Belföld

A közoktatási intézmények átszervezésének végső dátumának meghosszabbítására nyújtott be közös törvényjavaslatot Kósa Lajos fideszes és Botka László szocialista polgármester, mellyel a március utolsó napját meghatározó törvényt szeretnék módosítani és a tanév végéig kitolni a nevelési, oktatási intézmények átszervezésére, a fenntartói jog átadására vagy megszüntetésére vonatkozó határidőt.

Az MDF EP listavazetője azt mondta, hogy az MSZP rövid távú válságkezelésével az ország elkerülheti a csődöt, de a program nem alapozza meg a fellendülést. A politikus úgy vélekedett: a Fidesz még azt is tagadja, hogy válságkezelésre volna szükség. "A reformok tagadása, a válságkezelés tagadása szocialistábbá teszi a Fideszt, mint maga a szocialista párt" - jelentette ki Bokros Lajos.

Válságkezelés és bizalomerősítás. Ezzel a címmel jelent meg a Bajnai kormány egyéves cselekvési terve. Sorozatunkban részletesen közöljük a programot.

 A 2009-es Bajnai-programot 2002 óta alapozzák meg közösen a kormánypártok és a Fidesz.

1. Hét évvel ezelőtt a 100 napos program megszavazása tönkretette az országot, s ma a Parlamentben egyetlen olyan párt van, amely ebben nem vett részt. Ez pedig a Magyar Demokrata Fórum, amely előre jelezte, hogy a program lejtőre viszi az országot.

Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári posztjára  Vojnik Máriát jelöli a miniszterelnök, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári tisztségét pedig továbbra is Gőgös Zoltán fogja betölteni. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára marad Vadai Ágness, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál változatlan feladatmegosztás mellett továbbra is Juhász Gábor és Avarkeszi Dezső látja majd el az államtitkári feladatokat.

Bajnai Gordon szerint a válságkezelő program - amely a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja - lemondást, szolidaritást kér mindenkitől, de ennek eredményeként az ország talpra állhat és megerősödhet. A miniszterelnök erről a vasárnapi kormányülés után beszélt nemzetközi sajtótájékoztatón.

A mai napon Magyarország a holokauszt áldozataira emlékezik. Arra a több mint félmillió ártatlan áldozatra, akiket a magyar hivatalnokok, rendőrök és csendőrök először gettókba hurcoltak, majd néhány héttel később marhavagonokba zsúfoltak, és a halálba küldtek

Az SZDSZ szerint itt az ideje kimondani, hogy a Jobbik nem egyszerűen egy radikális párt, hanem a szombati holokauszttagadó tüntetés után neonáci pártnak tekinthető. Erről Gusztos Péter, a párt ügyvivője beszélt a Független Hírügynökségnek.

Pécs városa az elmúlt években katasztrofális helyzetbe jutott. Pécsnek változásra van szüksége. A változásra mindkét polgármester jelölt garancia, azonban az MDF programok alapján kíván javasolni és dönteni.

Bajnai Gordon miniszterelnök április 16-án ellenjegyezte a miniszteri kinevezésekről szóló köztársasági elnöki határozatot, így megkezdhetik tevékenységüket az új miniszterek és hivatalosan is megalakult a válságkezelő kormány. Az új kormány pénteken tartja első ülését, amelyen első olvasatban tárgyalják a Válságkezelő tervet. A frissen kinevezett miniszterek hétfőn teszik le esküjüket az Országgyűlés előtt.

Balázs Péter közgazdász, a CEU professzora, államtitkárként szolgálta az Antall- és a Medgyessy-kormányt, nagykövet volt Dániában és az Orbán-kormány alatt Németországban. 2004-ben az Európai Bizottság első magyar tagja, a regionális politikáért felelős biztos.

A Bajnai-kormányban a pénzügyminiszteri posztot betöltő, 36 éves Oszkó Péter jogászként végzett az ELTÉ-n. 2004-ben került a Deloitte-hez, ahova rögtön üzlettársként vették fel, ami nagyon ritka ilyen fiatal korban. Az adótanácsadás üzletág vezetői székéből, 2007-ben, Simor András távozásakor nevezték ki a cég vezetőjének.

Egyfajta átmenetet képez a folytonosság és a változás között Kiss Péter (50) volt kancelláriaminiszter, aki mostantól a társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszter lesz. A nyilvánvalóan társadalmi feszültség-elhárításra "kitalált" Kiss Péter egyrészt közvetít a kabinet és az MSZP-vezérkar, valamint a civil szervezetek és a kormány között, másrészt a különböző minisztériumok társadalompolitikai ügyeit fogja intézni.

A szintén maradó Székely Tamás (54) egészségügyi miniszter a SOTE Általános Orvosi Karán diplomázott 1979-ben. 2005-től 2007-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese, majd főigazgatója.

Az 59 éves Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Veszprémi Egyetem vegyipari rendszermérnöki szakán diplomázott 1974-ben. Ugyanebben az évben lép be az MSZMP-be. 1977-től nyolc éven át a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Veszprém Megyei Bizottságának a titkára, majd első titkára. Kiss Péterhez hasonlóan ő is "régi" MSZP-snek számít: 1990 novemberétől a párt ügyvezető alelnöke, 1994-tól alelnöke. 2007-ben és 2009-ben megerősítik MSZP elnök-helyettesi tisztségében.

Ugyancsak a helyén marad a 44 éves oktatási miniszter, aki 1988-ban végzett az ELTE bölcsészkarán, történelem-latin szakon, majd ugyanitt oktatói állást kapott. Hiller István politikai karrierje 1983-ban kezdődött az MSZMP-be való belépéssel, majd 1989-ben az MSZP-nek is alapító tagja volt. 2003-ban alelnöke, 2004-ben Szekeres Imre ellenében elnöke lett az MSZP-nek.

A földművelésügyi miniszterként a posztján maradó, bal- és jobboldalon is elismert, 62 éves Gráf József 1970-ben lépett be az MSZMP-be, később pedig az MSZP-nek is alapító tagja volt. 2006-ban országos listáról bejutott az Országgyűlésbe, de az alakuló ülés előtt lemondott mandátumáról egyik párttársa javára.

Az 54 éves Draskovics Tibor már a gimnáziumban is a baloldali eszméket támogatta, a Fazekas KISZ-titkáraként fel is szólalt az oktatási elitizmus ellen. 1994-ben Békesi László akkori pénzügyminiszter közigazgatási államtitkára, de munkahelyét Bokros Lajos és Medgyessy Péter alatt is megtarthatja - egészen 1998-ig. 

Megszavazta a bizalmatlansági indítványt és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta a parlament. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással hozták meg.

A bizalmatlansági indítvány elfogadása után Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt, és aláírta az erről szóló okmányt.

A mai egyetemisták, főiskolások elsősorban az online csatornákat használják az információk gyűjtésére, az önkifejezésre és kapcsolattartásra, a hallgatók több mint fele rendszeresen olvas blogokat, kilenc százalékuk kommentálja is azokat, három százalékuk pedig saját blogot vezet. A fiatalok egyharmada pedig a baráti beszélgetéseket, sörözéseket is internetes üzenetek segítségével szervezi meg - derül ki a djuice Digitális Kultúra Kutatásából.