Az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért három egymástól függetlenül dolgozó brit neurológusnak ítélték oda idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval járó dániai Agy-díjat.
A kitüntetettek, Tim Bliss, Graham Collingridge és Richard Morris egymástól függetlenül leírták, hogy az agy miként képezi, tárolja és veszíti el az emlékeket.
Izraeli-német együttműködésben digitalizálják a kétezer éves holt-tengeri tekercseket a tudományos kutatások megkönnyítésére - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
Német informatikusok egy virtuális gyűjtőhelyen helyezik el a tekercsek mintegy húszezer szövegrészletét, hogy ezzel alaposabb vizsgálatot, mélyebb betekintést és remélhetőleg újszerű megközelítéseket tegyenek lehetővé a 20. században megtalált egyik legfontosabb ókori leletet kutató tudósok számára.
Csont-, izom- és porcdarabokat nyomtattak 3D-ben amerikai orvosok. Az "élő" sejtekből növesztett szerveket állatokba ültették be, az összes implantátum normálisan működött - tudósított a BBC hírportálja.
A Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ kutatócsoportja új technológiát fejlesztett ki, amellyel mikrocsatornákkal átszőtt, szivacsszerű szövetet nyomtatnak 3D-ben.
- Amerikai kutatók elkészítették a Föld legritkább ásványainak katalógusát. A 2500 ásványfajta mindegyike annyira kivételes, hogy legfeljebb öt helyen fordul elő a Földön, néhányból pedig csak gyűszűnyi mennyiség létezik - írja a BBC News.Az American Mineralogist című szaklapban közölt tanulmány szerint mégis fontosak, mert alapvető ismereteket szerezhetünk belőlük a bolygó összetételéről, a különlegességek némelyike pedig a technológiai ipar számára bizonyulhat hasznosak.
- Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus lesz a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) képzési igazgatója, a nemzetközileg is egyedülálló oktatási programot a kormány több mint kétmilliárd forinttal támogatja - jelentette be az intézmény titkára pénteken a Tisza-parti városban.
A gravitációs hullámok létének igazolása új lehetőségeket nyit az univerzum vizsgálatára - mondta a csütörtökön bejelentett felfedezésben részt vevő egyik magyar kutatócsoport vezetője, Márka Szabolcs.
A lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) tudósai Washingtonban jelentették be, hogy közvetlen bizonyítékot találtak a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására, amelyet Albert Einstein jósolt meg száz éve.
Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön Washingtonban a gravitációs hullámok kutatásának legújabb, sokak sejtése szerint áttörést jelentő eredményeiről. Egyesek úgy vélik, kutatók végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által száz éve megjósolt jelenségre.
Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja - számolt be róla a BBC hírportálja.
A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A "szerkesztett" embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális.
A sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg az MTA Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) tudósai, a debreceni fizikusok kimagasló kísérleti eredményeiket a rangos Physical Review Letters tudományos szakfolyóiratban publikáltak - közölte hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia.
- A klinikai gyógyszervizsgálatok biztonságának növelése érdekében országosan egyedülálló kezdeményezést indít a Debreceni Egyetem (DE) Szakemberek betegeink biztonságáért (Szebb) címmel - jelentette be az egyetem rektora szerdán sajtótájékoztatón a cívisvárosban.
A préripockok megvigasztalják egymást a bajban, mint a csimpánzok vagy az emberek. Kutatók első ízben figyelték meg rágcsálóknál az empátiát és a vigasztaló magatartást - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az Emory Egyetem Yerkes nemzeti parki főemlőskutató központjának tudósai felfedezték, hogy a viselkedéstudományi laborok egyik gyakori állata, a Microtus ochrogaster, vagyis préripocok empátián alapuló, vigasztaló választ ad, amikor társaik stresszt élnek át.
A normálisnál lassabb szívverés nem növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint. "Eredményeink jó hírt jelentenek azok számára, akiknél bradikardiát, vagyis lassú szívverést diagnosztizálnak" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál Ajay Dharod, a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szavait.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzoráról, Nagy Erzsébetről neveztek el holland kutatók egy újonnan izolált baktérium fajt.
A közelmúltban újabb anaerob, oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak holland kutatók. A különböző kórképekből azonosított, eddig ismeretlen fajt Nagy Erzsébet szegedi mikrobiológus után Anaerococcus nagyae-nak nevezték el a kutatónő munkájának elismeréseként.
- Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek: a projekt több mint két éve alatt az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel.
- Több millió évvel a Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények szinte régészeti képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből a Föld is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.
Barry Simon amerikai kutató az ortogonális polinomokról írt nagyhatású monográfiájáért szerdán veheti át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díját - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Két hatalmas, forró gázhullámot fedeztek fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) csillagászai a Chandra űrteleszkóp képein, a két gáztömeget egy közeli galaxis szívében lévő fekete lyuk lökte ki.
Úgy tűnik, a két óriási gáznyaláb hűvösebb hidrogéngázt sodor maga előtt.
A NASA legújabb kutatásának eredményei szerint az új technológiákkal a mai felére csökkenthető a repülőgépek kerozin-fogyasztása, 75 százalékkal mérséklődhet a károsanyag-kibocsátás és nyolcadára a zajszennyezés. A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal kedden közölte a honlapján, ha a 2009-óta fejlesztett új technológiák beszivárognak a légiközlekedésbe, akkor a modelljeik szerint 225 milliárd dollár megtakarítást eredményezhetnek az üzemelési költségekben 2025 és 2050 között.