Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának fúrása Izland délnyugati részén. Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban - írta a BBC News.
Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). A debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból.A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot.
Teljesen lebénult páciensek kommunikációját tették lehetővé Németországban agy-számítógép interfész segítségével - adta hírül a BBC News. Az agy-számítógép interfész (az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz) a páciensek gondolatait olvasva közvetítette az igen-nem válaszokat a feltett kérdésekre. Egy mozgásképtelen férfi például ezzel a módszerrel tudta közölni: nem adja áldását lánya házasságára.
A négy németországi pácienssel folytatott kutatást a PLOS Biology folyóiratban publikálták. A kutatás alatt a páciensek azt is kifejezték, hogy bezártságuk ellenére boldogok.
A páciensek előrehaladott stádiumú amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvednek, amely miatt agyuk nem képes többé irányítani izmaikat. Ezek a betegek gyakorlatilag a testük börtönében élnek, képesek a gondolkodásra, de képtelenek mozdulni vagy beszélni.
Vannak olyan betegek, akik legalább a szemüket tudják mozgatni, de a kutatás résztvevői erre is képtelenek voltak.
Az agysejtek aktivitása meg tudja változtatni a vér oxigénszintjét, aminek következtében megváltozik a vér színe. A tudósok az úgynevezett közeli infravörös spektroszkópia-eljárással figyelték az agyban áramló vér színét, miközben feltették az eldöntendő kérdéseket.
- Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani - számolt be a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról.
Ez az első bizonyíték, hogy ember és állat génjeinek kombinálásával kimérát lehet készíteni, ám a kutatásban résztvevő tudósok szerint az eljárás bonyolult és nehézkes, az pedig még igen távoli, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessenek állatokban.
- A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte gyakori járványos betegséggé vált - állapították meg tanulmányukban brit kutatók.Korábban általános nézet volt, hogy a lepra a keresztes háborúkban megfordult katonák révén terjedt el Nyugat-Európában. A Winchester Egyetem kutatói azonban olyan bizonyítékot találtak, amely egy másik lehetőséget is felvet.
Az angliai Winchester közelében fekvő egyik legkorábbi brit kórház temetőjében folytatott ásatások során bukkantak egy csontvázra, amelynek elemzésekor kiderült, hogy feltehetően egy leprában szenvedő zarándok maradványa.
A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, melynek sikeréről a tekintélyes Nature tudományos lap számolt be - közölte hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak, akik együttműködnek az MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is.
Az új szer az úgynevezett programozott sejthalál, vagyis az apoptózis folyamatát serkenti, azt az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamatot, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek "öngyilkosságát" teszi lehetővé - írta a közlemény.
Egy tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna: a napot és a memóriájukat is használják az eligazodásban. Angol és francia kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival kombinálva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva - ismertette a tanulmányt a BBC News.
Kiemelkedően sikeres év volt 2016 a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára - hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kedden Budapesten, a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain 2016-ban kilenc tudós nyert egyenként 1,5-3 millió eurós támogatást Magyarországról. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei - fűzte hozzá.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja - közölte Szekeres Júlia immunológus pénteken.
A Nature Scientific Reports című folyóiratában a napokban megjelent tanulmányukkal kapcsolatban az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országokban egyre későbbi időpontra tolódik a gyermekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására.
Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában - tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A rák halálos terjedését a szervezetben 75 százalékkal sikerült csökkenteniük állatkísérletekben a cambridge-i Sanger Intézet tudósainak. A daganatok képesek terjeszkedni mindenfelé a testben, és ez a folyamat okozza a rákbetegségek okozta elhalálozások 90 százalékát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban brit kutatók bemutatták, hogy az immunrendszer működésének megváltoztatásával lelassították a bőrrák átterjedését a tüdőre.
A daganat terjedéséről szerzett új ismeretek elvezethetnek új gyógymódok kidolgozásához - olvasható a BBC honlapján.
Japán kutatók úgy vélik, sikerült azonosítaniuk a Föld belső magjának "hiányzó összetevőjét", amely szerintük nagy valószínűséggel szilícium. A földmag két részből, egy folyékony külső és egy szilárd belső övből áll. Bolygónk legbelső, nagyjából 1200 kilométer sugarú részének lehetséges összetevőit évtizedek óta kutatják a szakemberek - írta a BBC News.
A belső mag túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a kutatók közvetlenül tanulmányozhassák, ezért azt vizsgálják, hogy a földrengéshullámok miként hatolnak át a területen és ebből következtetnek a régió anyagának összetételére. A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a szilárd halmazállapotú belső magot nagyjából 85 százalékban vas, körülbelül 10 százalékban nikkel alkotja.
Új tanulmány cáfolja, hogy a globális felmelegedés üteme lelassult volna az utóbbi 15 évben - számolt be róla a BBC hírportálja a Science Advances tudományos lapban megjelent írás alapján.
Sok szakértő nézete szerint a globális felmelegedés üteme lelassult 1998 és 2014 között. Az adatok új elemzése azonban megerősítette: a feltételezés onnan származik, hogy a tudósok alábecsülték az óceáni hőmérséklet változását.
A "globális felmelegedési hiátus" elméletét az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) is támogatta 2013-as jelentésében, amely szerint a Föld felszíni hőmérséklete "sokkal kisebb növekedést mutatott az elmúlt 15 évben, mint az előző 30 és 60 évben".
Számos tanulmány vonta kétségbe a lassulást, ezek közül az amerikai óceán- és légkörkutató hivatal (NOAA) elemzése volt a legnagyobb jelentőségű, mely a Science tudományos lapban jelent meg tavaly
Az illegális kereskedelemből származó, elszökött vagy szabadon engedett állatok a természetben másodlagos populációkat alkotva hosszú távon a túlélést jelenthetik a kihalástól fenyegetett fajok számára - írta a BBC hírportálja.
Luke Gibson, a Hongkongi Egyetem kutatója elmondta, akkor figyelt fel a jelenségre, amikor az újságban arról olvasott, hogy egy 23 aranyosarcú kakadut rejtő illegális hajórakományt foglaltak le, melyben minden példányt egy-egy műanyag üvegpalackba rejtettek. A kutató ekkor tudta meg, hogy ez egy súlyosan veszélyeztetett faj, ami meglepte, hiszen közvetlenül az irodája előtt számtalan ilyen madár repkedett szabadon.
- A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be.
Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, melyet már rokon fajoknál mások is leírtak. A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához.
Először sikerült brit kutatóknak felmérniük, hány milliárd költöző rovar szeli át az eget Dél-Anglia fölött évente - írta a BBC hírportálja.A kutatók azt állapították meg, hogy évente 3,5 ezer milliárd bogár és lepke vonul át minden évben az emberek számára észrevétlenül, nagy magasságban Dél-Anglia fölött.
Akkora tömeget képviselnek, mintha 20 ezer rénszarvas szelné át az angol eget.
A számoláshoz a kutatók vertikális radart és léggömbökre szerelt rovarhálókat használtak. Tíz éven át figyelték, hány rovar repül át éjjel és nappal a 150-1200 méter magasan elhelyezett eszközök környezetében.
Noha az átvonulók elsöprő többsége apró teremtmény volt - gabonatetvek, legyek és muslicák -, nagyobb rovarok, zengőlégyfélék, katicabogarak, lepkék is akadtak köztük.
A meglepő felfedezések egyike volt, hogy míg a kisebb rovarokat nem befolyásolta a szélirány, elindultak mindenképpen, addig a nagyobb testűek mozgása szabályosságot mutatott.
Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető tarajos gőte is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a duzzasztógátak, az erőművek és a túlzott fakitermelés miatt - közölte az MTI-vel a WWF Magyarország.
Egy Bangkokban hétfőn kiadott WWF-jelentés szerint 163, korábban ismeretlen fajra bukkantak 2015-ben a Mekong folyó vízgyűjtő területén, ezek között 126 növény-, 14 hüllő-, 11 hal-, kilenc kétéltű és három emlősfaj szerepel. Köztük van egy világoskék színű gekkófaj Laoszból és egy nagyon ritka banánfaj Thaiföld északi területeiről, mely a gyors ütemben haladó erdőirtások miatt kritikusan veszélyeztetett.
Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News. A nyomok akkor keletkeztek, amikor az ember távoli rokonai csoportosan mentek keresztül egy nedves vulkáni hamuval borított területen. A lábnyomok tulajdonosai nagyrészt az Australopithecus afarensis faj igen változatos testméretű egyedei voltak.
Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy új genetikai okát és gyógymódját fedezte fel egy osztrák tudósok vezette nemzetközi kutatócsoport.
Az ASD nagyjából a világ népességének egy százalékát érinti és a társas kapcsolatokban, valamint a kommunikációban okoz különböző fokú nehézségeket - idézte a medicalxpress tudományos-ismeretterjesztő portál a Cell című szaklap friss számában ismertetett kutatást, melyet Gaia Novarino, az osztrák Tudományos és Műszaki Intézet (IST) munkatársa vezetett.
Michael N. Hall amerikai-svájci professzor kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű elismerést. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a keddi díjátadó előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a díjazott a daganatos, az anyagcsere- és az immunológiai betegségek kialakulásával, valamint az új típusú terápiával kapcsolatos felfedezések egyik legismertebb kutatója.
A professzor, aki jelenleg a Bázeli Egyetem biocentrumának biológusa, munkája elismeréseként számos rangos szakmai díjat kapott már, és tagjává választotta Svájc és az Egyesült Államok tudományos akadémiája is - tette hozzá.
Michael N. Hall az 1990-es évek elején a daganatos betegségek gyógyításában használt, erős immunszupresszív rapamycint vizsgálva felfedezett egy olyan enzimfehérjét, amely az élesztősejtek növekedését, méretét és osztódását szabályozza. Később ugyanezt a felfedezést emberi sejteken is megerősítette.