Tudomány

Ultranagy sebességű kapcsolók kutatására 440 millió forint támogatást nyert el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontja a Széchenyi 2020 program keretében - közölte az MTA kutatóközpontja .

A közlemény szerint a pályázati támogatás lehetővé teszi egy korszerű, Magyarországon egyedülálló, a tervezett kutatásokhoz optimális lézerrendszer beszerzését, a kutatóközpont több meglévő laboratóriumának műszeres továbbfejlesztését, és legalább 8 új kutatói álláshely létesítését.

Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói, ennek nyomán egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a problémát, kezelhetők lesznek azok is, akik másképp 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat - írta közleményében az akadémia.

Először fedezhetett fel egy Naprendszeren kívüli holdat amerikai csillagászok egy csoportja: a kutatók szerint az "exohold" méretét és tömegét tekintve is akkora lehet, mint a Neptunusz, és valószínűleg egy Jupiterrel azonos méretű, de tízszer nagyobb tömegű bolygó körül kering.

A rákkutatásban elért áttörések segíthetnek a HIV-fertőzöttség gyógyításában - vélik a kutatók, akik a hétvégén Párizsban megkezdődött AIDS-konferencián szólaltak fel.

A szervezet természetes védekezőképessége nehezen birkózik meg a HIV-fertőzéssel és a rákkal. Az immunterápia gyors fejlődésének köszönhetően azonban a végstádiumú rákbetegek egy részénél mára teljes regressziót - a korábban látott daganatos gócok teljes eltűnését - érték el. A tudósok most azt remélik, hogy hasonló módszerrel a HIV-fertőzötteket is meg lehet gyógyítani - írta a BBC News.

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói. Kutyák és farkasok genetikai jellemzőinek és viselkedési mintáinak vizsgálatával az amerikai kutatók fontos genetikai tényezőt fedeztek fel, amely a kutyák barátságos viselkedését magyarázza, ugyanez a gén játszik szerepet egy ritka rendellenességben, a Williams-szindrómában.

A jelenleginél jelentősebb összeggel kellene támogatni a fiatal, 30-45 év közötti kutatókat, hogy ne külföldön építsék fel karrierjüket - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Pálinkás József elmondta: 400 kutató és kutatási pályázat nyert összesen 11,5 milliárd forint támogatást az NKFI Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjában.

A világ hat nagy ragadozója több mint 90 százalékot vesztett történelmi élőhelyeiből - állítja amerikai kutatók új tanulmánya. Az etióp farkas, a vörös farkas, a tigris, az oroszlán, az afrikai vadkutya és az afrikai gepárd mind veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyüket. Az etióp farkasok természetes élőhelyük 99 százalékát, a tigrisek 95 százalékát veszítették el - ismertette a kutatást vasárnap a BBC News.

A tudósok szerint létfontosságú a fajok megőrzése érdekében, hogy eredeti élőhelyükön újratelepítsék ezeket a ragadozókat.A Royal Society Open Science folyóiratban publikált tanulmányt az Oregoni Állami Egyetem két tudósa, Christopher Wolf és William Ripple jegyzi. A kutatók a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisának vörös listája adatai alapján térképezték fel 25 nagy ragadozó jelenlegi populációját. A kapott adatokat vetették össze 500 évvel ezelőtti térképekkel. Munkájuk megmutatta, hogy a ragadozók élőhelyének eltűnése globális probléma.

A forró földmagban lévő húsz százaléknyi nikkel kulcsfontosságú szerepet játszik a Föld mágneses erőterének létrehozásában egy kutatócsoport szimulációs kísérletei szerint.

A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. Csupán a vassal azonban ezt a hatást nem lehet megmagyarázni, szükséges hozzá a 20 százaléknyi nikkel is - állapították meg würzburgi és bécsi fizikusok szimulációk segítségével, kutatásukat a Nature Communications című szaklap friss száma ismertette.

Új, két nehézkvarkból és egy könnyű kvarkból álló bariont figyeltek meg az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) szakemberei.

Az eddig még csak elméletben feltételezett, de soha nem látott egzotikus részecske létét egy Velencében folyó tudományos konferencián jelentették be. A Xi cc jelű részecske fő tulajdonsága, hogy sokkal nehezebb, mint a hagyományos barion.

Jóval a modern ember ismert bevándorlása előtt is beáramlott egy rokon embercsoport Afrikából Európába egy német kutatócsoport genetikai vizsgálatai alapján.

A délnyugat-németországi Ulm városától keletre, a Sváb-Alb-középhegység Hohlenstein-Stadel nevű barlangjában talált neandervölgyi combcsontból vett genetikai mintát elemezték a Max Planck Történelmi Intézet és a Tübingeni Egyetem tudósai - számolt be róla a Phys.org.

Már a galaxishalmazok 10 milliárd évvel ezelőtti kialakulását megelőzően feldúsulhatott vasban és más nehezebb elemekben a galaxisok közti térség anyaga egy magyar asztrofizikust is soraiban tudó nemzetközi kutatócsoport most bemutatott eredményei szerint - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden.

A tudósok abból a megfigyelésükből következtetnek erre, hogy a galaxishalmazokat alkotó galaxisok közötti térséget kitöltő ritka anyagban azonos a vas előfordulási gyakorisága, függetlenül a galaxishalmaz össztömegétől. Az eredményeket hamarosan közlő tudományos cikk szerzői között szerepel Werner Norbert, az MTA és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjának vezetője.

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány - írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva.

Evolúciójuk történetét azonban a genetikai adatok hiányában mindeddig nem sikerült még feltárni.

Amerikai és kínai kutatók új tanulmánya a mai békák három fő, nagyjából egy időben megjelent ősét írja le, ezek az élő békafajok 88 százalékát jelentik.

- Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt - derült ki egy brit tanulmányból. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres.

A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért.

A Föld és az emberiség jövőjével kapcsolatos aggodalmait osztotta meg 75. születésnapja alkalmából a BBC-nek adott interjújában Stephen Hawking elméleti fizikus, a világ egyik leghíresebb tudósa.

Hawking szerint Donald Trump amerikai elnök kiugrása a párizsi klímaegyezményből visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet a Föld klímájában. A cambridge-i professzor úgy vélte, a döntés olyan útra tereli a bolygót, amelynek végén a Vénuszhoz hasonlóan forró planétává válhat.

Hawking arról is beszélt, hogy az agresszió szerinte "beépült" az emberekbe, és az az emberiség legjobb reménye a túlélésre, ha elhagyja a Földet és más bolygókon él tovább.

Ha a szén-dioxid-kibocsátást nem sikerül csökkenteni, akkor a globális hőmérséklet minden egyes egy Fahrenheit (0,55 Celsisu-fok) növekedésével az amerikai gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékát veszítené el, és minden további egy Fahrenheit növekedés többe kerülne az előzőnél - derítették ki amerikai kutatók.

A Kaliforniai, a Rutgers és Chicagói Egyetem kutatói a nemzetgazdasági adatok 29 ezer számítógépes szimulációja alapján számszerűsítették a globális felmelegedés árát az Egyesült Államok számára.

Az eurázsiai jégtakaró olvadása csúcspontján 2,5 méterrel emelte meg a tengerek szintjét globálisan - derítették ki norvég kutatók, akik a jégtakarónak a földtörténeti negyedidőszakban történt visszahúzódását modellezték.

Az eurázsiai jégtakaró, amely legnagyobb kiterjedésekor mintegy 23 ezer éve Európában a mai London-Köln-Krakkó-Kijev vonalig, valamint az Alpok és a Kárpátok vonaláig húzódott, mintegy 6,5 millió négyzetkilométeres területet borított, a jég vastagsága elérte a kétezer métert.

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója.

Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet - olvasható a Space.com hírportálon.

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsának döntése nyomán útjára indulhat a PLATO exobolygó-kereső program, a huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.

- Visszafordíthatatlan éghajlatváltozások lehetnek 20 év alatt egy felmérés szerint, az egyetlen megoldás a párizsi klímaegyezmény betartása lenne, amelyből azonban az Egyesült Államok nemrég kilépett - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői adásában.

Juhász Árpád geológus a műsorban reálisnak nevezte a British Petrol olajipari vállalat felmérésében megfogalmazott aggályokat. Rámutatott arra, hogy a világ gazdasága nő és ezen belül olyan meghatározó lakosságú országok, mint Kína vagy India óriási tempóban fejlődnek. Az ipari fejlődéssel együtt óhatatlanul együtt jár a nagyobb energia-felhasználás, a tudós szerint a kérdés az, hogy ezen belül húsz év alatt milyen trendek várhatók. Hozzátette: az látszik, hogy a fosszilis energiahordozók aránya ugyan valamelyest csökken, de abszolút értékben mégis növekedés tapasztalható.

Rainer Weiss, Kip S. Thorne és Barry C. Barish amerikai fizikusok és az általuk alapított LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködés kapta a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában - jelentette be döntését a zsűri szerdán Oviedóban.