Oktatás

A diákoknak március 14. és 19. között van lehetőségük, hogy középfokú felvételi jelentkezésük sorrendjét módosítsák, új iskolát azonban már nem lehet választani - hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal. A középfokú felvételi eljárás során a felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információ alapján a tanulóknak egy alkalommal lehetőségük van továbbtanulási elgondolásaik módosítására. Ehhez módosító tanulói adatlapot kell kitölteniük.

- Oktatási kerekasztal létrehozását kezdeményezi a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület 16 oktatással foglalkozó szervezettel közösen; a szerveződés célja egy közoktatásról szóló hosszú távú koncepció elkészítése - jelentették be a szervezők pénteki budapesti sajtótájékoztatójukon.

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) átdolgozását kezdeményezte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesülete; Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak elküldött, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükhöz csaknem 1500 támogató aláírást is csatoltak.

A Hálózat a Tanszabadságért szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) az oktatási rendszer újbóli központosításának egyik legmarkánsabb eszköze, azt sem oktatáspolitikai, sem szakmai értelemben nem tartja megfelelőnek, és annak visszavonását javasolja - olvasható a tömörülés állásfoglalásában.

A szakszervezet honlapján közzétett állásfoglalás szerint a Nemzeti alaptanterv kiteljesíti az iskolák végrehajtói szerepét, ugyanakkor az iskolai oktatás folyamatát nem határozza meg, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskolának nincs más joga és kötelessége, mint az állam által kiadott kötelező kerettantervet helyi tantervként beemelni a pedagógiai programjába, és végrehajtani.

A jelenlegi formában elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti alaptanterv tervezetét (NAT) a Magyartanárok Egyesülete, szerintük az a magyartanításban nem indítana el kedvező változásokat, s gátja lenne a tantárgy feltétlenül szükséges, és részben már megindult szemléleti és módszertani megújulásának.

Nyilvánosak a tavalyi országos kompetenciamérés intézményi adatai, amelyekből a szülők is tájékozódhatnak arról, hogy gyermekük oktatásában milyen eredményeket ért el az adott iskola; az országos jelentés néhány hét múlva készül el.

Sikeresen lezárultak a felsőoktatási jelentkezések pénteken éjfélkor - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt.Részletes eredményeket e hét végén, illetve áprilisban közölnek a jelentkezési adatokról - jelezte az államtitkár, hozzátéve: egyetlen korlát van, 240 pontot kell elérnie annak, aki be akar jutni a felsőoktatásba. Hoffmann Rózsa azt mondta, ettől a minőség javulását várják.

A felsőoktatási szakkollégiumi rendszer "gazdátlanságára", illetve a szabályozás és a finanszírozás ebből eredő problémáira hívta fel a figyelmet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából készült kutatás, amelynek összegzését pénteken juttatták el az MTI-hez.

Márciusban tartja a tervek szerint alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság (MAB), és szintén ekkor jön létre a korábbi Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyett alapítandó Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT).

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmánybíróságnál, azt kérik, a testület állapítsa meg, hogy a köznevelési törvény ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal, és semmisítse meg a jogszabályt.A hatályos jogszabályoknak megfelelően a PSZ már decemberben is az Alkotmánybírósághoz fordult, a köznevelési törvény alkotmányellenességének megállapításáért.

A folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere. A mára előállott körülmények nem adnak kellő időt, és vagy ellehetetlenítik, vagy nagymértékben megnehezítik a továbbtanulni kívánó fiatalok és családjuk felelős döntéshozatalát – állapította meg Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa.

- A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény kapcsán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalást fogadott el 2012. január 27-i ülésén. Az állásfoglalás rögzíti, hogy a törvényben nem szerepel a felsőoktatás minőségügye, s a törvény megszüntette a MAB eddigi függetlenségét. Ez veszélyezteti – egyebek között – a magyar diplomák nemzetközi elismerését.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alátámasztottnak látja azon félelmét, hogy a közoktatási rendszer államosítása megfelelő alapot teremt a szakszervezeti érdekegyeztetés kizárásához, az intézményvezetői gárda teljes lecseréléséhez és a pedagógusok elbocsátásához.  Az érdekvédelmi szervezet hétfői közleményében felidézte, hogy 2011. december 12-én a megyei közgyűlések elnökeit és a megyei kormányhivatalok vezetőit levélben arra kérte, hogy az állami fenntartásba kerülő intézmények átvételi eljárásába, a munkáltatói jogokkal kapcsolatos egyeztetési folyamat kidolgozásába vonják be a PSZ illetékes megyei tisztségviselőit.

Félévente 143000 forinttól  950000 forintig terjed a skála. Nem tévedés, az orvosnak készülők díja megközelíti az 1 milliót  szemeszterenként, a gyógyszerész –jelöltek 750 ezret fizetnek majd, a bölcsészeknél 143 ezertől már lehet is tanulni.

Félreértés ne essék:az összegeket nem az egyetemen találták ki.

A Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese szerint szakmailag nem támasztható alá az államilag támogatott felsőoktatási helyek keretszámának megállapítása, az sem a diákok érdekeit, sem a piaci igényeket nem szolgálja. Jávor András reméli, hogy csak átmeneti időszakra vonatkozik ez a keretszám-megállapítás.   

Szerződést köt az állam a felsőoktatásban költségtérítéssel tanuló diákokkal; a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

 Az államtitkár elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el.

- Hiller István szocialista szakpolitikus szerint mintegy 100 milliárd forint hiányzik az államosított iskolák idei működtetéséhez, a rendszer finanszírozásához, mert a kormány nem garantálta a költségvetésben a kieső önkormányzati forrásokat.

    A Magyar Rektori Konferencia (MRK) Elnöksége megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Kormány a 2012-ben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszámot mindössze 34 ezer főben határozta meg. A felsőoktatásból nagymértékű, legalább 20%-os forráskivonást jelentő döntést nem indokolhatja az ország gazdasági helyzete.

Az állam 2012-ben összesen 33 ezer 927 a felsőoktatásba belépő új hallgatónak, köztük felsőfokú szakképzésre, alapképzésre valamint egységes, osztatlan képzésre felvett diáknak biztosít ingyenes képzést. A kormány szerdai döntéséről szóló tájékoztató szerint 15 ezer 550 hallgató kaphat részleges, 50 százalékos támogatást a képzési költséghez.