Az ingatlanbefektetési volumen idén 1,6 milliárd euró (mintegy 530 milliárd forint) körül lehet, ami elmarad a tavalyi 1,76 milliárd eurótól (580 milliárd forint), jövőre viszont ennél is magasabb lesz az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a CBRE ingatlan-tanácsadó prognózisa szerint.
Az ingatlanfejlesztés napja alkalmából készült éves ágazati elemzésükben megállapítják: a magyar piac továbbra is vonzó a nemzetközi és az egyre tőkeerősebb magyar befektetők körében.
Az ország uniós viszonylatban is kiemelkedő, 5 százalékot is meghaladó gazdasági bővülésének, a kiszámítható és stabil szabályozási környezetnek, valamint a kedvező hozamoknak köszönhetően.
Az őszi hónapokban ismét jól teljesít az ingatlanpiac, így a tavasz végi és nyári gyengébb hónapok ellenére a tavalyihoz hasonló, erős évet zárhat idén is - derült ki a Duna House Barométeréből.
A jelentés szerint az első tíz hónapban 1,8 százalékkal kevesebb volt az adásvételek száma, mint egy évvel korábban, így aktív év végi forgalom mellett a tavalyihoz közeli lehet a tranzakciószám.
Szeptember után októberben is 13 ezer feletti adásvétel volt országosan, az egy évvel korábbinál csaknem 4 százalékkal több.Októberben Budapesten 40 százalékra mérséklődött a befektetők jelenléte, amely az előző hónapokhoz képest 5-6 százalékpontos csökkenést jelent. Vidéken mintegy 8 százalékpontos csökkenéssel 22 százalékra mérséklődött a befektetők aránya.
- A fővárosban és a vidéki városokban továbbra is meghaladja a 20 százalékot a lakásárak éves növekedési üteme, Budapesten nominálisan 22,5 százalékos, a vidéki városokban pedig 21,6 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2018 és 2019 második negyedéve között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második negyedévre vonatkozó lakásárindexe szerint.
A főváros egyes belvárosi kerületeiben eléri a 26 százalékot a külföldi ingatlanvásárlók aránya, köztük a kínai vásárlók jelenléte országos és budapesti viszonylatban is kiemelkedő - derült ki az OTP Ingatlanpont összeállításából.
- Tovább tudta növelni a már eleve magas piaci részesedését az Airbnb Budapesten, az elmúlt évek belvárosi kerületekre vonatkozó szabályozó rendeletei sem tudták egyelőre visszaszorítani terjeszkedését a fővárosban.
Nem lesz működőképes az újépítésű ingatlanpiac az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnésével, az áfa 27 százalékra emelésével - állapította meg a Duna House fejlesztők és beruházók véleménye, valamint a piaci folyamatok alapján készített legfrissebb elemzésében.
Szerintük az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa decemberi kivezetésével jelentősen lelassulhat az ingatlanértékesítés, az új fejlesztések elmaradása szűkülő kínálatot eredményezhet, és veszélybe kerülhet az ingatlanállomány megújulási mutatója is, amely már jelenleg is elmarad az európai átlagtól.
Negatív irányú trendfordulóhoz érkezett a lakáspiac, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint Budapesten már kínálati piac van kialakulóban és az emelkedő árak korszaka is véget ért; az irodabérleti piacon ugyanakkor töretlen a bizalom.
A GKI a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság következő egy évre vonatkozó ingatlanpiaci terveit, szándékait és kilátásait térképezi fel negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérésében. Az októberi vizsgálatban 110 ingatlanos cég és 1060 vállalat vett részt, a lakossági reprezentatív minta 1000 emberből állt.
Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten 2019 harmadik negyedévében, az átlagos négyzetméterár már eléri a 925 000 forintot - közölte a Cordia, a cég legfrissebb átfogó felmérése alapján.
Az árak további emelkedése irányába hat az elemzés szerint, hogy az induló projektek száma csökken, a még 5 százalékos áfakulcs mellett megvásárolható otthonok kínálata egyre szűkül.
Pesten az átlagos négyzetméterár megközelítette a 890 000 forintot, Budán pedig az 1 millió 25 ezer forintot a harmadik negyedévben. A fővárosi átlagár az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, a tavaly harmadik negyedévihez képest 16 százalékkal, a 2017 azonos időszakihoz viszonyítva több mint 34 százalékkal nőtt a Cordia adatai szerint.
- Csaknem 5 milliárd eurónyi fejlesztést mutat be a világ egyik legrangosabb ingatlanfejlesztési szakkiállításán, az idei müncheni EXPO REAL-on Magyarország a Budapest-standon,; a régióban a leggyorsabb, 5 százalék feletti magyar gazdasági növekedést támogató, Európában is kiemelkedő ütemű építőipari beruházásoknak köszönhetően jelentős nemzetközi befektetői érdeklődésre és új üzletekre is számítanak.
A stand szervezői, Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) világszínvonalú projektekkel, kiemelt kormányzati és önkormányzati fejlesztésekkel, a Budapesten zajló beruházások mellett Debrecen, Kecskemét, Miskolc és Szeged fejlesztéseivel mutatják be az ország tőkevonzó képességét - közölte az IFK hétfőn.
Idén, a 22. müncheni EXPO REAL-on 75 országból több mint 2000 kiállító és csaknem 40.000 döntéshozó gyűlik össze 2019. október 7-9. között.
- Budapesten és más egyetemi városokban (Debrecenben, Pécsen, Győrben és Miskolcon) az albérletpiacon a bérleti árak elérték a felső határt: július vége és augusztus vége között nem emelkedett a kiadó lakások bérleti díja - közölte az Ingatlan.com pénteken .
A közleményben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a kínálat növekedésével indokolta az áremelkedés megtorpanását: a magánszemélyek által kínált albérletek száma ugyanis 39-80 százalékkal nőtt egy hónap alatt.
Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten augusztus végén a kiadó lakások átlagos havi bérleti díja 160 ezer forint volt, annyi, mint a szezon elején, és 6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A panellakásokért augusztus végén 145 ezer forintot, a téglaépítésű lakásokért pedig 165 ezer forintot kértek a tulajdonosok.
Felélénkítette az albérletek piacát a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, az azt követő tíz napban a magánszemélyek 28 százalékkal több hirdetést adtak fel, mint az azt megelőző tíz napban - derült ki az ingatlan.com legfrissebb körképéből.
A ponthatárok kihirdetése utáni egy hétben a kiadó lakások átlagos bérleti díja a fővárosban 160 ezer forint volt, ez megegyezik az 1-2 héttel korábbi szinttel és a többi egyetemi városban is stabilak maradtak az árak.
Az elemzésből az is kiderült, hogy Budapesten 65 ezer forint egy kiadó szoba havi átlagára. Debrecenben, Pécsen és Miskolcon egyaránt 35 ezer forintot kérnek a szobákért, Szegeden és Győrben pedig 45 ezer forintot kell adni értük.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kiemeli: a piac élénkülése, a felpörgő kereslet idáig nem járt együtt a bérleti díjak emelkedésével, részben a kínálatbővülés miatt. A fővárosban és az egyetemi városokban a hosszú távú kiadásnál stabilizálódás látszik a bérleti díjakban.
Az ingatlanok túlértékelődésének veszélyére figyelmeztet az Európai Központi Bank (EKB) keretében működő Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) hétfőn kiadott éves jelentésében.
A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését, július 24-ét követően felélénkül az albérletpiac, ebben az időszakban számolni kell a bérleti díjak akár 10-15 százalékos emelkedésével is a lakáspiaci szakértők szerint.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. közölte, hogy a hallgatók Budapesten főként az egyetemük közelében próbálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. kerület belső része a legnépszerűbb. Ezekben a kerületekben a garzon lakások bérleti díja 120 ezer forint körül van, a közel 100 négyzetméteres, társbérletnek is alkalmas lakás albérleti díja pedig 200 ezer forinttól indul.
Lassult a lakásárak emelkedésének üteme az első negyedévben az euróövezetben és az Európai Unió egészében is. A legnagyobb mértékben Magyarországon drágultak a lakások.
- A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) 32 500 ügyfeléből 27 500 család jelezte május végéig, hogy újra tulajdonosává kíván válni korábbi ingatlanjának; összesen közel 31 ezren jeleztek vissza az eszközkezelő felhívására - közölte kedden az MTI-vel a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala.
Idén májusban 12 869 ingatlan cserélt gazdát Magyarországon, ami elmarad a 2018 májusitól, amikor 13 967 adásvétel történt a Duna House (DH) saját adatain alapuló becslése szerint.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden megjelent közlemény szerint az első öt hónapban 63 168 tranzakció zajlott a lakáspiacon, ez valamivel kevesebb az előző év azonos időszakában mérthez képest, amikor az ingatlan-adásvételek száma 64 360 volt
- Mérséklődött az összeolvadások és felvásárlások (M&A) magyarországi piaca tavaly, a legvonzóbb befektetési célpont továbbra is az ingatlan és a technológiai szektor volt, a külföldi befektetők aránya a korábbi évekhez képest ismét nőtt - derül ki az EY elemzéséből.
Magyarországon az EY közleménye szerint 2018-ban 107 felvásárlási tranzakciót jelentettek be, 20 százalékkal kevesebbet az előző évi 133-nál. Az M&A piac becsült értéke 3,35 milliárd dollárra csökkent az előző évi 4,02 milliárd dollárról - mutat rá az EY M&A Barométer felmérése, amely minden évben összesíti a nyilvános hazai tranzakciókat.
- Tavaly az egész évet tekintve erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentésében.
Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a kiadvány csütörtöki bemutatásakor elmondta, hogy a makrogazdasági fundamentumok (fizetések emelkedése, a munkaerőpiaci helyzet, kedvező kamatkörnyezet) által befolyásolt egyensúlyi árszintet a lakáspiaci árak országos szinten még nem érték el, Budapesten viszont 15 százalékkal már meg is haladták, ezzel magyarázható a fővárosi lakáspiacot érintő jelentős túlértékeltségi kockázat.Az idei első negyedévében 3661 új lakás épült, 7,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9639 volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly március végén - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tíz éve először 2018-ban lépte át a 100 ezret a folyósított lakáshitelek száma, a múlt évben összesen 108 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, ami egyébként 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - közölte az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva csütörtökön.
Az elemzésben kiemelték: tavaly a lakáshitelek összege 853 milliárd forintot tett ki, 33 százalékkal többet az előző évinél.
Az elmúlt négy évben legnagyobb mértékben az építési hitelek ugrottak meg, 2018-ban több mint 14 ezer hitelt folyósítottak építkezések finanszírozására, ami háromszor annyi mint 2015-ben.