Tudomány
Az agy gyógyulását segítő új idegsejttípust fedeztek fel a Semmelweis Egyetem kutatói
Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket - közölte az egyetem és az MTA kedden.
Az új típusú sejtek "alagutakat" képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Fekete lyukak - Stephen Hawking londoni előadásai magyarul
A fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóltak Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus előadásai a BBC Reith Lectures előadássorozatában, amelyeket önálló kötetben mutat be márciusban a Gabo Kiadó Both Előd csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke fordításában.
A Fekete lyukak című kötetben olvasható előadások bár adnak némi történelmi áttekintést a téma kutatásáról, elsősorban azt mutatják be, amit ma tudunk a fekete lyukakról. "Mindaz, amit tudunk, minden, ami érdekes és aktuális, Hawking munkája" - fogalmazott Both Előd.
Százhúszmillióból fejlesztették a pécsi egyetem virológiai laboratóriumát
Százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.
Bódis József rektor a létesítmény fejlesztéseit bemutató hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a beruházás nyomán a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van.
Az orvosprofesszor Bill Gates Microsoft-alapító vasárnapi nyilatkozatát idézve - miszerint a világnak fel kell készülnie egy világméretű járványra - kiemelte: jól fel fogott érdek a kórokozók ismerete, és hogy "megfelelő védőoltásokkal, ellenanyagokkal minél több ember életét és egészségét tudják megmenteni".
A kiemelkedően jó kutatási eredményekkel rendelkező egyetemi virológiai kutatócsoportra utalva azt hangoztatta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően felkészültek ezen eshetőségekre.
Új gekkófajt fedeztek fel, amely védekezéskor megválik a pikkelyeitől
cheap t shirt printing machine
"Letéphető bőrű" pikkelyes gekkófajt fedeztek fel Madagaszkáron német kutatók - írja a BBC News.
Sok gyíkféle képes megválni a farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri: a hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, amely a Geckolepis megalepis nevet kapta, a PeerJ című folyóiratban megjelent tanulmányban mutatta be. Mark Scherz, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatója.
Elektromágneses eszközzel mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében
- Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel, az új módszer segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék, miként hat a tengeri jég olvadása a globális felmelegedésre.
Több mint 450 óriás geoglifát fedeztek fel az Amazonas esőerdőiben
- Mintegy kétezer éve átalakították az amazóniai esőerdőket az őslakosok, akik több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben, a tömeges erdőirtás következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát, vagyis csak madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban.
Egymilliárd forint személyre szabott tumorterápiás kutatásra
Több mint egymilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azt a kutatást, amelynek célja a személyre szabott tumorterápiában alkalmazható, könnyen változtatható szerkezetű gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztése.
Erdőpusztulásokat okozó gombafajokat kutatnak Sopronban és Szegeden
A világszerte erdőpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden - közölte a konzorciumvezető Soproni Egyetem.
A kutatásra 676 millió forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében, amelyre még Nyugat-magyarországi Egyetem néven pályázott konzorciumvezetőként a Soproni Egyetem. A kutatásban részt vesz a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja.
A Föld mágneses pajzsának kilyukadását rögzítette egy indiai űrteleszkóp
A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklap legfrissebb számában számoltak be.
,Befejeződött a világ legmélyebb vulkáni lyukának fúrása Izlandon
Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának fúrása Izland délnyugati részén. Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban - írta a BBC News.
Magyarországon egyedülálló örökségtudományi laboratóriumot épít ki az MTA Atomki
Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). A debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból.A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot.
Teljesen lebénult páciensek képesek kommunikálni agy-számítógép interfész segítségével
Teljesen lebénult páciensek kommunikációját tették lehetővé Németországban agy-számítógép interfész segítségével - adta hírül a BBC News. Az agy-számítógép interfész (az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz) a páciensek gondolatait olvasva közvetítette az igen-nem válaszokat a feltett kérdésekre. Egy mozgásképtelen férfi például ezzel a módszerrel tudta közölni: nem adja áldását lánya házasságára.
A négy németországi pácienssel folytatott kutatást a PLOS Biology folyóiratban publikálták. A kutatás alatt a páciensek azt is kifejezték, hogy bezártságuk ellenére boldogok.
A páciensek előrehaladott stádiumú amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvednek, amely miatt agyuk nem képes többé irányítani izmaikat. Ezek a betegek gyakorlatilag a testük börtönében élnek, képesek a gondolkodásra, de képtelenek mozdulni vagy beszélni.
Vannak olyan betegek, akik legalább a szemüket tudják mozgatni, de a kutatás résztvevői erre is képtelenek voltak.
Az agysejtek aktivitása meg tudja változtatni a vér oxigénszintjét, aminek következtében megváltozik a vér színe. A tudósok az úgynevezett közeli infravörös spektroszkópia-eljárással figyelték az agyban áramló vér színét, miközben feltették az eldöntendő kérdéseket.
Először sikerült ember-sertés hibrid embriót előállítani
- Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani - számolt be a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról.
Ez az első bizonyíték, hogy ember és állat génjeinek kombinálásával kimérát lehet készíteni, ám a kutatásban résztvevő tudósok szerint az eljárás bonyolult és nehézkes, az pedig még igen távoli, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessenek állatokban.
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
- A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte gyakori járványos betegséggé vált - állapították meg tanulmányukban brit kutatók.Korábban általános nézet volt, hogy a lepra a keresztes háborúkban megfordult katonák révén terjedt el Nyugat-Európában. A Winchester Egyetem kutatói azonban olyan bizonyítékot találtak, amely egy másik lehetőséget is felvet.
Az angliai Winchester közelében fekvő egyik legkorábbi brit kórház temetőjében folytatott ásatások során bukkantak egy csontvázra, amelynek elemzésekor kiderült, hogy feltehetően egy leprában szenvedő zarándok maradványa.
Halálba kergeti a daganatos sejteket egy magyar vezetéssel kifejlesztett új szer
A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, melynek sikeréről a tekintélyes Nature tudományos lap számolt be - közölte hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak, akik együttműködnek az MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is.
Az új szer az úgynevezett programozott sejthalál, vagyis az apoptózis folyamatát serkenti, azt az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamatot, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek "öngyilkosságát" teszi lehetővé - írta a közlemény.
A hangyák ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk
Egy tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna: a napot és a memóriájukat is használják az eligazodásban. Angol és francia kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival kombinálva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva - ismertette a tanulmányt a BBC News.
Lovász László: 2016 a magyar kutatók kiemelkedően sikeres éve volt
Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára - hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kedden Budapesten, a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain 2016-ban kilenc tudós nyert egyenként 1,5-3 millió eurós támogatást Magyarországról. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei - fűzte hozzá.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosítottak magyar kutatók
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja - közölte Szekeres Júlia immunológus pénteken.
A Nature Scientific Reports című folyóiratában a napokban megjelent tanulmányukkal kapcsolatban az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országokban egyre későbbi időpontra tolódik a gyermekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására.
Feltárták a stressz szerepét szív- és érrendszeri betegségek előidézésében
Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában - tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Háromnegyedével csökkentették állatkísérletekben a daganat terjedését brit kutatók
A rák halálos terjedését a szervezetben 75 százalékkal sikerült csökkenteniük állatkísérletekben a cambridge-i Sanger Intézet tudósainak. A daganatok képesek terjeszkedni mindenfelé a testben, és ez a folyamat okozza a rákbetegségek okozta elhalálozások 90 százalékát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban brit kutatók bemutatták, hogy az immunrendszer működésének megváltoztatásával lelassították a bőrrák átterjedését a tüdőre.
A daganat terjedéséről szerzett új ismeretek elvezethetnek új gyógymódok kidolgozásához - olvasható a BBC honlapján.