Tudomány

Megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalomba hozatali engedélyét a fertőző agyhártyagyulladás egyik leggyakoribb, a meningococcus B elleni védőoltásra a Pfizer.

Életének 82. évében elhunyt Damjanovich Sándor Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Biológiai Tudományok Osztályának volt elnöke..

Damjanovich Sándor az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes, kiemelkedően eredményes kutatómunkát, nevéhez fűződik a hematológiai és immunológiai betegségek okozta elváltozásokat vizsgáló áramlási citometria magyarországi meghonosítása és széles körű elterjesztése.

A daganatos agyi áttétek genetikájának jobb megértésén, genomikai elemzésén és egy ezt szolgáló szövetarchívum kialakításán dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében működő agymetasztázis kutatócsoport, amelynek vezetője Szállási Zoltán, a Semmelweis Egyetem (SE) II. Számú Patológiai Intézetének vendégprofesszora - közölte az egyetem csütörtökön.

A több intézmény együttműködésével létrejött csoport a közelmúltban publikálta első eredményeit a Neuro-Oncology című szaklapban. Tüdőrákos betegek agyszövetmintáinak elemzése során olyan jellegzetességeket határoztak meg, amelyek utalhatnak a betegség lefolyására - mondta Moldvay Judit, a cikk szenior szerzője, a kutatócsoport klinikai részlegének vezetője.

A Debreceni Egyetem (DE) elnyerte a QuintilesIMS amerikai vizsgálatszervező cég kiemelt - gyógyszervizsgálati - kutatóhely pozícióját. A hírt az egyetem és a cég vezetői kedden sajtótájékoztatón jelentették be Debrecenben.

Szilvássy Zoltán rektor kiemelte: a világ legnagyobb klinikai vizsgálatszervező cége, a QuintilesIMS 250 ezer partnere közül eddig a DE az 1500 partner-kutatóhely (Partner Site) egyike volt. A mostani elismeréssel a világ 25 - Európában 11 - kiemelt vizsgálóhelye (Prime Site) közé került.

- Orbán Viktor Magyarország modern kori története legnagyobb tudományos beruházásának nevezte a szegedi lézerközpontot az épületkomplexum átadásán kedden. A miniszterelnök azt mondta: a kutatóközpont nem olyan beruházás, mellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, mellyel Európa felzárkózik a világhoz.

Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson - fejtette ki a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a központ helyén működő laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevés gondolta, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a földön egy lézerközpont áll, melyben olyan berendezések működnek majd, melynél korszerűbbek jelenleg nincsenek a világon.

A beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, megvalósítását azért nyerhette el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból "kihasítani" - hangsúlyozta.

- A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóival együttműködve elsőként írtak le egy új baktériumnemzetséget Romániából - közölte hétfőn honlapján a Sapientia.

A Székelyudvarhely közelében levő cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin caeni szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög microbium szó a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A hargitense fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában.

Újraválasztották Lovász Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének a szervezet 188. közgyűlésén - hangzott el a tisztújítást követő sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

Az MTA főtitkára és főtitkárhelyettese ismét a megbízatást már az elmúlt három évben is betöltő Török Ádám és Barnabás Beáta lett. A keddi zárt ülésen élettudományi alelnöknek Freund Tamást, társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajost, természettudományi alelnöknek pedig a leköszönő Szász Domokos helyett Bokor Józsefet választotta az akadémia legfőbb döntéshozó testülete.

Az akadémia olyan szervezet, amelynek politikai megosztottságtól függetlenül elsődleges célja a tudomány szolgálata - fogalmazott Lovász László, aki szerint az első elnöki ciklusa legfőbb tanulsága, hogy az MTA munkája rendkívül szerteágazó, kiterjed a nemzetközi kapcsolatokra, a tudomány népszerűsítésére és a magyar társadalom általános kérdéseire is.

Valószínűleg sivár, lapos és néhány kis sziget kivételével szinte teljesen víz alatt volt a Föld 4,4 milliárd évvel ezelőtt - állapították meg apró ásványszemcsék elemzéséből ausztrál kutatók.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatócsoportjának vezetője, Antony Burnham elmondta, olyan cirkon ásványszemcséket vizsgáltak, amelyek a nyugat-ausztráliai Jack Hills hegylánc homokkövében őrződtek meg, és amelyek a Földön valaha talált legrégebbi töredékek - olvasható a PhysOrg tudományos honlapon.

Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet a tudós testület 188. közgyűlésén hétfőn.

Lovász László, az MTA elnöke emellett átadta az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat is.Vizi E. Szilveszter a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokért vehette át az Akadémiai Aranyérmet.

A magyar tudományos világ iránti közbizalmat fenn kell tartani, az elmúlt időszakban is ezt tekintettem legfontosabb feladatomnak - mondta köszöntő beszédében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hétfőn, a 188. MTA-közgyűlést köszöntő beszédében.

Lovász László kiemelte: az MTA programjai nem öncélúak, hanem az ország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak. "Távol tartjuk az akadémiát a napi politikától, ez az elv jelenik meg a stratégiai programok elindításában is".

Az akadémia elnöke a 200 éve született költőt, Arany Jánost idézve arról beszélt, hogy viharos gyorsasággal születnek új tudományos eredmények és válnak elavulttá tegnap még csodált módszerek. Azonban - tette hozzá - éppen az innovatív gondolatok iránti igény és az azok nyomán megjelenő, munkamódszereinket és szokásainkat átalakító technológiák miatt van szükség a kutatókra.

A megújuló szövetek belső dinamikájának elméleti modelljét építette fel két magyar kutató, hogy jobban megértsük, hogyan védekezik a soksejtű szervezet a rák ellen, vajon balszerencsés események következménye vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.

Bár számos környezeti tényező, köztük a dohányzás rákkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen, mégis egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy a rák nem civilizációs átok, hanem hatszázmillió éves evolúciós örökség, amelyet azóta hordozunk magunkkal.

A Jurassic Parkból is jól ismert növényevő Brachiosaurus egy korai rokonát fedezték fel egy ősi kövület új vizsgálatakor egy francia múzeumban - számolt be róla kedden a BBC News.

A Brachiosaurus fosszilis maradványainak vélt lelet hosszú évtizedek óta pihent a párizsi Természettudományi Múzeum tárolójában, ám egy új vizsgálat során kiderült, hogy mégsem az óriási növényevő dinó csontjait őrzik, hanem egy korai rokon maradványait.

Üresen talált barlangok üledékének porából vontak ki ősi emberi DNS-t egy új módszerrel, melyet egy nemzetközi kutatócsoport fejlesztett ki.

Az ősi emberi DNS fő forrásai a csontkövületek, ám ezekből nagyon kevés van még azokon a helyeken is, ahol a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy ott az ember ősei élhettek.

"Számos barlangban találunk kőszerszámokat, csontokat viszont nem" - mondta Matthias Meyer, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője.

- Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat.

A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák - vagy púpos bálnák - életének első néhány hónapjáról - írja a BBC News.

Egy olcsó, régóta ismert gyógyszerhatóanyag harmadával csökkentheti a gyermekágyi vérzés miatti halálozást - állapította meg egy új tanulmány, melyről a BBC híroldala számolt be. A Lancet brit orvosi lap aktuális számában megjelent írás szerzői szerint a felfedezés megváltoztathatja a gyermekágyi ellátás gyakorlatát.

Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát - jelentette a Háárec című újság csütörtökön.

A hatalmas építmény hűen követi Josephus Flavius római-zsidó történész leírását, amely A zsidó háború című művében található. Izrael egyik legnagyobb régészeti feltárása során fellelték a kikötőből a városba vezető kapunál az Augustus római császár és Róma istennő tiszteletére emelt oltár alapjait is.

Kizárólag feladatorientált kutatás-fejlesztési programokat finanszíroz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal, tehát a projektek csak akkor támogathatóak, ha gyakorlati hasznuk is valószínűsíthető - hangsúlyozta a szervezet elnöke egy szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.

Küldetésének utolsó szakaszához érkezett a Cassini űrszonda, amely a Szaturnuszba csapódva hamarosan megsemmisül.

Az eredetileg négy évesre tervezett küldetést már kétszer meghosszabbították, szerdán azonban végérvényesen utolsó fázisába lép a program és a pályamódosításokkal megkezdődik a Cassini nagy fináléja, amely során a szonda többszöri pályamódosítás után végül szeptember közepén a Szaturnuszba csapódik - olvasható az mta.hu-n

A Cassini-küldetés vezetői azért választották a szonda megsemmisítésének ezt a módját, hogy a Szaturnusz holdrendszerét még véletlenül se tegyék ki emberi eredetű szennyezésnek. Amennyiben ugyanis a szonda műszereit egyszerűen csak kikapcsolják, akkor előfordulhat, hogy az akkor már kontrollálhatatlan pályán mozgó szonda valamelyik holdra zuhan és földi eredetű szennyezést szállít oda, amit feltétlenül el kell kerülni, ha a kutatások egyik célja az élet lehetőségeinek keresése a Naprendszer más égitestein.

March for Science Hungary - Séta a Tudományért címmel rendeztek felvonulást szombaton Budapesten: a kezdeményezéssel a magyar főváros is csatlakozott ahhoz a több mint 400 helyszínhez világszerte, ahol tudósok, tudománypártolók, tanárok és érdeklődők vonultak az utcára a tudomány melletti kiállás jegyében a Föld napján.

A rendezvény kiindulóhelyszínén, a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt tartott beszédében Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója elmondta, hogy a meghirdetett séta nem politikai rendezvény abban a tekintetben, hogy a témájának nincs köze a pártpolitikához, hiszen a "tudomány a pártok felett áll, a tudomány pártoktól független és annak is kell maradnia". Mint hangsúlyozta: a tudomány, annak minden részével együtt az emberiség közös kincse.

A kutató rámutatott arra, hogy a felvonulás ugyanakkor politikai rendezvény is egyben, méghozzá tudománypolitikai rendezvény, amely "arról szól, hogy kiállunk a tudomány függetlensége mellett".

"A tudomány megkérdőjelez, kísérletez, bizonyít, érveket sorakoztat fel és mérlegel. Dönteni próbál a saját szabályrendszerének betartásával" - emelte ki Györgyey János. Kifejtette: a tudomány nem demokrácia, de mégis demokratikus, hiszen mindenkinek joga van művelni, belemélyedni, az már másik kérdés, hogy esélyt, lehetőséget kap-e rá a társadalomtól, de a tudományos közösség nem zár ki senkit abból, hogy a tudományt művelje, gyarapítsa és vitassa is.

- Egy Dél-Indiában élő, teniszlabdányi, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat és baktériumokat elpusztító molekulákat indiai és amerikai tudósok - számolt be róla az Eurekalert tudományos hírportál.

A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony - írták a kutatók az Immunity című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Úgy működik, hogy összekapcsolódik egy - sok influenzavírus-törzsben megegyező - fehérjével, ezáltal laboratóriumi kísérletekben vírustörzsek tucatjait volt képes elpusztítani az 1934-től máig archiváltak közül.