Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két idegtudományokkal foglalkozó kutatócsoportja maximális pontszámmal nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatát, az Advanced ERC Grant-ot. A Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett csoportok együttesen több mint 5 millió euró támogatásban részesülnek. Sikerük a világhírű magyar agykutatás újabb jelentős eredménye.
Az észak-amerikai denevéreket tizedelő fehérorrszindrómát valóban egy gomba fertőzése okozza - idézte amerikai kutatók megállapítását a BBC hírportálja.A kutatók a Geomyces destructans elnevezésű gombával fertőztek meg egészséges denevéreket, amelyeknél ezt követően kifejlődött a betegség, sőt azt is sikerült igazolni, hogy a fertőzés átterjedhet egyik állatról a másikra. Eredményeiket a Nature tudományos magazin legfrissebb számában ismertették részletesen a szakemberek.
Kínai asztronómusok Kr.u. 185-ben rejtélyes "vendégcsillagot" észleltek, amely nyolc hónapon át ragyogta be az égboltot. A szakemberek csak az 1960-as években jöttek rá, hogy szupernóva-megfigyelés első dokumentált esetéről van szó, és a kínaiak által észlelt égi objektum egy távoli csillag erőszakos halálát adta hírül - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Nem a halhatatlanság receptjét keressük, hanem azt kutatjuk, hogy hogyan lassítható a biológiai öregedés folyamata, miként tolható ki az egészség életszakasza - hangsúlyozta a Nobel-díjas Elisabeth Blackburn molekuláris biológus hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémián, a Quintess Tudásközpont megnyitóján.
- Osztrák kutatók felfedezése alapján egyetlen fehérjén múlik, hogy az emberi agy őssejtjei lényegesen több idegsejtet termelnek, mint az egér agyában lévők.
Egy egér agykérgében nyolcmillió idegsejt található, míg egy emberében több mint 15 milliárd. Genetikai anyaguk ugyanakkor több mint 90 százalékban megegyezik.
Fogágybetegségekkel és bőrfekélyekkel hozták eddig kapcsolatba azt a baktériumot, amelyről kutatók azt feltételezik, hogy a bélrák kialakulásával is összefüggésben lehet.
Két egymástól független kutatócsoport is kimutatta a fusiobaktérium genetikai anyagának jelenlétét vastagbéltumorokban, ám az még nem tisztázott, hogy ez véletlenszerű, vagy ok-okozati kapcsolat állhat fenn - írta a BBC hírportálja
- A szén nanocsövekből font apró kötegek megdöbbentő mértékben képesek feszítés közben egyúttal csavarodni is - számoltak be a nanoszálak izmokhoz hasonlító különleges tulajdonságáról kutatók a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában.
A daganatos betegek sugárkezelésének új dimenzióját nyithatja meg Debrecenben a protonterápiás centrum, amelynek előkészítésére szerdán írt alá együttműködési megállapodást a helyi önkormányzat, az egyetem, az MTA Atommagkutató Intézete (Atomki) és a cseh Proton Therapy Provider cég.
Az új intézményi rendszerben is megmarad a kutatás, a kutatómunka autonómiája - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke annak kapcsán, hogy hétfőn tartotta az utolsó kutatói fórumot.Ismertetése szerint a jelenlegi kutatóintézet-hálózat infrastruktúrája szétaprózott, rugalmatlan, ami megnehezíti a kutatási témaváltást, a csökkenő források túl nagy részét emésztik fel az adminisztratív költségek.
Thomas Sargent és Christopher A. Sims amerikai közgazdásznak ítélték oda hétfőn a 2011. évi közgazdasági Nobel-díjat Stockholmban.
A svéd jegybank, a Riksbank által odaítélt Alfred Nobel közgazdasági emlékdíjat "az ok és okozat a makrogazdaságban" területén végzett empirikus kutatásaikért ítélte a professzoroknak a döntőbizottság.
A Rák-ködnek, az egyik legalaposabban tanulmányozott égi objektumnak sikerült "meglepnie" a csillagászokat, amikor korábban elképzelhetetlen energiájú sugárzást észleltek a nebulában.
A felfedezésről a Science pénteki számában közölték tanulmányukat amerikai és kanadai csillagászok.
Először készült hiteles fotó háromszoros szivárványról, sőt egy négyszeres szivárvány pislákoló nyomairól is - közölte a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
Raymond Lee, az amerikai Tengerészeti Akadémia meteorológus professzora elmondta, hogy háromszoros szivárványról szóló beszámolót az elmúlt 250 év során mindössze ötször jegyeztek fel, ám bizonyíték nem volt ezekre a megfigyelésekre.
Daniel Shechtman (Sehtman) izraeli tudósnak ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A haifai Technion (Izraeli Technológiai Intézet) kutatója a bizottság indoklása szerint a kvázikristályok felfedezéséért érdemelte ki a díjat.
Az elismeréssel 10 millió svéd korona (327 millió forint) is jár.
Saul Perlmutter amerikai, valamint Brian P. Schmidt ausztrál és Adam G. Riess amerikai csillagászoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A bizottság indoklása szerint a három tudós "a világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért" érdemelte ki a díjat.
A 2011-es orvosi-élettani Nobel-díjat fele részben Bruce A. Beutler és Jules A. Hoffmann kapták, az úgynevezett természetes vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért. A díj másik felét Ralph M. Steinman kapta a dendritikus sejtekkel kapcsolatos felfedezéseiért, ám a kanadai kutató már nem érte meg a kitüntetést, ugyanis három nappal a díj kihirdetése előtt, szeptember 30-án elhunyt.
Óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága a veleszületett és szerzett immunitás megértésében - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója annak kapcsán, hogy az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a veleszületett immunitással kapcsolatos kutatásokért, a kanadai Ralph Steiumann pedig a szerzett immunitásban főszerepet játszó dendritikus sejtek felfedezéséért kapta a legmagasabb tudományos elismerést.
Még a több millió éves megkövült bogarak is megtartják irizáló színüket, bár a színjátszó árnyalat kissé megváltozik az eredetihez képest - idézte amerikai és brit kutatók megállapítását a BBC hírportálja.
Maria McNamara, a Yale Egyetem kutatója elektronmikroszkópos vizsgálatai során úgy találta, hogy az ősi bogarak eredetileg kék színárnyalata például zöldessé válik az idők során egy kémiai változás miatt lejátszódó "vöröseltolódás" következtében.
Két hónappal ezelőtt alakult meg a Természettudományi és Technológiai Kar, egyben
a Debreceni Egyetem legfiatalabb tanszéke, a Biomérnöki Tanszék. Ennek oka, hogy
örvendetesen megnőtt az igény a biomérnök képzés iránt. Sokáig csupán a fővárosban,
a Budapesti Műszaki Egyetemen indult ez a szak, a BME egyik legsikeresebb, legjobb
elhelyezkedési mutatókkal rendelkező képzése.
Immun és anyagcsere betegségben szenvedők gyógyulását teszi lehetővé az a kutatási tevékenység, amely a 2009. július 1-én indult „Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen” című kutatási projekt keretében valósul meg, majd 778 millió forintos támogatással.
Végnapjait éli az amerikai Fermilab részecskegyorsítója, a Tevatron, amelyet pénteken állítanak le.
A CERN nagy hadronütköztetőjének 2008-as üzembe helyezéséig a Tevatron volt a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 1983-ban helyezték üzembe Chicago közelében a 6,4 kilométer kerületű gyűrűt, a benne folyó kísérletek az ősrobbanás utáni állapotokat voltak hivatottak újrateremteni