Hatalmas sikert könyvelhetett el a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány idén záruló Dobbantó projektje. A hazai költségvetési forrásból megvalósult csaknem négyéves program két sikeres tanévének eredménye: összesen 394 magyar fiatal kapott lehetőséget arra, hogy a valószínűsíthető társadalmi és gazdasági lecsúszás jövőképe helyett sikeres, előremutató életet éljen.
Nincs szó a települési önkormányzatok által fenntartott iskolák állami átvételéről a jövő évi költségvetési javaslatban - írja a Magyar Nemzet cikke nyomán a hvg.hu.
Nem szerepek a jövő évi büdzsében a települési oktatási intézmények állami átvétele a következő tanévtől, 2012 szeptemberétől, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csak kész törvények alapján tervezheti a büdzsét, nem pedig tervezetek alapján - derült ki a parlament oktatási bizottságának ülésén.
Nem változik a felsőoktatási intézmények száma, a korábbi, főiskolákra, egyetemekre osztott rendszer viszont igen. A kormany.hu-n tudományegyetem, egyetem és főiskola címről olvashatnak az érdeklődők az október 18-án közzétett nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvénytervezetben. A szöveg szerint a jövőben főiskola nem indíthatna mesterképzést, a középiskolai tanárokat pedig osztatlan rendszerben képeznék.
– Három Pest megyei iskolában szünetel a tanítás, nyolc tanintézményben rövidített órákat tartanak, miután a Tigáz - az iskolákat fenntartó megyei önkormányzat tartozása miatt - kikapcsolta a gázt, így nem tudnak fűteni.A gázstop miatt a megyében jelenleg 18 iskolában - öt ceglédi, két-két monori és váci, illetve egy-egy aszódi, dabasi, gödöllői, ócsai, örkényi, péceli, ráckevei, szentendrei és szigetszentmiklósi intézményben - hidegek a radiátorok.
Lemondásával tiltakozik a kormány oktatáspolitikai lépései ellen Loránd Ferenc. Az Országos Köznevelési Tanács kiemelte: nem hajlandó szerepet vállalni annak az oktatáspolitikának a szolgálatában, amely központosított tartalmi szabályozással és "külső szakmai ellenőrzéssel" kívánja "minden egyes gyereknek megadni a lehetőséget és esélyt arra, hogy értelmesen gondolkodni és cselekedni képes polgárrá váljék."
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 2011. szeptember 30-iki ülésén hét felsőoktatási intézmény és közel hatvan felsőoktatási szak ügyében hozott határozatot.
A 2010/11-ben elvégzett intézményakkreditációs eljárások keretében a MAB az intézmények szervezetét, működését, infrastruktúráját és belső minőségbiztosítását vizsgálta. Az akkreditációs szempontok a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeire épülnek.
Levélben fordult Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz a Magyar Rektori Konferencia; a szervezet aggályosnak tartja az előírt, szigorú maradványtartási elvárást, és arra hívja fel a figyelmet, hogy már rövid távon is jelentős gondot okoznak az állami felsőoktatási intézményeknek az idei költségvetés egyensúlyát megteremtő kormányhatározatban rögzített szerződéskötési és beszerzési tilalmak. A dokumentumot eljuttatták Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez is.
Országos tiltakozó demonstrációt hirdet a fővárosba október végére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK); a hallgatói szervezet elfogadhatatlannak tartja a készülő felsőoktatási törvényben tervezett "bújtatott tandíjat és a diákok röghöz kötését".
Október 26-ra és október 27-re több helyszínre is adtak be területfoglalási engedélyt - mondta Nagy Dávid, a szervezet elnöke.
A tanulói kedvezményeket október 31-től csak az új diákigazolvánnyal, és az érvényességet bizonyító matricával vehetik igénybe a köz- és felsőoktatásban részt vevő diákok. A tanévkezdéshez kapcsolódóan az Oktatási Hivatal (OH) összesen csaknem 200 ezer új plasztikkártyát, valamint mintegy 1 millió darab hologramos érvényesítő matricát juttatott el több mint 1600 oktatási intézménybe.
Az új felsőoktatási törvény 2011. szeptemberi koncepciója a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerepének, súlyának és autonómiájának drasztikus csökkentését, függetlenségének felszámolását tartalmazza. Ez akkor is érthetetlen, ha a felsőoktatás más területein, az intézmények irányításában az autonómiát visszanyeső erős központosítás terveződik.
Idén csaknem 109 ezer elsőéves kezdte meg felsőfokú tanulmányait valamely egyetemen, főiskolán. Bár a hazánkban működő közel hetven felsőoktatási intézmény kínálata hatalmas, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) folyamatosan akkreditál új képzéseket, ami elsősorban azért szükséges, hogy a vidéki főiskolákon, egyetemeken is egyre több szak legyen elérhető.
A kormány új felsőoktatási törvénytervezet koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól ideiglenesen kivételt képez az öt művészeti intézmény (négy egyetem és egy főiskola), mert más felépítésben működnek és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Hallgatói képviselők ezért új kategóriákat javasolnak művészeti egyetem és művészeti főiskola címmel - árulták el az Edupressnek.
Egységes elektronikus informatikai tudásbázist hozott létre négy kelet-magyarországi felsőoktatási intézmény; a 47 tananyag az oktatóközpontok teljes képzési spektrumát lefedi.A csaknem két év alatt, 50-60 oktató munkájával, 95 millió forintból megalkotott elektronikus tananyagok részben újak, részben korábbi tankönyvek frissített változatát foglalják magukban, de angol nyelvű adaptációkat is tartalmaznak.
Kihirdették a 2011-es felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat, melyek alapján 11 000-en nyertek felvételt egy kiválasztott felsőoktatási intézmény valamely költségtérítéses alap- vagy mesterszakára.. Az általános felvételi eljárás során csaknem 98 ezren nyertek felvételt, így szeptemberben összesen majdnem 109 ezer hallgató kezd felsőfokú tanulmányokba.
Jó, megfontolt és jól átgondolt közoktatási törvényre van szükség, nem gyors jogszabályalkotásra - mondta Pokorni Zoltán kedden Rákosmentén.
Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a XVII.kerületi tanévnyitó rendezvényen úgy fogalmazott: szükség van változásra az oktatásban, és nagy a felelőssége a jelenlegi döntéshozóknak.
A természettudományok tanításának nehézségeiről, a korszerű oktatási módszerekről, valamint a pedagógusképzés megújításának lehetséges irányairól kezdődött tanácskozás az ELTE-n. Pálinkás József a konferencia nyitóelőadásában a szükséges változásokat meghatározó pedagógiai szemléletről beszélt, szorgalmazva többek között, hogy az érettségi tárgyak egyike kötelezően természettudományos tantárgy legyen.
A korábbi évekhez hasonlóan alakul a 2011/2012-es tanév rendje; szeptember 1-jén a nappali rendszerű oktatási intézményekben és az óvodákban 1 millió 648 ezer 900-an kezdik meg a tanévet - mondta az oktatási államtitkár csütörtökön Budapesten.