Tudomány

Japán kutatók úgy vélik, sikerült azonosítaniuk a Föld belső magjának "hiányzó összetevőjét", amely szerintük nagy valószínűséggel szilícium. A földmag két részből, egy folyékony külső és egy szilárd belső övből áll. Bolygónk legbelső, nagyjából 1200 kilométer sugarú részének lehetséges összetevőit évtizedek óta kutatják a szakemberek - írta a BBC News.

A belső mag túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a kutatók közvetlenül tanulmányozhassák, ezért azt vizsgálják, hogy a földrengéshullámok miként hatolnak át a területen és ebből következtetnek a régió anyagának összetételére. A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a szilárd halmazállapotú belső magot nagyjából 85 százalékban vas, körülbelül 10 százalékban nikkel alkotja.

Új tanulmány cáfolja, hogy a globális felmelegedés üteme lelassult volna az utóbbi 15 évben - számolt be róla a BBC hírportálja a Science Advances tudományos lapban megjelent írás alapján.

Sok szakértő nézete szerint a globális felmelegedés üteme lelassult 1998 és 2014 között. Az adatok új elemzése azonban megerősítette: a feltételezés onnan származik, hogy a tudósok alábecsülték az óceáni hőmérséklet változását.

A "globális felmelegedési hiátus" elméletét az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) is támogatta 2013-as jelentésében, amely szerint a Föld felszíni hőmérséklete "sokkal kisebb növekedést mutatott az elmúlt 15 évben, mint az előző 30 és 60 évben".

Számos tanulmány vonta kétségbe a lassulást, ezek közül az amerikai óceán- és légkörkutató hivatal (NOAA) elemzése volt a legnagyobb jelentőségű, mely a Science tudományos lapban jelent meg tavaly

Az illegális kereskedelemből származó, elszökött vagy szabadon engedett állatok a természetben másodlagos populációkat alkotva hosszú távon a túlélést jelenthetik a kihalástól fenyegetett fajok számára - írta a BBC hírportálja.

Luke Gibson, a Hongkongi Egyetem kutatója elmondta, akkor figyelt fel a jelenségre, amikor az újságban arról olvasott, hogy egy 23 aranyosarcú kakadut rejtő illegális hajórakományt foglaltak le, melyben minden példányt egy-egy műanyag üvegpalackba rejtettek. A kutató ekkor tudta meg, hogy ez egy súlyosan veszélyeztetett faj, ami meglepte, hiszen közvetlenül az irodája előtt számtalan ilyen madár repkedett szabadon.

- A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be.

Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, melyet már rokon fajoknál mások is leírtak. A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához.

Először sikerült brit kutatóknak felmérniük, hány milliárd költöző rovar szeli át az eget Dél-Anglia fölött évente - írta a BBC hírportálja.A kutatók azt állapították meg, hogy évente 3,5 ezer milliárd bogár és lepke vonul át minden évben az emberek számára észrevétlenül, nagy magasságban Dél-Anglia fölött.

Akkora tömeget képviselnek, mintha 20 ezer rénszarvas szelné át az angol eget.

A számoláshoz a kutatók vertikális radart és léggömbökre szerelt rovarhálókat használtak. Tíz éven át figyelték, hány rovar repül át éjjel és nappal a 150-1200 méter magasan elhelyezett eszközök környezetében.

Noha az átvonulók elsöprő többsége apró teremtmény volt - gabonatetvek, legyek és muslicák -, nagyobb rovarok, zengőlégyfélék, katicabogarak, lepkék is akadtak köztük.

A meglepő felfedezések egyike volt, hogy míg a kisebb rovarokat nem befolyásolta a szélirány, elindultak mindenképpen, addig a nagyobb testűek mozgása szabályosságot mutatott.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető tarajos gőte is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a duzzasztógátak, az erőművek és a túlzott fakitermelés miatt - közölte az MTI-vel a WWF Magyarország.

Egy Bangkokban hétfőn kiadott WWF-jelentés szerint 163, korábban ismeretlen fajra bukkantak 2015-ben a Mekong folyó vízgyűjtő területén, ezek között 126 növény-, 14 hüllő-, 11 hal-, kilenc kétéltű és három emlősfaj szerepel. Köztük van egy világoskék színű gekkófaj Laoszból és egy nagyon ritka banánfaj Thaiföld északi területeiről, mely a gyors ütemben haladó erdőirtások miatt kritikusan veszélyeztetett.

Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News. A nyomok akkor keletkeztek, amikor az ember távoli rokonai csoportosan mentek keresztül egy nedves vulkáni hamuval borított területen. A lábnyomok tulajdonosai nagyrészt az Australopithecus afarensis faj igen változatos testméretű egyedei voltak.

Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy új genetikai okát és gyógymódját fedezte fel egy osztrák tudósok vezette nemzetközi kutatócsoport.

Az ASD nagyjából a világ népességének egy százalékát érinti és a társas kapcsolatokban, valamint a kommunikációban okoz különböző fokú nehézségeket - idézte a medicalxpress tudományos-ismeretterjesztő portál a Cell című szaklap friss számában ismertetett kutatást, melyet Gaia Novarino, az osztrák Tudományos és Műszaki Intézet (IST) munkatársa vezetett.

Michael N. Hall amerikai-svájci professzor kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű elismerést. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a keddi díjátadó előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a díjazott a daganatos, az anyagcsere- és az immunológiai betegségek kialakulásával, valamint az új típusú terápiával kapcsolatos felfedezések egyik legismertebb kutatója.

A professzor, aki jelenleg a Bázeli Egyetem biocentrumának biológusa, munkája elismeréseként számos rangos szakmai díjat kapott már, és tagjává választotta Svájc és az Egyesült Államok tudományos akadémiája is - tette hozzá.

Michael N. Hall az 1990-es évek elején a daganatos betegségek gyógyításában használt, erős immunszupresszív rapamycint vizsgálva felfedezett egy olyan enzimfehérjét, amely az élesztősejtek növekedését, méretét és osztódását szabályozza. Később ugyanezt a felfedezést emberi sejteken is megerősítette.

Ragadozó baktérium lehet az új fegyver a legtöbb gyógyszernek ellenálló baktériumok elleni harcban - állapította meg egy új brit tanulmány.

Állatkísérletek azt mutatták, hogy a Bdellovibrio bacteriovorus úgy viselkedik, mintha "élő antibiotikum" lenne, amely segít legyőzni a súlyos fertőzéseket - tudósított a BBC hírportálja a Current Biology című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányról.

A gyógyszereknek ellenálló kórokozók, vagyis a szuperbaktériumok egyre nagyobb térnyerése arra ösztönözte a kutatókat, hogy úttörő módszereket próbáljanak ki.

Egy magyar fejlesztésű orvostechnikai eszköz előrejelzi a stroke és a hirtelen szívmegállás kockázatát. A találmányt szerdán Budapesten mutatták be.

A WIWE elnevezésű készülék azzal, hogy képes előrejelezni a stroke és a szívmegállás kockázatát, ezrek életét mentheti meg.

A hirtelen szívmegállás világszerte vezető halálok, amelynek túlélési aránya mindössze 10 százalék. A stroke a második leggyakoribb halálok - a WHO adatai szerint - éves szinten több mint 5 millió ember hal meg emiatt a világon. Magyarországon a halálozások 51 százalékát szív- és érrendszeri betegségek és traumák okozzák. "A heveny szívizominfarktus legsúlyosabb, leginkább az első órákban fellépő szövődménye az esetek akár 30 százalékában a hirtelen halált okozó kamrafibrilláció" - idézték a közleményben Becker Dávidot, a Kardiológus Társaság főtitkárát.

Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg évente 40-50 ezren kapnak szélütést, és mintegy 12 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében.

Új módszert fejlesztenek ki az egyre komolyabb veszélyt jelentő antibiotikum-rezisztencia ellen a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az akadémia Szegedi Biológiai Központjának (MTA SZBK) szakemberei egy közelmúltban indult kutatási programban, amely több mint 815 millió forintos uniós és hazai támogatásból valósul meg.

A mobiltelefonokon talált molekulák hatalmas mennyiségű adatot tárnak fel az eszköz tulajdonosainak egészségi állapotáról, életmódjáról, köztük arról, milyen ételek szeret és milyen gyógyszereket szed az illető - derítették ki amerikai kutatók.

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének szakemberei 40 mobiltelefont vizsgáltak meg, amelyeken egyebek között koffein- és fűszermaradványokat, bőrtápláló krémek és antidepresszánsok nyomait találták.

Mintegy nyolcmilliárd forinttal (26 millió euró) támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén - mondta el hétfőn Budapesten Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NFKI) Hivatal vezetője.

A Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán elért eredmény a magyar kutatók kiemelkedő sikere - hangsúlyozta Pálinkás József, aki kiemelte azt is: a kiegészítő hazai forrásokkal, valamint a résztvevő magyar és nemzetközi intézmények támogatásával a két program összesen 22 milliárd forintból valósulhat meg a következő hét évben.

Új dinoszauruszfajt azonosítottak Kínában egy 72 millió éve egy sárba fulladt egyed különlegesen épen fennmaradt kövületében - tudósította a BBC hírportálja.

Az őshüllőt csőrös fejét felemelve, tollas szárnyait kitárva őrizte meg a mocsár, amelyben 72 millió éve merült el. Az új fajt Tongtianlong limosusnak, vagyis mennybe szálló mocsársárkánynak nevezték el.

- A Nemzeti Agykutatási Program eredményesen működik, nemcsak a tudomány, hanem az egész társadalom szempontjából fontos, és örömteli az azt övező széles körű összefogás - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az agykutatási programot fókuszba állító konferencián csütörtökön.

Mindössze egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös - erre a következtetésre jutottak a Berni Egyetem tudósai, akik kutatási eredményeiket két, az Astronomy and Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányban ismertetik.

Tavaly mutatott először 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó értéket a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja egész éven keresztül - derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint nemzedékeken keresztül küszöbérték felett maradnak a mutatók.

A Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum szerint az év bizonyos hónapjaiban és a Föld bizonyos részein a szén-dioxid-koncentráció már korábban is elérte a szimbolikus 400 ppm-es szintet, de soha sem globális szinten egy egész éven át. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja.)

A WMO honlapján olvasható közleményükben azt írják a szakemberek, hogy az üvegházhatású gázokat leghosszabb ideje megfigyelő hawaii Mauna Loa-állomás előrejelzései szerint a légköri szén-dioxid-koncentráció idén is és még nemzedékeken keresztül küszöbérték felett fog maradni.

Az erszényes ördög (tasmán ördög) anyateje segíthet az antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumok elleni harcban ausztrál kutatók szerint.

A Sydneyi Egyetem kutatói felfedezték, hogy az erszényes ördög anyatejében lévő peptidek megölik a rezisztens baktériumokat, köztük a meticillinnek ellenálló Straphylococcus aureus (MRSA) baktériumot és az enterococcus baktériumot.

Először próbálnak lencsevégre kapni a csillagászok egy Földhöz hasonló exobolygót, amelyről úgy sejtik, hogy a földi értelemben vett élet található rajta.A Project Blue (Kék projekt) elnevezésű magánmisszió célja egy mosógépméretű űrteleszkóp megépítése, amelyet a hozzánk legközelebbi csillagrendszerre, az Alfa Centaurira fognak ráirányítani a csillagászok annak reményében, hogy sikerül lefotózni egy vagy két olyan sziklás bolygót, amelyen akár a földi értelemben vett élet is található - írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.