Tudomány

Eredmények megjelenítése 721-től 740-ig 1664 találatból.

Ragadozó baktérium lehet az új fegyver a szuperkórokozók ellen

Tudomány - 2016-11-24

Ragadozó baktérium lehet az új fegyver a legtöbb gyógyszernek ellenálló baktériumok elleni harcban - állapította meg egy új brit tanulmány.

Állatkísérletek azt mutatták, hogy a Bdellovibrio bacteriovorus úgy viselkedik, mintha "élő antibiotikum" lenne, amely segít legyőzni a súlyos fertőzéseket - tudósított a BBC hírportálja a Current Biology című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányról.

A gyógyszereknek ellenálló kórokozók, vagyis a szuperbaktériumok egyre nagyobb térnyerése arra ösztönözte a kutatókat, hogy úttörő módszereket próbáljanak ki.

Stroke-előrejelző orvostechnikai eszközt fejlesztettek magyar kutatók

Tudomány - 2016-11-23

Egy magyar fejlesztésű orvostechnikai eszköz előrejelzi a stroke és a hirtelen szívmegállás kockázatát. A találmányt szerdán Budapesten mutatták be.

A WIWE elnevezésű készülék azzal, hogy képes előrejelezni a stroke és a szívmegállás kockázatát, ezrek életét mentheti meg.

A hirtelen szívmegállás világszerte vezető halálok, amelynek túlélési aránya mindössze 10 százalék. A stroke a második leggyakoribb halálok - a WHO adatai szerint - éves szinten több mint 5 millió ember hal meg emiatt a világon. Magyarországon a halálozások 51 százalékát szív- és érrendszeri betegségek és traumák okozzák. "A heveny szívizominfarktus legsúlyosabb, leginkább az első órákban fellépő szövődménye az esetek akár 30 százalékában a hirtelen halált okozó kamrafibrilláció" - idézték a közleményben Becker Dávidot, a Kardiológus Társaság főtitkárát.

Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg évente 40-50 ezren kapnak szélütést, és mintegy 12 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében.

Új antibiotikum-terápia fejlesztésén dolgoznak szegedi kutatók

Tudomány - 2016-11-21

Új módszert fejlesztenek ki az egyre komolyabb veszélyt jelentő antibiotikum-rezisztencia ellen a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei egy közelmúltban indult kutatási programban, amely több mint 815 millió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg.

Felfedik életmódunkat a mobiltelefonokon talált molekulák

Tudomány - 2016-11-15

A mobiltelefonokon talált molekulák hatalmas mennyiségű adatot tárnak fel az eszköz tulajdonosainak egészségi állapotáról, életmódjáról, köztük arról, milyen ételek szeret és milyen gyógyszereket szed az illető - derítették ki amerikai kutatók.

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének szakemberei 40 mobiltelefont vizsgáltak meg, amelyeken egyebek között koffein- és fűszermaradványokat, bőrtápláló krémek és antidepresszánsok nyomait találták.

Mintegy 8 milliárd forint uniós támogatással jöhet létre két új magyar kutatási központ

Tudomány - 2016-11-14

Mintegy nyolcmilliárd forinttal (26 millió euró) támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén - mondta el hétfőn Budapesten Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NFKI) Hivatal vezetője.

A Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán elért eredmény a magyar kutatók kiemelkedő sikere - hangsúlyozta Pálinkás József, aki kiemelte azt is: a kiegészítő hazai forrásokkal, valamint a résztvevő magyar és nemzetközi intézmények támogatásával a két program összesen 22 milliárd forintból valósulhat meg a következő hét évben.

Új dinoszauruszfajt azonosítottak egy 72 millió éve egy sárba fulladt egyed maradványaiban

Tudomány - 2016-11-11

Új dinoszauruszfajt azonosítottak Kínában egy 72 millió éve egy sárba fulladt egyed különlegesen épen fennmaradt kövületében - tudósította a BBC hírportálja.

Az őshüllőt csőrös fejét felemelve, tollas szárnyait kitárva őrizte meg a mocsár, amelyben 72 millió éve merült el. Az új fajt Tongtianlong limosusnak, vagyis mennybe szálló mocsársárkánynak nevezték el.

MTA-konferencia a Nemzeti Agykutatási Programról

Tudomány - 2016-11-10

- A Nemzeti Agykutatási Program eredményesen működik, nemcsak a tudomány, hanem az egész társadalom szempontjából fontos, és örömteli az azt övező széles körű összefogás - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az agykutatási programot fókuszba állító konferencián csütörtökön.

Egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös

Tudomány - 2016-11-10

Mindössze egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös - erre a következtetésre jutottak a Berni Egyetem tudósai, akik kutatási eredményeiket két, az Astronomy and Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányban ismertetik.

Nemzedékeken át a küszöbérték fölött marad a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja

Tudomány - 2016-10-24

Tavaly mutatott először 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó értéket a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja egész éven keresztül - derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint nemzedékeken keresztül küszöbérték felett maradnak a mutatók.

A Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum szerint az év bizonyos hónapjaiban és a Föld bizonyos részein a szén-dioxid-koncentráció már korábban is elérte a szimbolikus 400 ppm-es szintet, de soha sem globális szinten egy egész éven át. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja.)

A WMO honlapján olvasható közleményükben azt írják a szakemberek, hogy az üvegházhatású gázokat leghosszabb ideje megfigyelő hawaii Mauna Loa-állomás előrejelzései szerint a légköri szén-dioxid-koncentráció idén is és még nemzedékeken keresztül küszöbérték felett fog maradni.

Az erszényes ördög anyateje legyőzheti a szuperbaktériumokat ausztrál kutatók szerint

Tudomány - 2016-10-18

Az erszényes ördög (tasmán ördög) anyateje segíthet az antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumok elleni harcban ausztrál kutatók szerint.

A Sydneyi Egyetem kutatói felfedezték, hogy az erszényes ördög anyatejében lévő peptidek megölik a rezisztens baktériumokat, köztük a meticillinnek ellenálló Straphylococcus aureus (MRSA) baktériumot és az enterococcus baktériumot.

Először próbálnak lencsevégre kapni egy Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli bolygót

Tudomány - 2016-10-12

Először próbálnak lencsevégre kapni a csillagászok egy Földhöz hasonló exobolygót, amelyről úgy sejtik, hogy a földi értelemben vett élet található rajta.A Project Blue (Kék projekt) elnevezésű magánmisszió célja egy mosógépméretű űrteleszkóp megépítése, amelyet a hozzánk legközelebbi csillagrendszerre, az Alfa Centaurira fognak ráirányítani a csillagászok annak reményében, hogy sikerül lefotózni egy vagy két olyan sziklás bolygót, amelyen akár a földi értelemben vett élet is található - írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

Oliver Hart és Bengt Holmström kapta meg idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Tudomány - 2016-10-10

Két elméleti közgazdász, Oliver Hart, a Harvard egyetem és Bengt Holmström, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaikért.

A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda. A díj összege idén 8 millió svéd korona (928 ezer dollár).

A Svéd Tudományos Akadémia az idei döntés indoklásában kiemelte, hogy a brit, illetve finnországi születésű, de évtizedek óta az Egyesült Államokban dolgozó két professzor elméleteinek segítségével jobban megérthetőek a valós életben az üzleti szerződések és lehetséges buktatóik.

Az emberi élet végső határa 115 év lehet egy tanulmány szerint

Tudomány - 2016-10-06

Az emberi élettartam végső határa 115 év lehet egy új amerikai tanulmány szerint, mely évtizedek adatait elemezte - írta a BBC hírportálja a Nature tudományos lap alapján.

A védőoltásoknak, a születés biztonságosabb körülményeinek, a rák és a szívbetegségek gyógyításának köszönhetően a várható élettartam folyamatosan növekszik a 19. század óta. Egy New York-i kutatócsoport az emberi halandóság adatbázisában vizsgálta meg a franciaországi, japán, brit és amerikai "szuperöregek", vagyis a 110 évnél tovább élők adatait, hogy a végső határt megtalálja.

Nobel-díj - A molekuláris gépek kutatásáért hárman kapják a kémiai elismerést

Tudomány - 2016-10-05

A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Molekuláris lift, mesterséges izmok és parányi motorok: a három tudós a világ legkisebb gépezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesül az elismerésben - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

A kutatók kontrollálható mozgású molekulákat fejlesztettek ki, amelyek energia segítségével tudják végrehajtani feladataikat.

Nobel-díj - Anyagkutatásért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

Tudomány - 2016-10-04

- Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A Washingtoni, a Princeton és a Brown Egyetem munkatársa az anyag szokatlan állapotainak tanulmányozásával: a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért érdemelte ki az elismerést.

A kitüntetettek az indoklás szerint kaput nyitottak egy ismeretlen világra, amelyben az anyag szokatlan állapotokat tud ölteni. Fejlett matematikai módszereket alkalmazva tanulmányozták ezeket az állapotokat, például a szupravezető és a szuperfolyékony fázisokat vagy a mágneses vékonyréteget. Úttörő munkájuknak köszönhetően kereshetővé váltak az anyag új, egzotikus állapotai.

Nobel-díj - Az idei a harmadik japán orvosi Nobel-díj 2012 óta

Tudomány - 2016-10-03

Oszumi Josinori japán kutatónak ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat a stockholmi Karolinska Intézet hétfői bejelentése szerint. A molekuláris sejtbiológus már a harmadik japán Nobel-díjas ebben a kategóriában 2012 óta.

Tavaly Omura Szatosi és az ír William C. Campbell a fonálféreg-fertőzések - mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért kapta az élettani Nobel-díjat.

Nobel-díj - Sejtkutatásért japán tudós kapja az orvosi elismerést

Tudomány - 2016-10-03

A sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, leegyszerűsítve "önevésként" emlegetett folyamat kutatása révén érdemelte ki az elismerést.

Sokan gondolják, hogy az autofágia pusztán azt jelenti, hogy ha a sejt elkezd éhezni, mindenáron táplálékhoz akar jutni, ezért lebontja önmagát. Ez azonban túlzott egyszerűsítés, az autofágia lényege sokkal inkább a felépülés és a lebomlás dinamikus egyensúlya. Az erről szóló elmélet az 1960-as években látott napvilágot, a jelenséget azonban nehéz volt tanulmányozni, így egészen addig csak keveset tudtak róla, amíg az 1990-es évek elején Oszumi Josinori áttörést nem ért el úttörő kísérleteivel, amelyekkel azonosította az autofágiában alapvető fontosságú géneket. Először élesztőgombákat, majd a későbbiekben emberi sejteket tanulmányozva sikerült megvilágítania az autofágia kifinomult gépezetének alapjait.

Kutatók éjszakája - Kitárulnak a Debreceni Egyetem kapui

Tudomány - 2016-09-26

- Kitárulnak a Debreceni Egyetem (DE) kapui pénteken a kutatók éjszakáján: rekordszámú, több mint 60 egyetemi intézet, tanszék és kutatócsoport mutatkozik be a programban, amelyhez immár tizedik alkalommal csatlakozik az intézmény - közölte a DE tudományos rektorhelyettese hétfőn sajtótájékoztatón.

Óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok

Tudomány - 2016-09-15

Egy jeges óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok - írta a BBC News.

A szakemberek a chilei Atacama-sivatagban ötezer méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert - a Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) - használva vetettek közelebbi pillantást a Földtől 176 fényévnyire, csillagászati léptékben szinte a "szomszédban" zajló eseményekre.

A kutyák jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől magyar kutatók szerint

Tudomány - 2016-09-08

A kutyák az átélt fenyegetettség mértékének függvényében manipulálják a testméretükről szóló hanginformációt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai szerint, akik a rangos Animal Cognition szaklapban megjelent tanulmányukban elsőként bizonyították kísérletekkel azt is, hogy a kutyák többnyire jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől.