Átalakul a felsőoktatás finanszírozási rendszere, az oktatási államtitkárság tervei szerint a normatív alapú támogatásról egyfajta feladatfinanszírozásra állnak majd át. Erről Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke beszélt egy csütörtöki szakmai tanácskozáson.
Sályi Lőrinc kifejtette: a finanszírozási rendszer átalakítását dolgoznak, a mostani normatív rendszer megváltozik, súlyozni fognak az intézmények között, és egyfajta feladatfinanszírozásra állnak át.
Nő az érdeklődés a kínai nyelv iránt Magyarországon: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Konfuciusz Intézetének tanárai az elmúlt öt évben ötezer tanulót oktattak, és a számuk folyamatosan emelkedik. Magyarországon jelenleg egy általános iskolában, három gimnáziumban és kilenc felsőoktatási intézményben tanítanak kínait, ebből mindössze három felsőfokú intézmény van, ahol az oktatás nem az intézet munkatársainak közreműködésével folyik.
Három magyar egyetem jutott a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé a Webometrics (Ranking Web of World Universities) legfrissebb, 2012-es rangsorában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem is nagyot javított 2011-es helyezésén.
A diákoknak március 14. és 19. között van lehetőségük, hogy középfokú felvételi jelentkezésük sorrendjét módosítsák, új iskolát azonban már nem lehet választani - hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal. A középfokú felvételi eljárás során a felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információ alapján a tanulóknak egy alkalommal lehetőségük van továbbtanulási elgondolásaik módosítására. Ehhez módosító tanulói adatlapot kell kitölteniük.
- Oktatási kerekasztal létrehozását kezdeményezi a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület 16 oktatással foglalkozó szervezettel közösen; a szerveződés célja egy közoktatásról szóló hosszú távú koncepció elkészítése - jelentették be a szervezők pénteki budapesti sajtótájékoztatójukon.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) átdolgozását kezdeményezte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesülete; Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak elküldött, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükhöz csaknem 1500 támogató aláírást is csatoltak.
A szakszervezet honlapján közzétett állásfoglalás szerint a Nemzeti alaptanterv kiteljesíti az iskolák végrehajtói szerepét, ugyanakkor az iskolai oktatás folyamatát nem határozza meg, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskolának nincs más joga és kötelessége, mint az állam által kiadott kötelező kerettantervet helyi tantervként beemelni a pedagógiai programjába, és végrehajtani.
A jelenlegi formában elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti alaptanterv tervezetét (NAT) a Magyartanárok Egyesülete, szerintük az a magyartanításban nem indítana el kedvező változásokat, s gátja lenne a tantárgy feltétlenül szükséges, és részben már megindult szemléleti és módszertani megújulásának.
Nyilvánosak a tavalyi országos kompetenciamérés intézményi adatai, amelyekből a szülők is tájékozódhatnak arról, hogy gyermekük oktatásában milyen eredményeket ért el az adott iskola; az országos jelentés néhány hét múlva készül el.
Sikeresen lezárultak a felsőoktatási jelentkezések pénteken éjfélkor - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt.Részletes eredményeket e hét végén, illetve áprilisban közölnek a jelentkezési adatokról - jelezte az államtitkár, hozzátéve: egyetlen korlát van, 240 pontot kell elérnie annak, aki be akar jutni a felsőoktatásba. Hoffmann Rózsa azt mondta, ettől a minőség javulását várják.
A felsőoktatási szakkollégiumi rendszer "gazdátlanságára", illetve a szabályozás és a finanszírozás ebből eredő problémáira hívta fel a figyelmet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából készült kutatás, amelynek összegzését pénteken juttatták el az MTI-hez.
Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és szintén ekkor jön létre a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyett alapítandó Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT).
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, azt kérik, a testület állapítsa meg, hogy a köznevelési törvény ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal, és semmisítse meg a jogszabályt.A hatályos jogszabályoknak megfelelően a PSZ már decemberben is az Alkotmánybírósághoz fordult, a köznevelési törvény alkotmányellenességének megállapításáért.
A folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere. A mára előállott körülmények nem adnak kellő időt, és vagy ellehetetlenítik, vagy nagymértékben megnehezítik a továbbtanulni kívánó fiatalok és családjuk felelős döntéshozatalát – állapította meg Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa.
- A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény kapcsán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalást fogadott el 2012. január 27-i ülésén. Az állásfoglalás rögzíti, hogy a törvényben nem szerepel a felsőoktatás minőségügye, s a törvény megszüntette a MAB eddigi függetlenségét. Ez veszélyezteti – egyebek között – a magyar diplomák nemzetközi elismerését.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alátámasztottnak látja azon félelmét, hogy a közoktatási rendszer államosítása megfelelő alapot teremt a szakszervezeti érdekegyeztetés kizárásához, az intézményvezetői gárda teljes lecseréléséhez és a pedagógusok elbocsátásához. Az érdekvédelmi szervezet hétfői közleményében felidézte, hogy 2011. december 12-én a megyei közgyűlések elnökeit és a megyei kormányhivatalok vezetőit levélben arra kérte, hogy az állami fenntartásba kerülő intézmények átvételi eljárásába, a munkáltatói jogokkal kapcsolatos egyeztetési folyamat kidolgozásába vonják be a PSZ illetékes megyei tisztségviselőit.
Félévente 143000 forinttól 950000 forintig terjed a skála. Nem tévedés, az orvosnak készülők díja megközelíti az 1 milliót szemeszterenként, a gyógyszerész –jelöltek 750 ezret fizetnek majd, a bölcsészeknél 143 ezertől már lehet is tanulni.
Félreértés ne essék:az összegeket nem az egyetemen találták ki.
A Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese szerint szakmailag nem támasztható alá az államilag támogatott felsőoktatási helyek keretszámának megállapítása, az sem a diákok érdekeit, sem a piaci igényeket nem szolgálja. Jávor András reméli, hogy csak átmeneti időszakra vonatkozik ez a keretszám-megállapítás.
Szerződést köt az állam a felsőoktatásban költségtérítéssel tanuló diákokkal; a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el.