Országjáró körútra indult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új ösztöndíjprogramjának csapata, akik Magyarország legszegényebb részeiben keresik a jövő tehetségeit.
Egyetlen közép-kelet-európai kiadóként a Fonó Records is bekerült a legjobb világzenei kiadók közé.
Ahogy minden évben, a Womex a világzenei expo előtt tette közzé online felületein a Top Labels of the Year 20-as listáját. A kiválasztásnál a két rangos és rendszeres összesítés, World Music Charts Europe (WMCE) és a Transglobal World Music Charts toplistás helyezéseit veszik figyelembe - közölte a Fonó Budai Zeneház pénteken.
A nemzetközi toplisták összesen több mint száz világzenei rádiós és újságíró szakemberrel dolgoznak együtt a világ minden részéről. A mostani Top Labels lista a 2022 augusztus és 2023 július közötti időszakot veszi figyelembe.
Jon Fosse norvég írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
A díjat "olyan innovatív színdarabokért és prózáért kapja, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak" - hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára.
Jon Olav Fosse gazdag, nynorsk nyelven írott életműve sokféle műfajt ölel fel a színdaraboktól és regényektől, a versesköteteken, esszéken át a gyerekkönyvekig - fogalmazott Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke az író nobelprize.org honlapon olvasható életrajzában.
A kortárs norvég és a világirodalom egyik legjelentősebb alakját sokan a mai Ibsenként emlegetik. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le, magyarul is több kötete olvasható, többek között a Trilógia (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) és a Szeptológia, és színművei (Valaki jön majd) is elérhetőek.
2010-ben megkapta a Nemzetközi Ibsen-díjat, 2015-ben pedig az északi országok legfontosabb művészeti elismerését, az Északi Tanács Irodalmi DíjátA magyar társadalomban a politika miatt kialakult mély árkokat mutatja be Reisz Gábor új nagyjátékfilmje. A Magyarázat mindenre című alkotást, amelyet csütörtöktől vetítenek a mozik, néhány hete díjazták a Velencei Filmfesztiválon.
"Nem egyszerű megfejteni, miként lehetne csökkenteni azokat az ellentéteket, amelyeket a mindennapi életünkben évtizedek óta tapasztalunk Magyarországon. A filmmel fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy szükség lenne egy megértésen alapuló kommunikáció kialakítására" - mondta a rendező, forgatókönyvíró az MTI-nek adott interjúban.
Jaione Camborda nyerte el a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztivál fődíját, az Arany Kagylót; a rendezvény 71 éves történetében első spanyol női rendezőként vehette át az elismerést.
Az O Corno (Anyarozs) című naturalista dráma a nők közötti szolidaritás története a Franco-diktatúra utolsó éveiben az északnyugat-spanyolországi Galicia tartományban. A helyi, vagyis gallego nyelven forgatott alkotás főhőse egy menekülésre kényszerülő kagylószedő asszony, aki szüléseknél segédkezik, de titkos abortuszokat is végrehajt.
Faulhaber András és családja elrejtett, második világháborús tárgyaival bővült a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. A tárgyak egy részének restaurálása és a családdal történtek felkutatása most veszi kezdetét - mondta Bácsmegi Gábor igazgató hétfőn sajtótájékoztatón.
Első alkalommal adták át az Aurum Futuri kiválósági díjakat, amellyel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatóit és kutatóit ismeri el.
Első alkalommal Csernátony Fanni egyetemi adjunktus és Fehér Bori tudományos főmunkatárs, a MOME Innovációs Központ Social Design Hub vezetője érdemelte ki a kitüntetést.
Erdély művészete a két világháború között címmel Böhm József nagyváradi magángyűjtő gyűjteményéből nyílt kiállítás pénteken a debreceni Déri Múzeumban.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a tárlat megnyitóján a kultúra közösségépítő és identitásformáló erejéről beszélt. Az erdélyi iskola Trianon utáni időszakát megjelenítő kiállítás nemcsak számunkra fontos, hanem a magyarság hírét is növeli a világban - mondta.
"Amikor az erdélyi iskoláról beszélünk, különösen fontos hangsúlyozni, hogy Erdélynek ez egy más arcát mutatja meg, mint amivel a legtöbb ember találkozik" - hangoztatta.
"Bár a népi kultúrában gyökereznek, de ez valójában egy nagyon is urbánus művészet, ami tökéletesen megállja a helyét bármilyen összehasonlításban a világon" - magyarázta Vincze Máté.
Azt mondta, a kultúra az az otthonunk, ami bennünk van, amit magunkkal viszünk. A kiállításra utalva hozzátette: "ezek a gyűjtemények sokat adnak az identitásunkhoz, és megalapozzák azt, ami alatt mi magyar kultúrát értünk".
Izrael földjének eddigi legrégebbi, mintegy 5300 éves városkapuját fedezték fel a régészek Kirjat Gat város iparnegyedénél - jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden.
Új vízvezetékek lefektetése előtt végeztek júliusban feltárást a Tel Erani nevű ásatási dombon a régészek, amikor rábukkantak a korai bronzkorban, i. e. 3300 körül épített ókori város kapujára és erődrendszerének egy részére.
Az építmények az urbanizáció, a városias települési forma az eddig véltnél korábbi kezdetét tükrözik Izrael földjén és Földközi-tenger déli partvidékén. Az eddig ismert legkorábbi kapu Tel Arad körülbelül 300 évvel későbbre datálható kapuszerkezete volt.
- A zsűri díjával jutalmazta a Skip City filmfesztivál nemzetközi zsűrije Japánban Szakonyi Noémi Veronika nyílt örökbefogadásról szóló Hat hét című drámáját.
Életének 96. évében, hétfőn elhunyt Lator László Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, a nemzet művésze, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja - közölte az akadémia titkársága az MTI-vel.
A temetésről családja később intézkedik.
Lator László 1927. november 19-én született az akkor Csehszlovákiához, ma Ukrajnához tartozó Tiszasásváron. Egészen kicsi gyerekként kezdett verselni, apjától kapta meg Négyesy László Magyar verstanát, ebből tanulta meg, milyen versformák léteznek. Első versei a Prágai Magyar Hírlap gyerekmellékletében, majd különböző diákújságokban, később a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg.
Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészévé a cím jelenlegi birtokosai hétfőn Budapesten.
Három játékfilmmel a hivatalos program versenyében az olasz filmművészet képviselteti magát idén a legtöbb alkotással a vendéglátó Franciaország és az Egyesült Államok mellett a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Mindhárom olasz versenyfilm rendezője - Marco Bellocchio, Nanni Moretti és Alice Rohrwacher - visszatérőnek számít a seregszemlén, de egyszerre még soha nem indulhattak az Arany Pálmáért.
- Megkapta a muzeális gyűjteményi státuszt a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ - jelentette be Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere és Vizi Katalin, a központ igazgatója kedden az idei Múzeumok éjszakája helyi rendezvényeit beharangozó sajtótájékoztatón.
A MODEM közleménye szerint a Modem mostantól muzeális intézmény, gyűjteménye pedig - amely eddig a működtető Modem Kft. vagyona volt - közgyűjtemény.
A Modem Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft. alapításától kezdve törekszik arra, hogy a kelet-közép-európai kortárs képzőművészet jelentős, elismert központjává váljon. A Modem célja a kortárs művészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése - írták.
- Az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című film, a brit Jonathan Glazer rendezése győzte meg leginkább a 76. cannes-i fesztiválon a hivatalos program versenyében eddig bemutatott alkotások közül a Le Film Francais című szaklap által megkérdezett kritikusokat.
Az amerikai-brit-lengyel koprodukcióban készült filmet a Screen brit kiadású nemzetközi szaklapnak értékelő külföldi filmes újságírók is élre helyezték, a török Nuri Bilge Ceylan legújabb drámájával (Kuru Otlar Üstüne) és az amerikai Todd Haynes alkotásával (May December) együtt.
Egy kínai dokumentumfilm, Vang Ping (Wang Bing) Fiatalság című trilógiájának első része (A tavasz) győzte meg eddig leginkább a három napja kezdődött 76. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon a kritikusokat - derül ki a nemzetközi szaklapokban pénteken megjelent szavazási listákból.
A Virág Judit Galéria a rövid életű magyar festőművész, Nemes Lampérth József Csendélet cserepes növényekkel és tányérral című, 1916-ban megalkotott olajfestményét árverezi el május 17-én. Az alkotás 65 millió forintos kikiáltási árról indul a galéria klasszikus műveket felvonultató 72. Tavaszi aukcióján - tudatták a szervezők szerdán.
Nemes Lampérth József a huszadik századi magyar avantgárd festészet történetének egyik legizgalmasabb életművét alkotta meg mindössze 10 év leforgása alatt. A festőt tragikusan fiatalon, 33 éves korában érte a halál, művei ritkábban kerülnek a piacra, mint Csontváry festményei - olvasható a közleményben.
Hosszú évtizedek után láthatja újra a nagyközönség a Szépművészeti Múzeumban a szobrászat történetét az antikvitás korától a reneszánszig megidéző szobormásolat-gyűjtemény többszáz darabját - közölte az intézmény csütörtökön.
A múzeum európai viszonylatban is gazdag gyűjteményének egy részét a felújított komáromi Csillagerőd kiállításán már 2021 óta láthatja a közönség, a többszáz darabos kollekció közelmúltban restaurált további darabjaival pedig májustól, az Országos Múzeumi és Raktározási Központ (OMRRK) látványraktárában találkozhatnak a látogatók.
A leghíresebb magyar absztrakt festő, Hantai Simon egy nagyméretű képe 46 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria 12. Háború utáni és kortárs művek aukcióján vasárnap este; Hantai-képért még soha nem fizettek ennyit Magyarországon.
A költészet napján, április 11-én kezdődő, április 22-ig tartó huszadik költészeti fesztivál színes programokkal várja az érdeklődőket Debrecenben.