúltig a tudósok úgy vélték, hogy a sarkvidékekről származó jégmagok életkorának felső határa nagyjából 800 ezer év, mivel a Föld belsejének hője alulról megolvasztja a jégdzsungeleket - olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton - fényrészecske - nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika (QED) egyik legrégebbi előrejelzését.

"Ez egy mérföldkő: az első közvetlen bizonyíték a fény kölcsönhatására önmagával nagy energián. Ez a jelenség lehetetlen az elekromágnesesség klasszikus elméleteiben" - idézte Dan Toveyt, a Sheffieldi Egyetem fizikusát, a CERN ATLAS-kísérletének koordinátorát a szervezet honlapján közzétett közlemény.

Évtizedeken át megfoghatatlannak bizonyult közvetlen bizonyítékot találni a fény-fény-szórásra magas energián egészen a jelentősen megnövelt teljesítményű nagy hadrontüköztető 2015-ös újraindításáig. A részecskegyorsítóban ólomionokat ütköztettek minden korábbinál nagyobb, 13 Teraelektronvolt (TeV) energián, így nyílt lehetőség bizonyítékszerzésre a fényrészecskék ütközéséről.

Bár eddig a közönséges vízisikló egyik alfajának tartották, most önálló fajként azonosították a Nagy-Britanniában honos csíkos vízisiklót - számolt be róla a BBC hírportálja.

- Ősi, 250 millió éves cápaszerű ragadozó halfajt fedeztek fel egy Nevada állam északkeleti részén talált fosszíliában. A tudósok szerint az 1,83 méter hosszú tengeri ragadozó hosszú állkapoccsal és három sornyi tűhegyes foggal rendelkezett.

Nem lehet vitatni, hogy az elmúlt évtizedekben megnőtt a hőhullámok gyakorisága - mondta Juhász Árpád geológus a M1 aktuális csatorna hétfői műsorában. Mintegy száz éve állnak rendelkezésekre pontos feljegyzések arról, hogy az adott helyen milyen a hőmérséklet. Korábban mindez azért nem volt elég alap a globális felmelegedés igazolására, mert a Föld felszínének kétharmadát borító tengereken nem volt olyan sűrű mérőhálózat, mint a szárazföldön. Az utóbbi időben azonban teljesen egyértelműen kirajzolódik az adatokból - köztük a hőhullámok gyakoriságából - az a trend, amelyet globális felmelegedésnek is nevezhetünk - mondta Juhász Árpád.

Szerinte ezért végtelenül szomorú, hogy dugába látszik dőlni az amerikai kilépés miatt a párizsi klímaegyezmény. Ha szkeptikus valaki, elég ránézni a mérési adatokra - jegyezte meg.

Amennyiben nem sikerül megállítani, vagy még tovább nő a szén-dioxid kibocsátás mértéke, az évszázad végére hat fokkal is nőhet a Föld átlaghőmérséklete. Ha sikerül megállítani a kibocsátás mértékét, a klíma még úgyis évtizedekig melegedni fog, a folyamat csak nagy késéssel áll meg - hangsúlyozta Juhász Árpád. A geológus kitért arra is: mérési adatok bizonyítják a tengerszint emelkedését, a tengerek savasodását, a korallzátonyok pusztulását.