A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő 358 köznevelési és szakképzési intézményben csaknem 150 000 tanuló és 14 500 pedagógus kezdte meg a 2023/2024-es tanévet - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.
Lezárult a több mint 3,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszírozott projekt, amelynek fő célja a Szakképzés 4.0 stratégia támogatása, valamint a kis- és középvállalkozások szerepvállalásának erősítése a szakképzési struktúraváltásban.
Az Ágazati képzőközpontok, okos struktúrák és képzőhely alternatívák elnevezésű kiemelt projektet az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. és a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Nonprofit Kft. konzorciumban valósította meg a Széchenyi 2020 programban.
- Az augusztusi pótfelvételi eljárásokkal együtt várhatóan több mint 11 400 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait ősztől a Debreceni Egyetemen (DE), amely történetének legnagyobb felvételi létszámát érte el - közölte a felsőoktatási intézmény oktatási rektorhelyettese sajtótájékoztatón csütörtökön, Debrecenben.
Bartha Elek elmondta, az egyetemre az idei felvételi eljárásban 19 676-an jelentkeztek, amelyből az első helyes jelentkezők száma 11 351 volt; ezek az adatok jóval felülmúlják a 2022-es, több mint 15 ezres összjelentkezői létszámot és a 2019-es, rekordnak számító évet is, amikor 16 502 jelentkezőt regisztráltak.
- Az LMP szolidáris a pedagógusokkal, az ellenzéki párt szerint ugyanis kormány az egyik kezével elvesz tőlük, de a másikkal sem ad semmit - jelentette ki hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Kanász-Nagy Máté frakcióvezető-helyettes.
A politikus sérelmezte, hogy a kabinet a tanárok béremelését illetően folyamatosan "az Európai Unióra mutogat", holott a megfelelő bérek biztosítása szerinte a magyar állam feladata, az uniónak ahhoz nincs köze.
Kijelentette: egy azonnali, 50 százalékos emelésre lenne szükség, amit minden évben egy infláció feletti növelésnek kellene követnie ahhoz, hogy a magyarországi tanárok bére elérje az osztrákokét, és vonzóvá váljon a pálya.
Együttműködést kötött az Országh László-díj támogatására a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Anglisztikai Társaság. Az erről szóló megállapodást kedden írta alá Keményfi Róbert dékán és a társaság elnöke, Séllei Nóra.
Országh László a Debreceni Egyetem (DE) és korábbi jogelőd intézményei meghatározó professzora volt, akinek életműve nem csupán a hazai anglisztikában, amerikanisztikában és nyelvtudományban ismert, hanem szótárszerkesztői munkássága miatt mindazok számára is, akik angolul tanultak.
Egyre többen jelentkeznek a Debreceni Egyetemre (DE): a közelmúltban lezárult felvételi időszakban a tavalyihoz képest 34 százalékkal nőtt az első helyen ezt az intézményt megjelölők száma, jelentősen meghaladva a 27 százalékos országos átlagot - ismertette a DE oktatási rektorhelyettese kedden sajtótájékoztatón.Bartha Elek elmondta: 19 676-an jelentkeztek az egyetemre, közülük 11 351-en első helyen jelölték meg.
A legtöbben, 10 153-an ezúttal is az állami ösztöndíjas képzésekre szeretnének bejutni: 8087-en alapképzésre, 1610-es mesterképzésre, 1293-an osztatlan képzésre, 360-an pedig felsőfokú szakképzésre - részletezte a professzor, megjegyezve, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a jelentkezők 76-77 százaléka kerül be az egyetemre.
A népszámlálási biztosok által már nem használt táblagépeket kapják meg a közoktatási intézmények - jelentette be a Belügyminisztérium (BM) köznevelésért felelős államtitkára Budapesten.
Az idei kétlépcsős bérfejlesztés után további emelésben részesülhetnek a szakképzésben oktatók; a most megjelent, pedagógusokat érintő törvényjavaslat garanciát jelenthet a dolgozók számára a következő évek béremelésére is - tudatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn.
2020 júliusában a kormány átlagosan 30 százalékkal emelte meg a szakképzésben dolgozók bérét, ezzel is ösztönözve a saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek oktatói tevékenységét.
Idén januártól még tovább nőtt a szakképzésben oktatók illetménye; a köznevelési intézményekhez hasonlóan béremelésben részesültek - tették hozzá.
- A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Magyarországról egyedüliként bekerült az ENSZ által támogatott fenntarthatósági kezdeményezés, a PRME (Principles for Responsible Management Education) legújabb programjába, egyben elnyerte a PRME Champion címet - közölte az intézmény hétfőn.
Az éjszaka megjelent kormányrendelet azt sugallja, hogy a rendpárti belügyminisztert a polgári engedetlenkedő szentgotthárdi tanárok meghátrálásra kényszerítették. Ugyanis a tantestület nagy része, 29 pedagógus egységes kiállásával bebizonyította, hogy nem lehet egy egész tantestületet kirúgni az amúgy is nagy pedagógushiány közepette.
Az MSZP szerint a modern, korszerű oktatás megteremtése érdekében – a béremelésen túl – szükséges a jelenlegi NAT hatályon kívül helyezése, a pedagógusok bürokratikus terheinek csökkentése, nagyobb szakmai önállóságuk biztosítása.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Facebook-oldalán óriási sikerként értékelte, precedensértékűnek nevezte az ítéletet, amely véget vet a rendszerszintű ingyenmunkának. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet a Ne dolgozz ingyen! oldalán emlékeztet rá, a portált eredetileg éppen azért indították, hogy az állam fizesse ki a pedagógusok összes túlmunkáját, most pedig, a Fővárosi Ítélőtábla döntése után vége az automatikus helyettesítgetésnek, ingyen túlóráknak, grátisz osztálykirándulásoknak.
A jogerős ítélet után megszűnhet a visszaélések nagyobb
része a túlórákkal a közoktatásban. Nagy Erzsébet hosszan ismerteti a
jogszabályi hátteret, amelynek lényege, hogy a pedagógusnak elrendelhető
munkavégzés – így az eseti helyettesítés – esetében is be kell tartani a Munka
törvénykönyvének munkaidő-beosztásra, illetve munkaidő-nyilvántartására vonatkozó
rendelkezéseit.
- Az oktatás fejlesztését, a pedagógusok megbecsülését követelve alkottak élőláncot diákok, tanárok, szülők Budapesten és vidéken péntek reggel az Egységes Diákfront és a Pala Mozgalom szervezésében.
Az országos tiltakozó akció részeként a fővárosban a Kossuth Lajos térről indulva alkottak élőláncot A demonstráció résztvevői a "Ki fog holnap tanítani?", "Szabad oktatást!", "Nincs pedagógus, nincs jövő." feliratú molinókat tartották a magasba. Sok résztvevő kezében az oktatás fejlesztéséért tartott demonstrációk jelképévé vált kockás inget mintázó zászló volt látható.
A tüntetők a "Szabad ország, szabad oktatás!", "Nincs tanár, nincs jövő!" és a "Fizessétek ki a tanárainkat!" rigmusokat skandálták.
Innováció a képzésben és a gyakorlatban címmel rendeztek nemzetközi konferenciát pénteken Hajdúböszörményben abból az alkalomból, hogy harmincéves a szociálpedagógus-képzés a Debreceni Egyetem (DE) gyermeknevelési és gyógypedagógiai karán.
- A precíziós mezőgazdaságban egyre meghatározóbb drónok alkalmazását segíti a Debreceni Egyetem (DE) mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának új, gyakorlatorientált kurzusa: a növényvédelmi drónpilóták oktatása - közölte az egyetem sajtóközpontja csütörtökön
Négyezer-hatszáz honvéd kadét kezdte meg az idei tanévet - mondta a Magyar Honvédség parancsnoka a honvedelem.hu-nak adott, szombaton megjelent interjújában.
Ruszin-Szendi Romulusz az interjúban felidézte: a 2017-ben elindított Honvéd Kadét Program alapját a hazafias és honvédelmi nevelés adja, amelynek célja, hogy tudatosítsa a haza szeretetének és védelmének fontosságát, valamint hozzájáruljon a fiatalok felelős állampolgárrá neveléséhez.
Az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők a 2021. évi országos kompetenciamérés iskolai és tanulói adatai - közölte a Belügyminisztérium hétfőn az MTI-vel.
A kompetenciamérés minden évben a 6., 8. és 10. évfolyam tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja. A mérésre járványügyi okokból egy év kihagyást követően, 2021 májusában került sor - emlékeztettek a közleményben.
Közölték: a nemzetközi tapasztalatok alapján várható volt, hogy a digitális munkarend bevezetése, a világjárvány negatív hatást fog gyakorolni a tanulók eredményeire, kérdéses legfeljebb az lehetett, hogy azok mely évfolyamokon milyen mértékben csökkennek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) önálló oktatási minisztériumot, tanszabadságot és kiszámítható jövőt követel.Az érdekképviselet azt közölte kedden, hogy mivel rövidesen összeül az új parlament, majd létrejön az új kormány is, még a minisztériumi struktúra kialakítása előtt szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja a figyelmet az oktatás legsúlyosabb problémáira.
A PSZ egyik legfontosabb követelésének azt tartja, hogy önálló oktatási minisztérium jöjjön létre, amely a bölcsődétől a felsőoktatásig képviseli a nemzet jövőjét meghatározó stratégiai ágazatot a kormányon belül.
"Már régóta egyértelmű, hogy a sok területet magába olvasztó Emmi nem képes ellátni feladatát, az oktatásnak külön tárca kell, hozzáértő miniszterrel. A PSZ szükségesnek látja azt is, hogy a köznevelés és a szakképzés ismét egy tárcához kerüljön" - hangsúlyozták