Tudomány

A testmagasság és a gének kapcsolatát vizsgálva arra a megállapításra jutottak amerikai kutatók, hogy bizonyos géneknél gyakrabban fordulnak elő kópiahiányok a legalacsonyabb gyerekek és felnőttek esetében - idézte a HealthDay című ismeretterjesztő portál.

Salvador Moncada professzor  és Paragh György egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) elnöke a Debreceni Egyetem Főépületének Aulájában.

Korábbi őslénytani leletek alapján a paleontológusok már régóta feltételezték, hogy a dinoszauruszok alkalomadtán madarakkal is táplálkoztak, az első közvetlen bizonyítékotkínai kutatóknak sikerült meglelniük, akik egy mikroraptor "bendőjében" madár csontvázát fedezték fel.

Tíz fiatal kutató vehette át az idén ötödik alkalommal odaítélt Junior Prima Díjat a magyar tudomány kategóriában. A Prima Primissima Díjhoz kapcsolódó elismerést a Magyar Tudományos Akadémián adták át, az ünnepségen Pálinkás József, az MTA elnöke, valamint Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB Zrt.) elnök-vezérigazgatója mondott köszöntött.

Egyre nagyobb népegészségügyi probléma az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedése, sőt olyan baktériumok is komoly gondot okoznak, amelyek elvileg érzékenyek ezekre a szerekre, ám tápanyaghiányos, "éhező" állapotban mégis rezisztenssé válnak. Amerikai kutatók most új módszert ajánlanak az ellenálló baktériumok kicselezésére.

A mezőgazdaság egy Magyarországon tiltott formáját, a genetikailag módosított, úgynevezett GMO–növényekre alapozott agrárgazdaság fontosságát hangsúlyozták kutatók pénteken Budapesten a Tudomány Világfóruma (WSF) egy szekcióülésén. Brazil, dél-afrikai, német és amerikai tudósok kiemelték: a GMO nagyban hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságához és országok felemelkedéséhez.

Magyarország első műholdja, a Masat-1 startlehetőséget kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésében, amely Kourou-ból indul 2012. január végén.

  A Masat-1, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit.

Az "új fizika" lehetőségét vetíti előre az a részecskebomlási "anomália", amelyet az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) észleltek.Matthew Charles, az Oxfordi Egyetem fizikusa, az LHCb kísérlet részese arról számolt be Párizsban a HCP 2011 (A hadronütköztető fizikája) című konferencián, hogy az úgynevezett D-mezon szubatomi részecskék kissé másként bomlanak, mint antirészecskéik.

Egy Kolozsváron tartott nemzetközi tudományos konferencia résztvevői felszólították a román államot, hogy állítsa le a verespataki arany kibányászására irányuló jelenlegi munkálatokat, és készítsen olyan tervet, amely az örökségvédelmi, környezetvédelmi szempontoknak is, és a fenntartható fejlődés követelményeinek is megfelel.

Az Akadémiai Kiadó tizennégy kiadványa - illetve szerzőik, szerkesztőik - részesültek az idén Akadémiai Nívódíjban; a kitüntetettek között van Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész, aki a Teller című könyvéért részesült elismerésben.

    A nívódíjakat A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében hétfőn adták át Budapesten, az Akadémiai Könyvtár épületében.

Ételeink rosttartalmának növelése csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát - idézte brit kutatók megállapítását a BBC hírportálja (www.bbc.co.uk).

 A londoni Imperial College kutatói 25 korábbi tanulmány adatainak elemzésével úgy találták, hogy a napi rostbevitel 10 grammal való emelése 10 százalékkal csökkenti a bélrák kockázatát, ugyanakkor a gyümölcsökre és a zöldségekre ez a csökkentő hatás nem bizonyult érvényesnek.

Bőrsejtekből kiindulva sikerült laboratóriumban létrehozni olyan immunsejteket, amelyek felhasználhatók a daganatos sejtek elleni harcban - ismertette oxfordi kutatók eredményét a BBC hírportálja (www.bbc.co.uk).

    Az emberi test saját immunrendszere erejének felhasználása új utat nyithat a rák elleni küzdelemben.

A hazai biológiai és ökológiai kutatómunka hatékonyabbá tételére kutatóközpontot (Füves Élőhelyek Kutatóközpont) hoztak létre a Debreceni Egyetem (DE) két centruma, valamint a Hortobágyi-, a Bükki- és az Aggteleki Nemzeti Park csütörtökön megkötött együttműködésével.

A kreativitás csúcsa később mutatkozik meg a természettudományokban napjainkban, mint egy évszázaddal korábban - vélik Nobel-díjasok teljesítményének elemzése alapján amerikai kutatók. Einstein szerint a tudományhoz való igazán nagy hozzájárulását valaki vagy 30 éves koráig megteszi, vagy sohasem.

A Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségén hét kutató vehette át kimagasló tudományos munkájáért az Eötvös József-koszorút. A miskolci eseményen rajtuk kívül a magyar tudományos élet több kiválósága is magas elismerésben részesült oktatói, kutatói, illetve tudományszervező tevékenységéért.

Csodák márpedig vannak. És nemcsak a mesékben, hanem a való életben is. A rászorultaknak ilyen csoda a fülbe ültethető, beoperálható cochleáris implantátum, rövid megjelöléssel: Cl. Egy olyan készülékről van szó, melynek segítségével a siketek és súlyosan halláskárosultak számára kinyílhat a némaságba zárt világ, a csend nyomasztó korszaka helyett eljutnak hozzájuk az élet hangjai. És képesek lesznek a beszédre, a kommunikációra is.

Amerikai kutatók azonosították azt a neuroncsoportot, amely meghatározza, hogy felébredünk-e a fénytől vagy nyugodtan alszunk mellette - idézte a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál (www.sciencedaily.com).Az erős fénytől általában felébredünk, ha alszunk, és nehezen vagy egyáltalán nem tudunk elaludni, ha ébren vagyunk. Ugyanez fordítva is igaz, egy sötét szobában könnyen elálmosodunk és reggelente sokan tovább alszanak, ha be van sötétítve hálószobájuk.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két idegtudományokkal foglalkozó kutatócsoportja maximális pontszámmal nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatát, az Advanced ERC Grant-ot. A Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett csoportok együttesen több mint 5 millió euró támogatásban részesülnek. Sikerük a világhírű magyar agykutatás újabb jelentős eredménye.

Az észak-amerikai denevéreket tizedelő fehérorrszindrómát valóban egy gomba fertőzése okozza - idézte amerikai kutatók megállapítását a BBC hírportálja.A kutatók a Geomyces destructans elnevezésű gombával fertőztek meg egészséges denevéreket, amelyeknél ezt követően kifejlődött a betegség, sőt azt is sikerült igazolni, hogy a fertőzés átterjedhet egyik állatról a másikra. Eredményeiket a Nature tudományos magazin legfrissebb számában ismertették részletesen a szakemberek.

    Kínai asztronómusok Kr.u. 185-ben rejtélyes "vendégcsillagot" észleltek, amely nyolc hónapon át ragyogta be az égboltot. A szakemberek csak az 1960-as években jöttek rá, hogy szupernóva-megfigyelés első dokumentált esetéről van szó, és a kínaiak által észlelt égi objektum egy távoli csillag erőszakos halálát adta hírül - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.